
A kormány azt szeretné, ha a parlament legkésőbb hat hónappal a 2016. január elsejére tervezett hatályba lépés előtt elfogadná az új adótörvénykönyvet. Erről hétfőn beszélt Victor Ponta miniszterelnök.
2015. március 09., 18:562015. március 09., 18:56
2015. március 09., 18:572015. március 09., 18:57
A Szociáldemokrata Párt (PSD) állandó bizottsági ülését követően közölte, a jelenleg közvitán levő adótörvénykönyv-tervezetet március 18–20-áig véglegesítik, hogy be is terjeszthessék a szenátus elé. A döntéshozó kamara a képviselőház.
Ám a miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, abban az esetben, ha elakadna a jogszabálycsomag a döntéshozók előtt, akkor kormányával kész felelősséget vállalni azért. Mint ismeretes, a kormány felelősségvállalása azt jelenti, hogy amennyiben a többség elutasítja a javaslatot, akkor bukik a kabinet.
Kifaggatnák a minisztert
Az viszont máris borítékolható, hogy a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) voksaira nem számíthatnak. Cătălin Predoiu, az árnyékkormány miniszterelnöke még február végén „politikai fortélynak” nevezte az adótörvénykönyv tervezetét, és bírálta a kormányfő abbéli szándékát, hogy felelősséget vállaljanak a javaslatcsomagért a parlament előtt, mivel ezáltal kompromittálnának egy olyan értékes témát, mint a pénzügyi enyhítés.
A liberálisok ugyanakkor hétfőn jelezték, hogy az illetékes parlamenti bizottságokba várják Darius Vâlcov pénzügyminisztert, hogy számot adjon, milyen forrásokból készülnek kompenzálni az adócsökkentés nyomán kieső költségvetési forrásokat.
Predoiu hétfői sajtónyilatkozatában aggodalmának adott hangot, amiért az Európai Bizottság azzal fenyegette meg Romániát, hogy beindítja a kötelezettségszegési eljárást a magas deficit kockázata miatt, amennyiben stagnál a reformok, és a kormány a megfelelő előkészületek nélkül ülteti gyakorlatba a tervezett adótörvénykönyvet.
Az árnyékkormány vezetője ugyanakkor felszólította Pontát, hogy mondjon le a felelősségvállalás lehetőségéről. „Az, hogy máris ezer módosító indítvány érkezett a pénzügyminisztériumhoz, azt jelenti, hogy hosszas társadalmi vitára van szükség. Az pedig, hogy a kormány kész lenne parlamenti vita nélkül felelősséget vállalni azért, azt jelenti, hogy nem őszinték, amikor párbeszédre kérik az ellenzéket. Lám, mi készek vagyunk erre a párbeszédre” – fogalmazott Cătălin Predoiu.
Kormányzati tervek
Amint arról több ízben is írtunk, a tervezet egyik legfőbb előírása, hogy januártól négy százalékponttal 20 százalékra csökkentik az általános forgalmi adót (áfa/TVA), amely jelenleg 24 százalék – egyes nyilatkozatok szerint ugyanakkor az sem kizárt, hogy még a karácsony előtti vásárlási nagyüzemre alacsonyabb lesz az áfa.
A kormány emellett januártól az osztalékadót is eltörölné, és bevezetné a hús, a hal, illetve a zöldségek és a gyümölcsök esetében a 9 százalékos kedvezményes áfát, amit a kormány tavaly a sütőipari termékekre terjesztett ki.
Csökkenteni akarják a szerzői jogdíjból származó bevétel után fizetendő jövedelemadót is, ez például a szabadúszó írókat, színművészeket, festőket, tervezőket és újságírókat érinti. Az adócsökkentés csak azokra az alkotókra vonatkozik majd, akik 2015-ben a szerzői jogdíjon kívül semmilyen más forrásból nem részesültek jövedelemben.
A tervezett módosítás nem mindenki tetszését nyerte el: a szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a pénzügyminisztérium a gyakorlatban nem mérsékli az adókat, hanem csak „máshová költözteti az egyes illetékeket”. Például a kisvállalkozásokra és az egyéni vállalkozói engedéllyel (PFA) rendelkező magánszemélyekre rónak majd nagyobb terhet az adótörvénykönyv módosítására vonatkozó javaslatok a szakértők szerint.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
szóljon hozzá!