
Úgy járt Victor Ponta tegnap lezárult kétnapos németországi vizitjével, mint az okos lány a népmesében: volt is, nem is a királynál – esetében Angela Merkel kancellárnál –, akitől hozott is, nem is.
2013. június 12., 10:512013. június 12., 10:51
A miniszterelnök vitathatatlanul sikerként könyvelheti el, hogy személyében 2006 óta először tett hivatalos látogatást román kormányfő Berlinben, úti célja azonban elsősorban imázsjavító volt. Tavaly a német kancellár volt ama európai vezetők egyike, akik élesen bírálták a balliberális bukaresti kormányt a jogállamiságot sértő lépései, többek között az alkotmánybíróság hatáskörének tervezett csorbítása, a házelnökök és az ombudsman leváltása, a Traian Băsescu államfő menesztését célzó népszavazás szabályainak módosítása miatt. Annak idején ingerült szóváltás is elhangzott a berlini és bukaresti vezetők között, Merkel kritikáira ugyanis Ponta azzal vágott vissza: Románia „nem gyarmata senkinek\".
Mindössze negyedórás hétfő esti megbeszélésük során Angela Merkel nem véletlenül közölte: a német–román gazdasági kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázásához szükség van a jogállamiságra, az átláthatóságra és az igazságszolgáltatás hatékonyságának biztosítására. A kancellár – szintén nem véletlenül – rákérdezett arra is, miként működik, és hozzájárul-e az újabb politikai válságok elkerüléséhez a szociáldemokrata miniszterelnök és a jobboldali államfő által erőteljes brüsszeli nyomásra tavaly kötött „együttélési paktum\". Victor Ponta hangsúlyozta: az utóbbi évek gazdasági és politikai válsága után hazája helyzete megszilárdult, és erre a stabilitásra építve továbbra is Németország stratégiai partnere kíván lenni. A miniszterelnök a találkozó után elmondta, Angela Merkel arról biztosította, hogy a Németországban dolgozó és adót fizető románokat az ottani társadalom egyenrangú tagjaként kezelik, és nem éri őket diszkrimináció „más honfitársaikkal együtt\". Ponta ezzel azokra a németországi aggodalmakra utalt, miszerint 2014 elejétől a munkavállalási korlátozások feloldása és a bőkezű szociális juttatások miatt bevándorlási hullám várható Romániából.
Bevallása szerint látogatása során Ponta a német befektetők Romániába csalogatását is megcélozta, ennek érdekében a legnagyobb német pénzintézet, a Deutsche Bank hétfő esti fórumán német üzletemberekkel találkozott. Elismerte, az infrastruktúra fejlesztése a legnagyobb kihívás Romániában, a legnagyobb gond pedig az, hogy az ország kevés uniós támogatást tud lehívni. Ugyanakkor az államháztartási hiány és a munkanélküliség alacsony, a munkaerő jól képzett, a gazdaság növekedik, a politikai helyzet stabil, az ország földrajzi fekvése pedig kedvező, hiszen olyan feltörekvő piacokhoz lehet könnyen hozzáférni, mint például Oroszország vagy Törökország. „Személyes célom az, hogy a leginkább vállalkozásbarát szociáldemokrata politikus legyek Európában\" – jelentette ki Ponta, hozzátéve: kormánya négyéves mandátuma lejártáig megőrzi a 16 százalékos egységes adókulcsot. (A Szociálliberális Unió programjában még az szerepelt, hogy a koalíció 2016-ig áttér a progresszív adózási rendszerre.) A vállalkozók azonban egyáltalán nem kímélve közölték vele: a román állam nem bizonyul megbízható partnernek, mivel jelenleg százmillió euróval tartozik német társaságoknak, továbbá az áfa-visszatérítés hónapokig csúszik. A román kormányfő tegnap ellátogatott a Daimler-csoport stuttgarti üzemébe is annak apropóján, hogy a társaság júliustól 300 millió eurós beruházást hajt végre Kudzsirban és Szászsebesen, ahol ötfokozatú automata sebességváltókat és úgynevezett kettős tengelykapcsolós sebességváltókat gyártanak majd az új Mercedes-Benz- modellekhez. Ponta tegnap elmondta: ősszel újabb német befektető veti meg a lábát Romániában, részletekbe azonban nem bocsátkozott.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
szóljon hozzá!