
2010. július 01., 10:102010. július 01., 10:10
Például egy 250 eurós havi részletnél akár 120 euró is lehet ez az összeg, és pár év után az ügyfél azt veszi észre, hogy valójában nem a részleteket fizeti szorgosan vissza a hitelező pénzintézetnek, hanem ezt a díjat – magyarázta Breban. A fogyasztóvédelmi hivatal vezetője szerint nem minden pénzintézet alkalmazza ezt a járulékot, ezért az ügyfélnek figyelnie kell arra, hogy kivel és milyen szerződést köt. Ebben lehet a segítségére a június 21-én életbe lépett 2010/50-es sürgősségi kormányrendelet, amely a fogyasztókkal megkötött hitelszerződéseket szabályozza. Ez mind az újonnan kötendő, mind a már aláírt szerződésekre érvényes, függetlenül az azokban szereplő öszszegektől. A bankoknak ugyanakkor kilencven nap áll a rendelkezésükre, hogy az új szabályozás szerint alakítsák át a már aláírt dokumentumokat – fejtette ki Breban.
A rendelet újdonságai közé tartozik, hogy a fix kamatlábú hitelek esetén a határidő előtti visszafizetési díj maximum egy százalék lehet, míg a változó kamatozású kölcsönök esetén nem számolhatnak fel semmilyen összeget. Az új szabályozás többféle díjszabás eltörlését írja elő, ugyanakkor a rendelkezés értelmében a kamatot kötelező módon mindig átláthatóan, a nemzetközi piacokon jegyzett kamatlábak alapján kell megállapítani. Az új szerződéskötések alkalmával a hitelezőnek egy szabvány űrlapot kell kitöltetnie a kölcsönért folyamodóval, amely tartalmazza a hitel összes részletét (beleértve a kamatokat és a különböző díjakat), a kamat kiszámításának módozatát, illetve a teljes viszszafizetendő összeget. Ezt legalább tizenöt nappal az aláírás előtt be kell mutatnia az ügyfélnek, hogy az nyugodtan áttanulmányozhassa azt. Az ügyfél pedig az aláírás után két héten belül indoklás nélkül is felbonthatja a szerződést. A rendelet mind az ingatlanokra, mind a fogyasztói javak vásárlására igényelt hitelekre, mind a lízingszerződésekre érvényes. A már meglévő szerződések esetén kilencven napon belül a kliens címére meg kell érkeznie az új szabvány szerinti szerződésnek. Breban ezért mindenkinek azt javasolja, hogy alaposan nézze át az új okmányt, arra figyelve, hogy a módosítások valóban megegyeznek-e a sürgősségi kormányrendelet előírásaival. „A szerződéssel kapcsolatos kifogásokat mindig írásban kell megfogalmazni a pénzintézet felé, mert az elutasító levél birtokában már panaszt lehet tenni a fogyasztóvédelmi hivatalnál, vagy per kezdeményezhető a bíróságokon” – összegzett a szakember.
A munkavédelmi előírások be nem tartása miatt összesen 83 ezer lejre bírságolt a Kolozs megyei munkaügyi felügyelőség hat bankot – BCR, Bancpost, BT, Millenium Bank, Volksbank Románia, Romanian International Bank, illetve a BT Leasing lízingcéget. A felügyelők azt vizsgálták, hogy a munkáltatók elvégezték-e a kötelező munkavédelmi ellenőrzéseket, illetve hogy elhárítottak-e minden akadályt a munkabalesetek, illetve munkával összefüggő betegségek elkerülése elől. „A banki alkalmazottak munkája megerőltető, magas pszichikai erőfeszítést is igényel” – hangsúlyozta tegnapi sajtótájékoztatóján Emilian Roşca, a megyei munkaügyi felügyelőség vezetője. Mint részletezte, nem lehet elhárítani a kockázatokat anélkül, hogy a munkáltató ismerné alkalmazottja általános egészségügyi állapotát. A vizsgálat során pedig az derült ki, hogy a megbírságolt egységek egyáltalán nem fordítottak erre figyelmet.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.