2012. november 05., 08:432012. november 05., 08:43
A szakemberek – akiknek tanulmányát a Bloomberg hírügynökségre hivatkozva ismertette az MTI – úgy vélik: a recessziót valójában önbeteljesítő jóslat indította el. A globális kereskedelem és a pénzügyi összefonódás mértéke ugyanis önmagában nem okozhatta a visszaesést. A hozzáértők modellt készítettek, amelynek lényege szerint a piaci eseményeket egy globális nézet alapozta meg, olyan vélemény, amely egy bizonyos adat változását félelmetesnek állította be.
„Az országok vagy együtt esnek pánikba, vagy sehogy” – summázták a szerzők, majd egy mindennapi példát hoztak fel. A fogyasztók csökkentik kiadásaikat, és növelik megtakarításaikat, ha borúsan ítélik meg munkaerő-piaci helyzetüket. Az efféle magatartás mérsékli a keresletet, és visszaesést idézhet elő, ami miatt megcsappanhat a vállalatok nyeresége, s a cégek emiatt lemondhatnak beruházásaikról. Mindezek következtében felerősödhet egy esetleges csődhelyzet bekövetkezésének gondolata, e vélekedés pedig bizonytalanná teheti a foglalkoztatási és kereseti kilátásokat.
A csődtől való félelem így lényegében visszaigazolja az eredeti feltételezést, amely végső soron önbeteljesítővé válhat. „A piacokat nem a gyors információáramlás, hanem az információk silány értelmezése döntötte be” – állítja Philippe Bacchetta, a svájci Lausanne Egyetem professzora és Eric van Wincoop, az amerikai Virginia Egyetem professzora a Monetary Authority of Singapore megbízásából készült tanulmányban. A piacok számítógépesítésében az elmúlt 50 év alatt elért hatalmas fejlődés növelte az értékpapír-piaci likviditást, és elenyésző áron szinte azonnal elérhetővé tette a releváns adatokat. Nem javított azonban semmit az előrejelzések minőségén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Látogatottsági adatok