
A kormány azt szeretné, ha a parlament legkésőbb hat hónappal a 2016. január elsejére tervezett hatályba lépés előtt elfogadná az új adótörvénykönyvet. Erről hétfőn beszélt Victor Ponta miniszterelnök.
2015. március 09., 18:562015. március 09., 18:56
2015. március 09., 18:572015. március 09., 18:57
A Szociáldemokrata Párt (PSD) állandó bizottsági ülését követően közölte, a jelenleg közvitán levő adótörvénykönyv-tervezetet március 18–20-áig véglegesítik, hogy be is terjeszthessék a szenátus elé. A döntéshozó kamara a képviselőház.
Ám a miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, abban az esetben, ha elakadna a jogszabálycsomag a döntéshozók előtt, akkor kormányával kész felelősséget vállalni azért. Mint ismeretes, a kormány felelősségvállalása azt jelenti, hogy amennyiben a többség elutasítja a javaslatot, akkor bukik a kabinet.
Kifaggatnák a minisztert
Az viszont máris borítékolható, hogy a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) voksaira nem számíthatnak. Cătălin Predoiu, az árnyékkormány miniszterelnöke még február végén „politikai fortélynak” nevezte az adótörvénykönyv tervezetét, és bírálta a kormányfő abbéli szándékát, hogy felelősséget vállaljanak a javaslatcsomagért a parlament előtt, mivel ezáltal kompromittálnának egy olyan értékes témát, mint a pénzügyi enyhítés.
A liberálisok ugyanakkor hétfőn jelezték, hogy az illetékes parlamenti bizottságokba várják Darius Vâlcov pénzügyminisztert, hogy számot adjon, milyen forrásokból készülnek kompenzálni az adócsökkentés nyomán kieső költségvetési forrásokat.
Predoiu hétfői sajtónyilatkozatában aggodalmának adott hangot, amiért az Európai Bizottság azzal fenyegette meg Romániát, hogy beindítja a kötelezettségszegési eljárást a magas deficit kockázata miatt, amennyiben stagnál a reformok, és a kormány a megfelelő előkészületek nélkül ülteti gyakorlatba a tervezett adótörvénykönyvet.
Az árnyékkormány vezetője ugyanakkor felszólította Pontát, hogy mondjon le a felelősségvállalás lehetőségéről. „Az, hogy máris ezer módosító indítvány érkezett a pénzügyminisztériumhoz, azt jelenti, hogy hosszas társadalmi vitára van szükség. Az pedig, hogy a kormány kész lenne parlamenti vita nélkül felelősséget vállalni azért, azt jelenti, hogy nem őszinték, amikor párbeszédre kérik az ellenzéket. Lám, mi készek vagyunk erre a párbeszédre” – fogalmazott Cătălin Predoiu.
Kormányzati tervek
Amint arról több ízben is írtunk, a tervezet egyik legfőbb előírása, hogy januártól négy százalékponttal 20 százalékra csökkentik az általános forgalmi adót (áfa/TVA), amely jelenleg 24 százalék – egyes nyilatkozatok szerint ugyanakkor az sem kizárt, hogy még a karácsony előtti vásárlási nagyüzemre alacsonyabb lesz az áfa.
A kormány emellett januártól az osztalékadót is eltörölné, és bevezetné a hús, a hal, illetve a zöldségek és a gyümölcsök esetében a 9 százalékos kedvezményes áfát, amit a kormány tavaly a sütőipari termékekre terjesztett ki.
Csökkenteni akarják a szerzői jogdíjból származó bevétel után fizetendő jövedelemadót is, ez például a szabadúszó írókat, színművészeket, festőket, tervezőket és újságírókat érinti. Az adócsökkentés csak azokra az alkotókra vonatkozik majd, akik 2015-ben a szerzői jogdíjon kívül semmilyen más forrásból nem részesültek jövedelemben.
A tervezett módosítás nem mindenki tetszését nyerte el: a szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a pénzügyminisztérium a gyakorlatban nem mérsékli az adókat, hanem csak „máshová költözteti az egyes illetékeket”. Például a kisvállalkozásokra és az egyéni vállalkozói engedéllyel (PFA) rendelkező magánszemélyekre rónak majd nagyobb terhet az adótörvénykönyv módosítására vonatkozó javaslatok a szakértők szerint.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!