Határ a csillagos ég. Romániának csak papíron van kiterjedt autópálya-hálózata
Fotó: Pixabay
Papíron már több mint 4900 kilométer autópálya szeli át Romániát, a valóságban viszont alig több mint 900 kilométer sztráda könnyíti meg az eljutást A pontból B pontba, további nagyjából 360 kilométeren zajlanak építési munkálatok, és 300 kilométerre írták ki a versenytárgyalást.
2021. június 16., 08:062021. június 16., 08:06
Eközben a legtöbb – összesen mintegy 2500 kilométer – még annyira kezdetleges fázisban van, hogy a bukaresti hatsóágok épp csak megrendelték a megvalósíthatósági tanulmányokat, vagy a már elkészült tanulmányok kiegészítésre/módosításra szorulnak, illetve tervezés alatt állnak, egyszóval csak papíron léteznek – derül ki az Economica.net gazdasági portál elemzéséből.
Már azelőtt be is zárhatják az észak-erdélyi autópálya egyik építőtelepét, hogy a munkálatok elkezdődtek volna, miután a Bisztraterebes és Bihar közötti szakasz megépítésére kiírt licitből győztesként kikerült konzorcium 30 millió euróval többet kér.
A számos külföldi beruházó, illetve a Bukarest és Brassó között gyakran autózók által türelmetlenül várt Ploiești–Brassó-sztráda tervei eközben jelenleg módosítás alatt állnak, tehát ott is messze még az aszfaltszőnyeg leterítése.
Mint az elemzés is hangsúlyozza,
és – az eddigi tapasztalatokból kiindulva – hány szorul majd kiegészítésre, mivel nem felel meg a terepviszonyoknak.
Eközben ha minden jól alakul, akkor idén végre meghaladja az 1000 kilométert a tényleges romániai autópálya-hálózat.
A 2020-as év végén a romániai autópályák hossza 920 kilométer volt, ami alig 6,2 százalékos növekedést jelent a 2019 végi adathoz viszonyítva, vagyis tavaly 54 kilométernyi sztrádát adtak át a forgalomnak – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Teljesen elégedetlen a romániai autópálya-építés munkaritmusával Ionuţ Ciurea, a Pro Infrastructura Egyesület elnöke. A Krónikának nyilatkozó szakember elsősorban a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) harminc éve tanúsított érdektelenségét és amatörizmusát nehezményezi, ugyanakkor a sze
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!