
Úgy járt Victor Ponta tegnap lezárult kétnapos németországi vizitjével, mint az okos lány a népmesében: volt is, nem is a királynál – esetében Angela Merkel kancellárnál –, akitől hozott is, nem is.
2013. június 12., 10:512013. június 12., 10:51
A miniszterelnök vitathatatlanul sikerként könyvelheti el, hogy személyében 2006 óta először tett hivatalos látogatást román kormányfő Berlinben, úti célja azonban elsősorban imázsjavító volt. Tavaly a német kancellár volt ama európai vezetők egyike, akik élesen bírálták a balliberális bukaresti kormányt a jogállamiságot sértő lépései, többek között az alkotmánybíróság hatáskörének tervezett csorbítása, a házelnökök és az ombudsman leváltása, a Traian Băsescu államfő menesztését célzó népszavazás szabályainak módosítása miatt. Annak idején ingerült szóváltás is elhangzott a berlini és bukaresti vezetők között, Merkel kritikáira ugyanis Ponta azzal vágott vissza: Románia „nem gyarmata senkinek\".
Mindössze negyedórás hétfő esti megbeszélésük során Angela Merkel nem véletlenül közölte: a német–román gazdasági kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázásához szükség van a jogállamiságra, az átláthatóságra és az igazságszolgáltatás hatékonyságának biztosítására. A kancellár – szintén nem véletlenül – rákérdezett arra is, miként működik, és hozzájárul-e az újabb politikai válságok elkerüléséhez a szociáldemokrata miniszterelnök és a jobboldali államfő által erőteljes brüsszeli nyomásra tavaly kötött „együttélési paktum\". Victor Ponta hangsúlyozta: az utóbbi évek gazdasági és politikai válsága után hazája helyzete megszilárdult, és erre a stabilitásra építve továbbra is Németország stratégiai partnere kíván lenni. A miniszterelnök a találkozó után elmondta, Angela Merkel arról biztosította, hogy a Németországban dolgozó és adót fizető románokat az ottani társadalom egyenrangú tagjaként kezelik, és nem éri őket diszkrimináció „más honfitársaikkal együtt\". Ponta ezzel azokra a németországi aggodalmakra utalt, miszerint 2014 elejétől a munkavállalási korlátozások feloldása és a bőkezű szociális juttatások miatt bevándorlási hullám várható Romániából.
Bevallása szerint látogatása során Ponta a német befektetők Romániába csalogatását is megcélozta, ennek érdekében a legnagyobb német pénzintézet, a Deutsche Bank hétfő esti fórumán német üzletemberekkel találkozott. Elismerte, az infrastruktúra fejlesztése a legnagyobb kihívás Romániában, a legnagyobb gond pedig az, hogy az ország kevés uniós támogatást tud lehívni. Ugyanakkor az államháztartási hiány és a munkanélküliség alacsony, a munkaerő jól képzett, a gazdaság növekedik, a politikai helyzet stabil, az ország földrajzi fekvése pedig kedvező, hiszen olyan feltörekvő piacokhoz lehet könnyen hozzáférni, mint például Oroszország vagy Törökország. „Személyes célom az, hogy a leginkább vállalkozásbarát szociáldemokrata politikus legyek Európában\" – jelentette ki Ponta, hozzátéve: kormánya négyéves mandátuma lejártáig megőrzi a 16 százalékos egységes adókulcsot. (A Szociálliberális Unió programjában még az szerepelt, hogy a koalíció 2016-ig áttér a progresszív adózási rendszerre.) A vállalkozók azonban egyáltalán nem kímélve közölték vele: a román állam nem bizonyul megbízható partnernek, mivel jelenleg százmillió euróval tartozik német társaságoknak, továbbá az áfa-visszatérítés hónapokig csúszik. A román kormányfő tegnap ellátogatott a Daimler-csoport stuttgarti üzemébe is annak apropóján, hogy a társaság júliustól 300 millió eurós beruházást hajt végre Kudzsirban és Szászsebesen, ahol ötfokozatú automata sebességváltókat és úgynevezett kettős tengelykapcsolós sebességváltókat gyártanak majd az új Mercedes-Benz- modellekhez. Ponta tegnap elmondta: ősszel újabb német befektető veti meg a lábát Romániában, részletekbe azonban nem bocsátkozott.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
szóljon hozzá!