
A kormány azt szeretné, ha a parlament legkésőbb hat hónappal a 2016. január elsejére tervezett hatályba lépés előtt elfogadná az új adótörvénykönyvet. Erről hétfőn beszélt Victor Ponta miniszterelnök.
2015. március 09., 18:562015. március 09., 18:56
2015. március 09., 18:572015. március 09., 18:57
A Szociáldemokrata Párt (PSD) állandó bizottsági ülését követően közölte, a jelenleg közvitán levő adótörvénykönyv-tervezetet március 18–20-áig véglegesítik, hogy be is terjeszthessék a szenátus elé. A döntéshozó kamara a képviselőház.
Ám a miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, abban az esetben, ha elakadna a jogszabálycsomag a döntéshozók előtt, akkor kormányával kész felelősséget vállalni azért. Mint ismeretes, a kormány felelősségvállalása azt jelenti, hogy amennyiben a többség elutasítja a javaslatot, akkor bukik a kabinet.
Kifaggatnák a minisztert
Az viszont máris borítékolható, hogy a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) voksaira nem számíthatnak. Cătălin Predoiu, az árnyékkormány miniszterelnöke még február végén „politikai fortélynak” nevezte az adótörvénykönyv tervezetét, és bírálta a kormányfő abbéli szándékát, hogy felelősséget vállaljanak a javaslatcsomagért a parlament előtt, mivel ezáltal kompromittálnának egy olyan értékes témát, mint a pénzügyi enyhítés.
A liberálisok ugyanakkor hétfőn jelezték, hogy az illetékes parlamenti bizottságokba várják Darius Vâlcov pénzügyminisztert, hogy számot adjon, milyen forrásokból készülnek kompenzálni az adócsökkentés nyomán kieső költségvetési forrásokat.
Predoiu hétfői sajtónyilatkozatában aggodalmának adott hangot, amiért az Európai Bizottság azzal fenyegette meg Romániát, hogy beindítja a kötelezettségszegési eljárást a magas deficit kockázata miatt, amennyiben stagnál a reformok, és a kormány a megfelelő előkészületek nélkül ülteti gyakorlatba a tervezett adótörvénykönyvet.
Az árnyékkormány vezetője ugyanakkor felszólította Pontát, hogy mondjon le a felelősségvállalás lehetőségéről. „Az, hogy máris ezer módosító indítvány érkezett a pénzügyminisztériumhoz, azt jelenti, hogy hosszas társadalmi vitára van szükség. Az pedig, hogy a kormány kész lenne parlamenti vita nélkül felelősséget vállalni azért, azt jelenti, hogy nem őszinték, amikor párbeszédre kérik az ellenzéket. Lám, mi készek vagyunk erre a párbeszédre” – fogalmazott Cătălin Predoiu.
Kormányzati tervek
Amint arról több ízben is írtunk, a tervezet egyik legfőbb előírása, hogy januártól négy százalékponttal 20 százalékra csökkentik az általános forgalmi adót (áfa/TVA), amely jelenleg 24 százalék – egyes nyilatkozatok szerint ugyanakkor az sem kizárt, hogy még a karácsony előtti vásárlási nagyüzemre alacsonyabb lesz az áfa.
A kormány emellett januártól az osztalékadót is eltörölné, és bevezetné a hús, a hal, illetve a zöldségek és a gyümölcsök esetében a 9 százalékos kedvezményes áfát, amit a kormány tavaly a sütőipari termékekre terjesztett ki.
Csökkenteni akarják a szerzői jogdíjból származó bevétel után fizetendő jövedelemadót is, ez például a szabadúszó írókat, színművészeket, festőket, tervezőket és újságírókat érinti. Az adócsökkentés csak azokra az alkotókra vonatkozik majd, akik 2015-ben a szerzői jogdíjon kívül semmilyen más forrásból nem részesültek jövedelemben.
A tervezett módosítás nem mindenki tetszését nyerte el: a szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a pénzügyminisztérium a gyakorlatban nem mérsékli az adókat, hanem csak „máshová költözteti az egyes illetékeket”. Például a kisvállalkozásokra és az egyéni vállalkozói engedéllyel (PFA) rendelkező magánszemélyekre rónak majd nagyobb terhet az adótörvénykönyv módosítására vonatkozó javaslatok a szakértők szerint.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!