
Úgy járt Victor Ponta tegnap lezárult kétnapos németországi vizitjével, mint az okos lány a népmesében: volt is, nem is a királynál – esetében Angela Merkel kancellárnál –, akitől hozott is, nem is.
2013. június 12., 10:512013. június 12., 10:51
A miniszterelnök vitathatatlanul sikerként könyvelheti el, hogy személyében 2006 óta először tett hivatalos látogatást román kormányfő Berlinben, úti célja azonban elsősorban imázsjavító volt. Tavaly a német kancellár volt ama európai vezetők egyike, akik élesen bírálták a balliberális bukaresti kormányt a jogállamiságot sértő lépései, többek között az alkotmánybíróság hatáskörének tervezett csorbítása, a házelnökök és az ombudsman leváltása, a Traian Băsescu államfő menesztését célzó népszavazás szabályainak módosítása miatt. Annak idején ingerült szóváltás is elhangzott a berlini és bukaresti vezetők között, Merkel kritikáira ugyanis Ponta azzal vágott vissza: Románia „nem gyarmata senkinek\".
Mindössze negyedórás hétfő esti megbeszélésük során Angela Merkel nem véletlenül közölte: a német–román gazdasági kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázásához szükség van a jogállamiságra, az átláthatóságra és az igazságszolgáltatás hatékonyságának biztosítására. A kancellár – szintén nem véletlenül – rákérdezett arra is, miként működik, és hozzájárul-e az újabb politikai válságok elkerüléséhez a szociáldemokrata miniszterelnök és a jobboldali államfő által erőteljes brüsszeli nyomásra tavaly kötött „együttélési paktum\". Victor Ponta hangsúlyozta: az utóbbi évek gazdasági és politikai válsága után hazája helyzete megszilárdult, és erre a stabilitásra építve továbbra is Németország stratégiai partnere kíván lenni. A miniszterelnök a találkozó után elmondta, Angela Merkel arról biztosította, hogy a Németországban dolgozó és adót fizető románokat az ottani társadalom egyenrangú tagjaként kezelik, és nem éri őket diszkrimináció „más honfitársaikkal együtt\". Ponta ezzel azokra a németországi aggodalmakra utalt, miszerint 2014 elejétől a munkavállalási korlátozások feloldása és a bőkezű szociális juttatások miatt bevándorlási hullám várható Romániából.
Bevallása szerint látogatása során Ponta a német befektetők Romániába csalogatását is megcélozta, ennek érdekében a legnagyobb német pénzintézet, a Deutsche Bank hétfő esti fórumán német üzletemberekkel találkozott. Elismerte, az infrastruktúra fejlesztése a legnagyobb kihívás Romániában, a legnagyobb gond pedig az, hogy az ország kevés uniós támogatást tud lehívni. Ugyanakkor az államháztartási hiány és a munkanélküliség alacsony, a munkaerő jól képzett, a gazdaság növekedik, a politikai helyzet stabil, az ország földrajzi fekvése pedig kedvező, hiszen olyan feltörekvő piacokhoz lehet könnyen hozzáférni, mint például Oroszország vagy Törökország. „Személyes célom az, hogy a leginkább vállalkozásbarát szociáldemokrata politikus legyek Európában\" – jelentette ki Ponta, hozzátéve: kormánya négyéves mandátuma lejártáig megőrzi a 16 százalékos egységes adókulcsot. (A Szociálliberális Unió programjában még az szerepelt, hogy a koalíció 2016-ig áttér a progresszív adózási rendszerre.) A vállalkozók azonban egyáltalán nem kímélve közölték vele: a román állam nem bizonyul megbízható partnernek, mivel jelenleg százmillió euróval tartozik német társaságoknak, továbbá az áfa-visszatérítés hónapokig csúszik. A román kormányfő tegnap ellátogatott a Daimler-csoport stuttgarti üzemébe is annak apropóján, hogy a társaság júliustól 300 millió eurós beruházást hajt végre Kudzsirban és Szászsebesen, ahol ötfokozatú automata sebességváltókat és úgynevezett kettős tengelykapcsolós sebességváltókat gyártanak majd az új Mercedes-Benz- modellekhez. Ponta tegnap elmondta: ősszel újabb német befektető veti meg a lábát Romániában, részletekbe azonban nem bocsátkozott.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
szóljon hozzá!