
2012. augusztus 30., 08:422012. augusztus 30., 08:42
„Az Európai Központi Banknak olykor rendkívüli intézkedésekhez kell folyamodnia, hogy megőrizze a monetáris politika hatékonyságát, de mandátumának keretein belül fog cselekedni” – fejtette ki Draghi. Az elnök szerint az árstabilitás megőrzése „néha megköveteli tőlünk, hogy túllépjünk a monetáris politika hagyományos eszközein”, amikor a pénzpiacok „széttöredezettek vagy irreális félelmek ülnek rajtuk”. Draghi írása megerősítette azokat a piaci véleményeket, hogy az EKB már a szeptemberi kormányzótanácsi ülésen dönt egy új kötvényvásárlási program beindításáról a gyengélkedő euróövezeti országok állampapírhozamainak leszorítására.
Az olasz bankár már egy júliusi londoni befektetési konferencián kijelentette, hogy „felhatalmazásán belül az EKB bármit kész megtenni az euró megvédésére”, hozzáfűzve, hogy a válságországok állampapírjainak magas kamatszintje „zavarja a monetáris politika transzmissziós csatornáinak működését”. Elemzők szerint már ez világos utalás volt arra, hogy az EKB kész beavatkozni az államadósság-piacon a hozamok leszorítása céljával. Az EKB kormányzótanácsának hó eleji ülése után tartott sajtótájékoztatón Draghi már ki is jelentette, hogy az EKB nyílt piaci műveleteket fog végrehajtani a céljai eléréséhez szükséges méretekben, a részleteket a következő hetekben dolgozzák ki.
A kötvényvásárlási programnak azonban erős ellenzéke is van, élén Jens Weidmannal, a Bundesbank elnökével, aki az EKB kormányzótanácsában is ott ül. Weidmann a Spiegel német hetilapban megjelent interjúban elmondta: azok az állampapírok, amelyeket az EKB felvásárol, az EKB és az euróövezeti központi bankok együttes rendszerének mérlegét terhelnék. Ezt a rendszert pedig az euróövezeti adófizetők pénzéből tartják fenn, vagyis a kormánykötvények révén az egyes tagországok adósságtörlesztési kockázata az egész közösséget terhelné.
A demokrácia szabályai szerint egy ilyen kérdésben „a parlamentnek kell dönteni, nem pedig a központi banknak” – mondta Weidmann. „Az államkötvények vásárlása közvetlenül a kibocsátó kormányoktól ráadásul csaknem olyan, mintha az EKB a bankóprés beindításával finanszírozná az euróövezeti államokat, ami nem csupán az infláció megugrásával fenyeget, hanem olyan lehet, mint a kábítószer, a jegybanki tőkeinjekcióktól való függőséget alakíthat ki az ilyen módon támogatott államokban” – hangoztatta Weidmann.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.