Kiszámíthatatlanságra panaszkodnak a bankok

„Számos olyan tervezet van közvitán, ami hatályba lépése estén rendkívül káros lenne a pénzintézetek számára. Ilyen a magáncsőd intézményének bevezetéséről és a deviza alapú hitelek nemzeti valutára való átváltásának kötelezéséről rendelkező dokumentum. A kormány vállalta a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben, hogy a tervezeteket nem fogadja el, de mégis közvitára bocsátotta ezeket, ilyen körülmények között hogy dolgozzon ki hosszú távú terveket a pénzügyi szféra?” – ecsetelte a bankok aggályait Bogza.

A kormánynak a Román Nemzeti Bank (BNR) javaslatára és a pénzügyi szektor nyomására kellett az IMF-nek szóló szándéknyilatkozatba foglalnia olyan előírást, miszerint nem fogad el több, a hitellel rendelkező magánszemélyek védelme érdekében kidolgozott jogszabálytervezetet. A hazai bankok lobbija nyomán a valutaalap szakértői azzal érveltek, hogy az intézkedések jelentősen befolyásolnák az ország pénzügyi stabilitását, európai viszonylatban ugyanis Romániában rendkívül magas a rosszul teljesítő hitelek aránya.

BNR: csődbe mehetnek a pénzintézetek

Több pénzintézet máris bezárással, illetve a román állam beperelésével fenyegetőzik, amennyiben a kormány elfogadja azt a tervezetet, amely kötelezné a bankokat, hogy bizonyos feltételek mellett nemzeti valutára váltsák a hiteleket, éspedig a hitelszerződés megkötésének hónapjában érvényben lévő valutaárfolyam alapján, nem pedig az átváltás napján érvényben lévő árfolyam szerint.

Nicolae Cinteză, a BNR felügyeleti igazgatóságának vezetője kedden úgy nyilatkozott: ha a tervezet az eredeti formájában lép hatályba, legalább négy hazai bank biztosan csődbe fog menni. Nem sokkal később az igazgatóság egy másik tagja hozzátette: komolyan veszik a felmerült aggályokat, ezért részletesen elemezték az intézkedés várható következményeit.

A nehéz helyzetben lévő hitelesek segítését célzó törvénytervezet egyik kezdeményezője egyébként az RMDSZ volt. Mint ismeretes, a szövetség a kormány azon javaslata nyomán nyújtotta be a parlamentbe a tervezetet, miszerint a fogyasztás felpörgetése érdekében két évig megfeleztetnék a kisjövedelműek havi banki törlesztőrészletét.

A hitelfelezést előíró sürgősségi rendeletet a kormány júniusban fogadta el, ennek értelmében július elsejétől felére csökkenhet a törlesztőrészlete a 2000 lejesnél alacsonyabb jövedelemmel rendelkező hiteleseknek – az intézkedés opcionális jellegű, a bankok és ügyfeleik egyaránt mondhatják azt, hogy nem kívánnak élni a lehetőséggel.

Volt már példa az átváltásra

Cinteză már hónapokkal ezelőtt hevesen bírálta az RMDSZ kezdeményezését, amely szerinte óriási válságot okozna a bankrendszerben. „Több elemzést is készítettem, amelyekből azt a következtetést vontam le, hogy az intézkedés általános krízist okozna a rendszerben: a bankok egy része már másnap csődöt jelentene” – fogalmazott még februárban az igazgató. Hozzátette: eddig egyetlen EU-s tagállamban, Horvátországban fordult eddig elő, hogy egy pénzintézetet a nemzeti valutára való átváltásra kötelezték a szerződés megkötésekor érvényben lévő árfolyam alapján, „a bank pedig azóta kivonult az országból.”

Az idén alakult – a Román Kereskedelmi Bank (BCR), a Román Fejlesztési Bank (BRD), a Raiffeisen, az UniCredit – Ţiriac, a Volksbank és az ING Bank által létrehozott – romániai banki munkáltatók tanácsa (CPBR) ugyanakkor kedden közölte, hogy a hitelek átváltását az elmúlt években több ízben is biztosították már az ügyfelek kérésére. A szövetség annak nyomán számolt be erről közleményében, hogy a galaci törvényszék nemrég első ízben hozott olyan jogerős ítéletet, amellyel egy pénzintézetet a svájci frankban felvett hitel nemzeti valutára való átváltására kötelezett a kölcsön igénylésekor érvényes árfolyam alapján.

Nem ez az egyetlen elképzelés egyébként, amellyel a kormány segítené a hiteleseket: nemrég négy szociáldemokrata (PSD) honatya nyújtott be egy törvénytervezetet, miszerint amnesztiát kaphatnak azok a jelzáloghitelesek, akiket a felhalmozott adósságok miatt otthonuk elárverezése fenyeget.

A szintén közvitán lévő javaslat szerint a jelzáloghitel-részletüket határidőre fizetni nem tudó adósok esetében „pénzügyi helyzetük stabilizálásáig” a bankok kötelesek lesznek felfüggeszteni az ingatlanok elárverezésére vonatkozó eljárást, az ügyfeleknek pedig óvadékot sem kellene fizetniük a hitelintézetnek. A kezdeményezést ugyancsak hevesen bírálták a hazai pénzintézetek.

A magyar kormány segít a hiteleseknek

Magyarországon ezzel szemben már lépéseket tettek a hitellel rendelkező magánszemélyek megsegítése érdekében: az Országgyűlés tegnap tárgyalta a bankok elszámoltatásáról szóló kormányzati törvényjavaslatot, amelynek eredményeként a kabinet számításai szerint átlagosan akár harmadával is csökkenhetnek a devizahitelesek törlesztőrészletei. A javaslatról lapzártánk után szavazott az Országgyűlés.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásában történelmi jelentőségűnek nevezte a devizahitelesek megsegítését. A kormányfő elmondása szerint az elszámoltatás középpontjában az igazságosság, a méltányosság és a tisztesség áll. A parlament előtt lévő előterjesztés alapján a pénzügyi intézményeknek el kell számolniuk fogyasztóikkal.

A múltbeli túlfizetéseket, a kiszámítási és elszámolási módszertan részletszabályainak megállapítását ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kompetenciájába utalja. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője legutóbbi rádióinterjújában azt mondta, a bankok elszámoltatása után a ciklus második feléig történhet meg a devizahitelek forintosítása.