
A kormány azt szeretné, ha a parlament legkésőbb hat hónappal a 2016. január elsejére tervezett hatályba lépés előtt elfogadná az új adótörvénykönyvet. Erről hétfőn beszélt Victor Ponta miniszterelnök.
2015. március 09., 18:562015. március 09., 18:56
2015. március 09., 18:572015. március 09., 18:57
A Szociáldemokrata Párt (PSD) állandó bizottsági ülését követően közölte, a jelenleg közvitán levő adótörvénykönyv-tervezetet március 18–20-áig véglegesítik, hogy be is terjeszthessék a szenátus elé. A döntéshozó kamara a képviselőház.
Ám a miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, abban az esetben, ha elakadna a jogszabálycsomag a döntéshozók előtt, akkor kormányával kész felelősséget vállalni azért. Mint ismeretes, a kormány felelősségvállalása azt jelenti, hogy amennyiben a többség elutasítja a javaslatot, akkor bukik a kabinet.
Kifaggatnák a minisztert
Az viszont máris borítékolható, hogy a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) voksaira nem számíthatnak. Cătălin Predoiu, az árnyékkormány miniszterelnöke még február végén „politikai fortélynak” nevezte az adótörvénykönyv tervezetét, és bírálta a kormányfő abbéli szándékát, hogy felelősséget vállaljanak a javaslatcsomagért a parlament előtt, mivel ezáltal kompromittálnának egy olyan értékes témát, mint a pénzügyi enyhítés.
A liberálisok ugyanakkor hétfőn jelezték, hogy az illetékes parlamenti bizottságokba várják Darius Vâlcov pénzügyminisztert, hogy számot adjon, milyen forrásokból készülnek kompenzálni az adócsökkentés nyomán kieső költségvetési forrásokat.
Predoiu hétfői sajtónyilatkozatában aggodalmának adott hangot, amiért az Európai Bizottság azzal fenyegette meg Romániát, hogy beindítja a kötelezettségszegési eljárást a magas deficit kockázata miatt, amennyiben stagnál a reformok, és a kormány a megfelelő előkészületek nélkül ülteti gyakorlatba a tervezett adótörvénykönyvet.
Az árnyékkormány vezetője ugyanakkor felszólította Pontát, hogy mondjon le a felelősségvállalás lehetőségéről. „Az, hogy máris ezer módosító indítvány érkezett a pénzügyminisztériumhoz, azt jelenti, hogy hosszas társadalmi vitára van szükség. Az pedig, hogy a kormány kész lenne parlamenti vita nélkül felelősséget vállalni azért, azt jelenti, hogy nem őszinték, amikor párbeszédre kérik az ellenzéket. Lám, mi készek vagyunk erre a párbeszédre” – fogalmazott Cătălin Predoiu.
Kormányzati tervek
Amint arról több ízben is írtunk, a tervezet egyik legfőbb előírása, hogy januártól négy százalékponttal 20 százalékra csökkentik az általános forgalmi adót (áfa/TVA), amely jelenleg 24 százalék – egyes nyilatkozatok szerint ugyanakkor az sem kizárt, hogy még a karácsony előtti vásárlási nagyüzemre alacsonyabb lesz az áfa.
A kormány emellett januártól az osztalékadót is eltörölné, és bevezetné a hús, a hal, illetve a zöldségek és a gyümölcsök esetében a 9 százalékos kedvezményes áfát, amit a kormány tavaly a sütőipari termékekre terjesztett ki.
Csökkenteni akarják a szerzői jogdíjból származó bevétel után fizetendő jövedelemadót is, ez például a szabadúszó írókat, színművészeket, festőket, tervezőket és újságírókat érinti. Az adócsökkentés csak azokra az alkotókra vonatkozik majd, akik 2015-ben a szerzői jogdíjon kívül semmilyen más forrásból nem részesültek jövedelemben.
A tervezett módosítás nem mindenki tetszését nyerte el: a szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a pénzügyminisztérium a gyakorlatban nem mérsékli az adókat, hanem csak „máshová költözteti az egyes illetékeket”. Például a kisvállalkozásokra és az egyéni vállalkozói engedéllyel (PFA) rendelkező magánszemélyekre rónak majd nagyobb terhet az adótörvénykönyv módosítására vonatkozó javaslatok a szakértők szerint.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
szóljon hozzá!