
Péntektől kötelező módon számlát kell adniuk a borravaló után a vendéglátó-ipari egységekben dolgozóknak: az eljárás sokak szerint jelentősen megnehezíti majd a munkát.
2015. május 07., 19:422015. május 07., 19:42
A Hivatalos Közlönyben tíz napja megjelent, 2015/8-as számú sürgősségi kormányrendelet alapján a borravaló összegét ezentúl a „más bevételek\" kategóriában kell rögzíteni, az ügyfélnek pedig külön nyugtát kell adni erről.
A pluszkereset után 16 százalékos adót kell fizetni az államnak (mikrovállalkozások esetében az illeték 3 százalékos), a továbbiakban pedig a munkáltató dönt arról, hogy az összeget a cég tartja meg nyereségként, vagy szétosztják az alkalmazottak között. A kormány számításai szerint a borravaló megadózásából idén 154 millió lej folyik majd be az államkasszába, jövőre 300 millió lej, 2017-ben 319 millió lej, 2018-ban pedig 338 millió lej, vagyis az öszszeg három és fél év alatt meghaladja az 1 milliárd lejt.
Nem kapnak pluszpénzt a pizzafutárok?
A még mindig nem egészen egyértelmű intézkedést sokan bírálták az elmúlt időszakban, felmerült például, hogy az ételkihordóknak, pizzafutároknak hogyan adhatunk borravalót. A kérdésre válaszolva Eugen Teodorovici pénzügyminiszter néhány napja úgy fogalmazott: amennyiben „az ügyfél elégedett az ízzel és a kapott szolgáltatással\", akarja jutalmazni az alkalmazottat, el kell látogatnia az ételkihordással foglalkozó cég székhelyére, és ott kell befizetnie a pluszösszeget, amelyért természetesen számlát fog kapni. A tárcavezető hozzátette: hasonlóan kell eljárni a taxisofőrök esetében is.
Az intézkedést élesen bírálta Remus Vulpescu, a pénzügyminisztérium volt kabinetfőnöke, aki szerint a kormány „nap mint nap egyre szigorúbban lép fel a kis csalók ellen, miközben képtelen visszaszorítani a nagy, tetemes kárt okozó adócsalókat\".
Vulpescu az Evenimentul Zilei lapnak úgy nyilatkozott: nem ötezer adóellenőrt kellett volna szétküldeni az országban, elég lett volna, ha ötven szakember „ellátogat oda, ahova kell\", azokra a helyekre, ahol több tíz- és százmillió eurót csaltak el, ami már valóban káros a bruttó hazai termékre (GDP) nézve. „Mindez csak a kormány erőfitogtatása, hiszen nem látjuk a nagyvagyonok megadóztatásának vagy a politikai korrupció visszaszorításának eredményét\" – fogalmazott Daniel Chiţoiu volt pénzügyminiszter egykori kabinetfőnöke.
Kétszeres munkát végeznek a pincérek
A székelyudvarhelyi vendéglátó-ipari egységek ugyan felkészültek arra, hogy ezentúl a borravaló után is adót kell fizetniük, de a tulajdonosok meglátása szerint mindez csak bonyolítani fogja a kávézók, éttermek, kocsmák tevékenységét, hiszen a rendelet alkalmazásának számos részlete még mindig nem világos.
Hosszú Ede, a Kalapos kávézó tulajdonosa az ötletet helyesnek, a kivitelezést azonban meggondolatlannak tartja. Rámutatott: a pénztárgépeket már módosították, így már csak az alkalmazottak betanítása van hátra. „Az elképzelés szerint az ügyfél először kifizeti a fogyasztás összegét, ezt a pincér beteszi a pénztárgépbe, kinyomtatja a számlát, és ezzel, valamint a borravalóval visszatér az ügyfélhez. Amennyiben a vendég borravalót ad, ezt még egyszer meg kell tenni, tehát a kiszolgáló gyakorlatilag kétszeres munkát végez\" – panaszolta Hosszú Ede.
Az online ételrendelést biztosító The Spirit Factory munkatársa ugyanakkor úgy véli: a pizzafutárok számára az egyetlen megoldás, hogy hordozható, akkumulátoros pénztárgépekkel dolgozzanak. Mint rámutatott: csak hónapok múlva lehet felmérni, hogy az intézkedésnek milyen következményei lesznek.
Egy kolozsvári külvárosi kocsma tulajdonosa lapunknak elmondta: nem örül túlzottan a borravaló bevezetésének, fölösleges intézkedésnek tartja, ez azonban a lokál ügymenetében nem okoz gondot. Amennyiben a vendégek borravalót akarnak adni, az összeget egyszerűen hozzáírják a fogyasztást tartalmazó számlához. Hozzátette: az alkalmazottak ugyanúgy megkapják az összeget, mint eddig, leszámítva persze a 16 százalékos adót. A tulajdonos azt is elmondta: a gyakorlatban ennél kevesebb gondot okoz a borravaló számlázása, ugyanis „vékonypénzű, külvárosi törzsközönségnek ritkán telik ilyesmire\".
Az alkalmazottaknak nem tetszik
A Krónikának korábban nyilatkozó pincérek rendkívül kedvezőtlennek nevezték az intézkedést. Mint kifejtették: többnyire minimálbérért dolgoznak, és a vendégektől kapott pluszösszegek fontosak mindennapi megélhetésük szempontjából.
„Nem hiszem, hogy a tulajdonosok visszaosztják a pénzt, ha egyszer bekerül a kasszába. Ha mégis megteszik, akkor is csak egy részét adják vissza. Ilyen körülmények között pedig nem éri meg a szakmában maradni\" – fejtette ki kérdésünkre egy neve elhallgatását kérő székelyföldi pincér, aki már negyven éve dolgozik a vendéglátásban. Kérdésünkre hozzátette, feketén nem merné elvenni már a borravalót, hiszen bármikor lecsaphatnak az ellenőrök, és a pluszpénz az állásukba kerülhet.
Tíz baniért nyomtattak számlát Temesváron
Az elmúlt napokban egyébként az az eset járta be az internetet, miszerint egy temesvári, felvágottakat és húsféléket forgalmazó boltban 10 banis borravaló után kellett kiállítani nyugtát.
Alexandru Iosif Bordea, a bánsági megyeszékhelyen húsz boltot működtető Agil cég menedzsere a Cetăţeanul.ro portálnak elmondta: valósággal szégyenkezett amiatt, hogy ilyen kis összegért külön számlát nyomtasson, de nem volt más választása, ha a törvényt be akarta tartani. Hozzátette: üdvözli az adóhatóság (ANAF) adócsalás elleni fellépését, de „mostmár túl messzire mentek, ami pedig országos szinten történik, az ostobaság\".
A menedzser rámutatott: a vásárlók által a boltban hagyott pluszpénzt az eladóknak kellene megkapniuk, de arra vonatkozóan a kormány nem adott ki előírást, hogy ezt pontosan hogyan kell megvalósítani. A 10 banis eset azt követően vált ismertté, hogy a vásárló egy fotót töltött fel a Facebookra az aprópénzért kapott számláról azzal a kommentárral, hogy először azt hitte, tréfálnak vele.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!