2012. november 05., 08:432012. november 05., 08:43
A szakemberek – akiknek tanulmányát a Bloomberg hírügynökségre hivatkozva ismertette az MTI – úgy vélik: a recessziót valójában önbeteljesítő jóslat indította el. A globális kereskedelem és a pénzügyi összefonódás mértéke ugyanis önmagában nem okozhatta a visszaesést. A hozzáértők modellt készítettek, amelynek lényege szerint a piaci eseményeket egy globális nézet alapozta meg, olyan vélemény, amely egy bizonyos adat változását félelmetesnek állította be.
„Az országok vagy együtt esnek pánikba, vagy sehogy” – summázták a szerzők, majd egy mindennapi példát hoztak fel. A fogyasztók csökkentik kiadásaikat, és növelik megtakarításaikat, ha borúsan ítélik meg munkaerő-piaci helyzetüket. Az efféle magatartás mérsékli a keresletet, és visszaesést idézhet elő, ami miatt megcsappanhat a vállalatok nyeresége, s a cégek emiatt lemondhatnak beruházásaikról. Mindezek következtében felerősödhet egy esetleges csődhelyzet bekövetkezésének gondolata, e vélekedés pedig bizonytalanná teheti a foglalkoztatási és kereseti kilátásokat.
A csődtől való félelem így lényegében visszaigazolja az eredeti feltételezést, amely végső soron önbeteljesítővé válhat. „A piacokat nem a gyors információáramlás, hanem az információk silány értelmezése döntötte be” – állítja Philippe Bacchetta, a svájci Lausanne Egyetem professzora és Eric van Wincoop, az amerikai Virginia Egyetem professzora a Monetary Authority of Singapore megbízásából készült tanulmányban. A piacok számítógépesítésében az elmúlt 50 év alatt elért hatalmas fejlődés növelte az értékpapír-piaci likviditást, és elenyésző áron szinte azonnal elérhetővé tette a releváns adatokat. Nem javított azonban semmit az előrejelzések minőségén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok