
Úgy járt Victor Ponta tegnap lezárult kétnapos németországi vizitjével, mint az okos lány a népmesében: volt is, nem is a királynál – esetében Angela Merkel kancellárnál –, akitől hozott is, nem is.
2013. június 12., 10:512013. június 12., 10:51
A miniszterelnök vitathatatlanul sikerként könyvelheti el, hogy személyében 2006 óta először tett hivatalos látogatást román kormányfő Berlinben, úti célja azonban elsősorban imázsjavító volt. Tavaly a német kancellár volt ama európai vezetők egyike, akik élesen bírálták a balliberális bukaresti kormányt a jogállamiságot sértő lépései, többek között az alkotmánybíróság hatáskörének tervezett csorbítása, a házelnökök és az ombudsman leváltása, a Traian Băsescu államfő menesztését célzó népszavazás szabályainak módosítása miatt. Annak idején ingerült szóváltás is elhangzott a berlini és bukaresti vezetők között, Merkel kritikáira ugyanis Ponta azzal vágott vissza: Románia „nem gyarmata senkinek\".
Mindössze negyedórás hétfő esti megbeszélésük során Angela Merkel nem véletlenül közölte: a német–román gazdasági kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázásához szükség van a jogállamiságra, az átláthatóságra és az igazságszolgáltatás hatékonyságának biztosítására. A kancellár – szintén nem véletlenül – rákérdezett arra is, miként működik, és hozzájárul-e az újabb politikai válságok elkerüléséhez a szociáldemokrata miniszterelnök és a jobboldali államfő által erőteljes brüsszeli nyomásra tavaly kötött „együttélési paktum\". Victor Ponta hangsúlyozta: az utóbbi évek gazdasági és politikai válsága után hazája helyzete megszilárdult, és erre a stabilitásra építve továbbra is Németország stratégiai partnere kíván lenni. A miniszterelnök a találkozó után elmondta, Angela Merkel arról biztosította, hogy a Németországban dolgozó és adót fizető románokat az ottani társadalom egyenrangú tagjaként kezelik, és nem éri őket diszkrimináció „más honfitársaikkal együtt\". Ponta ezzel azokra a németországi aggodalmakra utalt, miszerint 2014 elejétől a munkavállalási korlátozások feloldása és a bőkezű szociális juttatások miatt bevándorlási hullám várható Romániából.
Bevallása szerint látogatása során Ponta a német befektetők Romániába csalogatását is megcélozta, ennek érdekében a legnagyobb német pénzintézet, a Deutsche Bank hétfő esti fórumán német üzletemberekkel találkozott. Elismerte, az infrastruktúra fejlesztése a legnagyobb kihívás Romániában, a legnagyobb gond pedig az, hogy az ország kevés uniós támogatást tud lehívni. Ugyanakkor az államháztartási hiány és a munkanélküliség alacsony, a munkaerő jól képzett, a gazdaság növekedik, a politikai helyzet stabil, az ország földrajzi fekvése pedig kedvező, hiszen olyan feltörekvő piacokhoz lehet könnyen hozzáférni, mint például Oroszország vagy Törökország. „Személyes célom az, hogy a leginkább vállalkozásbarát szociáldemokrata politikus legyek Európában\" – jelentette ki Ponta, hozzátéve: kormánya négyéves mandátuma lejártáig megőrzi a 16 százalékos egységes adókulcsot. (A Szociálliberális Unió programjában még az szerepelt, hogy a koalíció 2016-ig áttér a progresszív adózási rendszerre.) A vállalkozók azonban egyáltalán nem kímélve közölték vele: a román állam nem bizonyul megbízható partnernek, mivel jelenleg százmillió euróval tartozik német társaságoknak, továbbá az áfa-visszatérítés hónapokig csúszik. A román kormányfő tegnap ellátogatott a Daimler-csoport stuttgarti üzemébe is annak apropóján, hogy a társaság júliustól 300 millió eurós beruházást hajt végre Kudzsirban és Szászsebesen, ahol ötfokozatú automata sebességváltókat és úgynevezett kettős tengelykapcsolós sebességváltókat gyártanak majd az új Mercedes-Benz- modellekhez. Ponta tegnap elmondta: ősszel újabb német befektető veti meg a lábát Romániában, részletekbe azonban nem bocsátkozott.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!