
Rástartolhatnak. Vállalkozóknak, civil szervezeteknek, önkormányzatoknak lehet hasznos a frissen bemutatott kiadvány
Fotó: Rab Zoltán
A 2021–2027-es európai uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló forrásokat ismerhetik meg a pályázni vágyók a Startoljunk rá! EU-s pályázatok erdélyieknek című kiadványból. A kötet marosvásárhelyi bemutatóján önkormányzati vezetők beszéltek többek között arról is, hogy milyen nehézségekbe ütközik a pályázás.
2021. május 11., 07:562021. május 11., 07:56
Tizennyolc állomásos körútra indította Vincze Loránt európai parlamenti képviselő azt a nyolcvanoldalas kiadványt, amelyben önkormányzatokkal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel szeretné megismertetni a 2021–2027-es ciklusban elérhető uniós pályázati lehetőségeket. A Startoljunk rá! EU-s pályázatok erdélyieknek című kiskönyvet elsőként Marosvásárhelyen mutatták be vasárnap délután.
Az eszköz főként az állami beruházások és reformok gyorsítását célozza meg. Meggyőződésem, hogy ezeket az esélyeket maradéktalanul ki kell használni, az előző időszakok hibáiból tanulni kell, nem szabad ismét eurómilliárdokat veszni hagyni” – hívta fel a figyelmet a kötet ötletgazdája és felelős kiadója. Vincze Loránt kijelentésével főként az állami szervekre célzott, mint olyanokra, amelyek a túlbonyolított bürokratikus eljárások, az érdektelenség vagy éppen az egyéni érdekek miatt az elmúlt időszakban számos lehetőséget, és ezzel együtt tetemes pénzösszegek lehívását elszalasztották.
A lehetőségek hatékony kihasználásával javulhat a szociális ellátás, fejlődhet az egészségügy, védelmet kaphat a kulturális hagyaték, fellendülhet az idegenforgalom, tisztább lehet a környezet, új lehetőséget kaphatnak a vállalkozások – sorolta.
Nem is annyira a kötelezettségek betartása okozza a legnagyobb fejfájást a romániai hatóságok számára, mint inkább a pályázatok lebonyolítása, kevés a pályázatíró és a felügyelő, hisz a jó szakemberek mind külföldön vagy hazai magáncégeknél dolgoznak – derült ki Soós Zoltánnak, Marosvásárhely polgármesterének hozzászólásából. A néhány hónappal ezelőtt megválasztott elöljáró konkrét számadattal szolgált: az általa vezetett városháza jelenleg húsz nagyobb pályázatot „futtat”, és erre mindössze három munkatársa van. Szerinte ezen csak törvénymódosítással lehetne segíteni: egyrészt motiváló juttatásban kellene részesíteni a pályázatokon dolgozó közalkalmazottakat, másrészt lehetővé kellene tenni konzultáns cégek bevonását. Felvetésünkre, hogy külső cégeket eddig is be lehetett vonni a pályázatírásba, Soós elmondta, hogy nem is az anyagok előkészítésével, vagy a szaktanácsadással van gond.
A polgármester szerint szintén nem kedvez bizonyos polgármesterek hozzáállása, egyesek ugyanis célként és nem eszközként tekintenek a lehívható pénzekre, számos város- vagy községgazdának csak az a fontos, hogy épüljön meg a pályázatba foglalt ingatlan, de azzal már kevésbé érdekli, hogy azt ki, hogyan és milyen hatékonysággal fogja működtetni. „Sokan nem látják be, hogy a legrosszabb működtető maga az önkormányzat” – hívta fel a figyelmet Vásárhely polgármestere.
„Éppen ezért rendkívül fontos, hogy alaposan gondoljuk át a dolgokat, és jól tervezzünk” – húzta alá megszólalásában Péter Ferenc. A Maros megyei önkormányzat elnöke, aki hosszú éveken keresztül Szováta polgármestereként tevékenykedett, úgy véli,
„A 2021-es év a tervezés éve kell hogy legyen mindannyiunk számára, mert a most letett jó tervek megvalósítására nagyon nagy az esély” – fogalmazott Péter Ferenc. Szerinte erre manapság minden körülmény adott, már nem fordulhat elő az, amit polgármestersége legelején megtapasztalt, amikor csomagtartónyi aktával autózott Bukarestbe, és hónapokig szurkolt, hogy az általa igazgatott fürdőváros pályázata legyen az egyik a nagyon kevés nyertes pályázatok között. „A Regionális Operatív Programot sikerült decentralizálni, így már nem kell minden egyes euróért a fővárosba utazni” – jegyezte meg a tanácselnök.
Magyarul a magyar nyelvet
Az Európai Parlament, az Európai Bizottság és Románia kormánya által közölt, nyilvánosan is elérhető információk alapján készült Startoljunk rá! EU-s pályázatok erdélyieknek című kiadvány az európai uniós források ismertetése mellett oktató jellegű szerepet is próbál betölteni – főleg azon magyar polgármesterek és közéleti vezetők számára, akik a szakkifejezéseket eddig román nyelven használták. Az újságíróból lett politikus, Vincze Loránt reméli, hogy az általa kiötlött munka eligazító lesz mindazok számára, akik uniós pályázatokban és az anyanyelv használatában gondolkodnak. Hogy erre nagy szükség van, a brüsszeli politikus után felszólalók helyenként használt felemás nyelvezete is bizonyította. Ha az érdekeltek beleolvasnak a kiskönyv magyar–román pályázati névmutatójába, ezentúl kkv-t, azaz kis- és közepes vállalkozókat fognak mondani a gyakran használt „imémék” helyett, regionális operatív programokat a „POR” helyett, és a községi elöljárók kedvenc pénzforrása, a „pénédéléré” is országos vidékfejlesztési programmá avanzsál.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
szóljon hozzá!