Miközben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megtorpedózta a román kormány tervét, miszerint a kenyér áfájának 15 százalékos csökkentése nyomán januártól ugyanilyen mértékben lefaragnák a húsipari termékek általános forgalmi adóját is, Victor Ponta a biotermékek vonatkozásában kacérkodik hasonló elképzeléssel.
2013. november 10., 18:302013. november 10., 18:30
A miniszterelnök a hét végén arról beszélt, hogy jövőre – várhatóan a legközelebbi költségvetés-kiigazítás előtt – felveti a nemzetközi pénzintézet illetékeseinek, hogy a biotermékeket illetően faragják le a 24 százalékos áruforgalmi adót kilenc százalékra. Szerinte az intézkedés kisebb mértékben, mintegy 25 millió lej értékben befolyásolná a költségvetést, mint a kenyéráfa csökkentése, mivel biotermékekből lényegesen kevesebb fogy. „A Bio Románia az ország brandjévé vált, hasonló néven futó projekt keretében piacra dobott termékek nagy sikert könyveltek el az elmúlt időszakban az európai országokban, így kár lenne nem élni az áfacsökkentés lehetőségével” – hangoztatta a kormányfő. Kérdés azonban, hogy mindez meghatja-e az IMF illetékeseit.
A valutaalap annak ellenére sem ment bele a hústermékek áfájának csökkentésébe, hogy Ponta nemrég közölte, a kenyér áfájának lefaragása nyomán nőttek a sütőipari termékek eladása utáni bevételek, tisztult a feketegazdaság, ugyanakkor a végfogyasztó is jól járt, mert csökkent a péktermékek ára. Sőt Aurel Popescu, a Rompan sütõipari munkáltatói szövetség elnöke is megelégedéssel nyugtázta, hogy szeptemberben átlagosan tízszázalékos árcsökkentést mértek az ágazatban, és ugyanilyen mértékben emelkedett a leszámlázott termékek aránya.
Eközben az Orbán-kormány úgy döntött, hogy január 1-jétől az élő- és a félsertés általános forgalmi adója 5 százalékra csökken a jelenlegi 27 százalékról. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szombaton úgy vélekedett, a lépés hozzájárul a gazdaság fehérítéséhez, az érintett vállalkozások versenyképességének növeléséhez, az áfacsökkentésnek köszönhetően kedvezőbb áron lehet majd sertést vásárolni Magyarországon. A tárcavezető jelezte azt is: az élelmiszergazdaság más területein is terveznek áfacsökkentést.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!