
Több mint 150 millió eurós nettó veszteséget könyvelt el 2013-ban a hazai biztosítási ágazat csak a kötelező gépjármű-biztosítási (RCA) kötvények piacán – állítja a romániai biztosítókat és viszontbiztosítókat tömörítő szervezet (UNSAR).
2014. december 17., 19:132014. december 17., 19:13
Az egyesület közleményben számolt be arról, hogy az RCA-szektor jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a biztosítási piac 2009 óta veszteségesen működik. „A 2009 és 2013 között felhalmozott nettó veszteség elérte a 3,9 milliárd eurót” – közölte az UNSAR.
A szervezet arról is beszámolt, hogy 2009 óta a kötelező autóbiztosítási piacon 53 százalékkal emelkedett a kifizetett kártérítések átlagos értéke – 4486 lejről 6859 lejre. Mint rámutattak: mindez egy európai uniós előírás következménye, amely alapján az évek során fokozatosan emelték a kártérítés maximális értékét.
„Míg 2008-ban 150 ezer euró volt az anyagi károk, illetve 750 ezer euró a személyi sérülések után fizetendő határérték, mostanra az összegek egymillió, valamint ötmillió euróra növekedtek, ez több mint hatszoros bővülést jelent” – panaszolták a hazai biztosítók.
Az UNSAR beszámolója szerint ennek következtében exponenciálisan emelkedett a társaságok által kifizetett kártérítések értéke: 2009-ben az RCA-szektorban a személyi sérülés, valamint elhalálozás után a károsult feleknek összesen 67 millió lejt fizettek a biztosítók, 2014 első kilenc hónapjában pedig már 350 millió lejt kellett leróniuk az ügyfeleknek. Az adatok alapján 2009 és 2013 között a kötelező gépjármű-biztosítási piacon minden százlejes bevétel után 115–120 lejes költséggel számoltak a társaságok.
A hivatalos adatok szerint az RCA-kötvények árának alakulása nem követte ezt a tendenciát, 2009-hez képest ugyanis 2014 első kilenc hónapjában 13 százalékkal – 589 lejről 515 lejre – esett vissza a kötvények átlagos értéke. Az UNSAR közleményében azt is hangsúlyozta: mindez azért hozták nyilvánosságra, mert az utóbbi időszakban „a kötelező biztosítási rendszer működésének alapjait figyelmen kívül hagyó félretájékoztatások jelentek meg”.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!