Hirdetés

Pénz van, csak tudni kell bánni vele: a következő költségvetési ciklus EU-forrásait ismertető kisokost adtak ki

Rástartolhatnak. Vállalkozóknak, civil szervezeteknek, önkormányzatoknak lehet hasznos a frissen bemutatott kiadvány •  Fotó: Rab Zoltán

Rástartolhatnak. Vállalkozóknak, civil szervezeteknek, önkormányzatoknak lehet hasznos a frissen bemutatott kiadvány

Fotó: Rab Zoltán

A 2021–2027-es európai uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló forrásokat ismerhetik meg a pályázni vágyók a Startoljunk rá! EU-s pályázatok erdélyieknek című kiadványból. A kötet marosvásárhelyi bemutatóján önkormányzati vezetők beszéltek többek között arról is, hogy milyen nehézségekbe ütközik a pályázás.

Szucher Ervin

2021. május 11., 07:562021. május 11., 07:56

Tizennyolc állomásos körútra indította Vincze Loránt európai parlamenti képviselő azt a nyolcvanoldalas kiadványt, amelyben önkormányzatokkal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel szeretné megismertetni a 2021–2027-es ciklusban elérhető uniós pályázati lehetőségeket. A Startoljunk rá! EU-s pályázatok erdélyieknek című kiskönyvet elsőként Marosvásárhelyen mutatták be vasárnap délután.

Idézet
Egy új uniós pénzügyi időszak, a 2021–27-es ciklus kezdetén állunk. Ez abban különbözik az előzőektől, hogy megelőzi a helyreállítási keret, amelyet az Unió a koronavírus-járvány nyomán alapított, és amely plusztámogatásokat nyújt a pandémia által megtépázott gazdaságok újralendítésére.

Az eszköz főként az állami beruházások és reformok gyorsítását célozza meg. Meggyőződésem, hogy ezeket az esélyeket maradéktalanul ki kell használni, az előző időszakok hibáiból tanulni kell, nem szabad ismét eurómilliárdokat veszni hagyni” – hívta fel a figyelmet a kötet ötletgazdája és felelős kiadója. Vincze Loránt kijelentésével főként az állami szervekre célzott, mint olyanokra, amelyek a túlbonyolított bürokratikus eljárások, az érdektelenség vagy éppen az egyéni érdekek miatt az elmúlt időszakban számos lehetőséget, és ezzel együtt tetemes pénzösszegek lehívását elszalasztották.

Hirdetés

Az EP-képviselő úgy véli, jó költségvetést, jó lehetőségeket sikerült összeállítani, Románia és benne Erdély hatalmas esélyt kapott arra, hogy az uniós pénzalapok segítségével számos területen komoly beruházásokat valósítson meg.

A lehetőségek hatékony kihasználásával javulhat a szociális ellátás, fejlődhet az egészségügy, védelmet kaphat a kulturális hagyaték, fellendülhet az idegenforgalom, tisztább lehet a környezet, új lehetőséget kaphatnak a vállalkozások – sorolta.

A munkaerőpiac megnyitása, a maga előnyeivel és hátrányaival

Nem is annyira a kötelezettségek betartása okozza a legnagyobb fejfájást a romániai hatóságok számára, mint inkább a pályázatok lebonyolítása, kevés a pályázatíró és a felügyelő, hisz a jó szakemberek mind külföldön vagy hazai magáncégeknél dolgoznak – derült ki Soós Zoltánnak, Marosvásárhely polgármesterének hozzászólásából. A néhány hónappal ezelőtt megválasztott elöljáró konkrét számadattal szolgált: az általa vezetett városháza jelenleg húsz nagyobb pályázatot „futtat”, és erre mindössze három munkatársa van. Szerinte ezen csak törvénymódosítással lehetne segíteni: egyrészt motiváló juttatásban kellene részesíteni a pályázatokon dolgozó közalkalmazottakat, másrészt lehetővé kellene tenni konzultáns cégek bevonását. Felvetésünkre, hogy külső cégeket eddig is be lehetett vonni a pályázat­írásba, Soós elmondta, hogy nem is az anyagok előkészítésével, vagy a szaktanácsadással van gond.

A problémát a pályázatok levezetése jelenti, hiszen 1990-től errefelé fokozatosan „eltűntek” a mérnökemberek.

A polgármester szerint szintén nem kedvez bizonyos polgármesterek hozzáállása, egyesek ugyanis célként és nem eszközként tekintenek a lehívható pénzekre, számos város- vagy községgazdának csak az a fontos, hogy épüljön meg a pályázatba foglalt ingatlan, de azzal már kevésbé érdekli, hogy azt ki, hogyan és milyen hatékonysággal fogja működtetni. „Sokan nem látják be, hogy a legrosszabb működtető maga az önkormányzat” – hívta fel a figyelmet Vásárhely polgármestere.

Az idei a tervezés esztendeje

„Éppen ezért rendkívül fontos, hogy alaposan gondoljuk át a dolgokat, és jól tervezzünk” – húzta alá megszólalásában Péter Ferenc. A Maros megyei önkormányzat elnöke, aki hosszú éveken keresztül Szováta polgármestereként tevékenykedett, úgy véli,

a helyhatóságok feladata olyan élhető településeket létrehozni, és olyan lehetőségeket biztosítani a most végző fiataloknak, hogy az itthonmaradást választhassák.

„A 2021-es év a tervezés éve kell hogy legyen mindannyiunk számára, mert a most letett jó tervek megvalósítására nagyon nagy az esély” – fogalmazott Péter Ferenc. Szerinte erre manapság minden körülmény adott, már nem fordulhat elő az, amit polgármestersége legelején megtapasztalt, amikor csomagtartónyi aktával autózott Bukarestbe, és hónapokig szurkolt, hogy az általa igazgatott fürdőváros pályázata legyen az egyik a nagyon kevés nyertes pályázatok között. „A Regionális Operatív Programot sikerült decentralizálni, így már nem kell minden egyes euróért a fővárosba utazni” – jegyezte meg a tanácselnök.

Magyarul a magyar nyelvet

Az Európai Parlament, az Európai Bizottság és Románia kormánya által közölt, nyilvánosan is elérhető információk alapján készült Startoljunk rá! EU-s pályázatok erdélyieknek című kiadvány az európai uniós források ismertetése mellett oktató jellegű szerepet is próbál betölteni – főleg azon magyar polgármesterek és közéleti vezetők számára, akik a szakkifejezéseket eddig román nyelven használták. Az újságíróból lett politikus, Vincze Loránt reméli, hogy az általa kiötlött munka eligazító lesz mindazok számára, akik uniós pályázatokban és az anyanyelv használatában gondolkodnak. Hogy erre nagy szükség van, a brüsszeli politikus után felszólalók helyenként használt felemás nyelvezete is bizonyította. Ha az érdekeltek beleolvasnak a kiskönyv magyar–román pályázati névmutatójába, ezentúl kkv-t, azaz kis- és közepes vállalkozókat fognak mondani a gyakran használt „imémék” helyett, regionális operatív programokat a „POR” helyett, és a községi elöljárók kedvenc pénzforrása, a „pénédéléré” is országos vidékfejlesztési programmá avanzsál.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 26., péntek

A GDP-nek is „befűt” a kánikula

A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.

A GDP-nek is „befűt” a kánikula
A GDP-nek is „befűt” a kánikula
2026. június 26., péntek

A GDP-nek is „befűt” a kánikula

Hirdetés
2026. június 26., péntek

Ki, mint vet, úgy arat? Az időjárás és a világpiac is befolyásolja a gazdák helyzetét

Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.

Ki, mint vet, úgy arat? Az időjárás és a világpiac is befolyásolja a gazdák helyzetét
2026. június 26., péntek

Nem a profitra hajt, mégis milliárdos nyereséget termelt a román jegybank

A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.

Nem a profitra hajt, mégis milliárdos nyereséget termelt a román jegybank
2026. június 26., péntek

Felpörgött az uniós források lehívása, rekorddöntésről számolt be a miniszter

Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.

Felpörgött az uniós források lehívása, rekorddöntésről számolt be a miniszter
Hirdetés
2026. június 25., csütörtök

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék

Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék
2026. június 25., csütörtök

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat

Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat
2026. június 24., szerda

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE
Hirdetés
2026. június 24., szerda

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben

Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben
2026. június 24., szerda

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára
2026. június 24., szerda

Ázsiai vendégmunkások Romániában: mennyivel keresnek jobban, mint otthon?

Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?

Ázsiai vendégmunkások Romániában: mennyivel keresnek jobban, mint otthon?
Hirdetés
Hirdetés