
A kormány azt szeretné, ha a parlament legkésőbb hat hónappal a 2016. január elsejére tervezett hatályba lépés előtt elfogadná az új adótörvénykönyvet. Erről hétfőn beszélt Victor Ponta miniszterelnök.
2015. március 09., 18:562015. március 09., 18:56
2015. március 09., 18:572015. március 09., 18:57
A Szociáldemokrata Párt (PSD) állandó bizottsági ülését követően közölte, a jelenleg közvitán levő adótörvénykönyv-tervezetet március 18–20-áig véglegesítik, hogy be is terjeszthessék a szenátus elé. A döntéshozó kamara a képviselőház.
Ám a miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, abban az esetben, ha elakadna a jogszabálycsomag a döntéshozók előtt, akkor kormányával kész felelősséget vállalni azért. Mint ismeretes, a kormány felelősségvállalása azt jelenti, hogy amennyiben a többség elutasítja a javaslatot, akkor bukik a kabinet.
Kifaggatnák a minisztert
Az viszont máris borítékolható, hogy a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) voksaira nem számíthatnak. Cătălin Predoiu, az árnyékkormány miniszterelnöke még február végén „politikai fortélynak” nevezte az adótörvénykönyv tervezetét, és bírálta a kormányfő abbéli szándékát, hogy felelősséget vállaljanak a javaslatcsomagért a parlament előtt, mivel ezáltal kompromittálnának egy olyan értékes témát, mint a pénzügyi enyhítés.
A liberálisok ugyanakkor hétfőn jelezték, hogy az illetékes parlamenti bizottságokba várják Darius Vâlcov pénzügyminisztert, hogy számot adjon, milyen forrásokból készülnek kompenzálni az adócsökkentés nyomán kieső költségvetési forrásokat.
Predoiu hétfői sajtónyilatkozatában aggodalmának adott hangot, amiért az Európai Bizottság azzal fenyegette meg Romániát, hogy beindítja a kötelezettségszegési eljárást a magas deficit kockázata miatt, amennyiben stagnál a reformok, és a kormány a megfelelő előkészületek nélkül ülteti gyakorlatba a tervezett adótörvénykönyvet.
Az árnyékkormány vezetője ugyanakkor felszólította Pontát, hogy mondjon le a felelősségvállalás lehetőségéről. „Az, hogy máris ezer módosító indítvány érkezett a pénzügyminisztériumhoz, azt jelenti, hogy hosszas társadalmi vitára van szükség. Az pedig, hogy a kormány kész lenne parlamenti vita nélkül felelősséget vállalni azért, azt jelenti, hogy nem őszinték, amikor párbeszédre kérik az ellenzéket. Lám, mi készek vagyunk erre a párbeszédre” – fogalmazott Cătălin Predoiu.
Kormányzati tervek
Amint arról több ízben is írtunk, a tervezet egyik legfőbb előírása, hogy januártól négy százalékponttal 20 százalékra csökkentik az általános forgalmi adót (áfa/TVA), amely jelenleg 24 százalék – egyes nyilatkozatok szerint ugyanakkor az sem kizárt, hogy még a karácsony előtti vásárlási nagyüzemre alacsonyabb lesz az áfa.
A kormány emellett januártól az osztalékadót is eltörölné, és bevezetné a hús, a hal, illetve a zöldségek és a gyümölcsök esetében a 9 százalékos kedvezményes áfát, amit a kormány tavaly a sütőipari termékekre terjesztett ki.
Csökkenteni akarják a szerzői jogdíjból származó bevétel után fizetendő jövedelemadót is, ez például a szabadúszó írókat, színművészeket, festőket, tervezőket és újságírókat érinti. Az adócsökkentés csak azokra az alkotókra vonatkozik majd, akik 2015-ben a szerzői jogdíjon kívül semmilyen más forrásból nem részesültek jövedelemben.
A tervezett módosítás nem mindenki tetszését nyerte el: a szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a pénzügyminisztérium a gyakorlatban nem mérsékli az adókat, hanem csak „máshová költözteti az egyes illetékeket”. Például a kisvállalkozásokra és az egyéni vállalkozói engedéllyel (PFA) rendelkező magánszemélyekre rónak majd nagyobb terhet az adótörvénykönyv módosítására vonatkozó javaslatok a szakértők szerint.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
szóljon hozzá!