2010. július 01., 10:102010. július 01., 10:10
Például egy 250 eurós havi részletnél akár 120 euró is lehet ez az összeg, és pár év után az ügyfél azt veszi észre, hogy valójában nem a részleteket fizeti szorgosan vissza a hitelező pénzintézetnek, hanem ezt a díjat – magyarázta Breban. A fogyasztóvédelmi hivatal vezetője szerint nem minden pénzintézet alkalmazza ezt a járulékot, ezért az ügyfélnek figyelnie kell arra, hogy kivel és milyen szerződést köt. Ebben lehet a segítségére a június 21-én életbe lépett 2010/50-es sürgősségi kormányrendelet, amely a fogyasztókkal megkötött hitelszerződéseket szabályozza. Ez mind az újonnan kötendő, mind a már aláírt szerződésekre érvényes, függetlenül az azokban szereplő öszszegektől. A bankoknak ugyanakkor kilencven nap áll a rendelkezésükre, hogy az új szabályozás szerint alakítsák át a már aláírt dokumentumokat – fejtette ki Breban.
A rendelet újdonságai közé tartozik, hogy a fix kamatlábú hitelek esetén a határidő előtti visszafizetési díj maximum egy százalék lehet, míg a változó kamatozású kölcsönök esetén nem számolhatnak fel semmilyen összeget. Az új szabályozás többféle díjszabás eltörlését írja elő, ugyanakkor a rendelkezés értelmében a kamatot kötelező módon mindig átláthatóan, a nemzetközi piacokon jegyzett kamatlábak alapján kell megállapítani. Az új szerződéskötések alkalmával a hitelezőnek egy szabvány űrlapot kell kitöltetnie a kölcsönért folyamodóval, amely tartalmazza a hitel összes részletét (beleértve a kamatokat és a különböző díjakat), a kamat kiszámításának módozatát, illetve a teljes viszszafizetendő összeget. Ezt legalább tizenöt nappal az aláírás előtt be kell mutatnia az ügyfélnek, hogy az nyugodtan áttanulmányozhassa azt. Az ügyfél pedig az aláírás után két héten belül indoklás nélkül is felbonthatja a szerződést. A rendelet mind az ingatlanokra, mind a fogyasztói javak vásárlására igényelt hitelekre, mind a lízingszerződésekre érvényes. A már meglévő szerződések esetén kilencven napon belül a kliens címére meg kell érkeznie az új szabvány szerinti szerződésnek. Breban ezért mindenkinek azt javasolja, hogy alaposan nézze át az új okmányt, arra figyelve, hogy a módosítások valóban megegyeznek-e a sürgősségi kormányrendelet előírásaival. „A szerződéssel kapcsolatos kifogásokat mindig írásban kell megfogalmazni a pénzintézet felé, mert az elutasító levél birtokában már panaszt lehet tenni a fogyasztóvédelmi hivatalnál, vagy per kezdeményezhető a bíróságokon” – összegzett a szakember.
A munkavédelmi előírások be nem tartása miatt összesen 83 ezer lejre bírságolt a Kolozs megyei munkaügyi felügyelőség hat bankot – BCR, Bancpost, BT, Millenium Bank, Volksbank Románia, Romanian International Bank, illetve a BT Leasing lízingcéget. A felügyelők azt vizsgálták, hogy a munkáltatók elvégezték-e a kötelező munkavédelmi ellenőrzéseket, illetve hogy elhárítottak-e minden akadályt a munkabalesetek, illetve munkával összefüggő betegségek elkerülése elől. „A banki alkalmazottak munkája megerőltető, magas pszichikai erőfeszítést is igényel” – hangsúlyozta tegnapi sajtótájékoztatóján Emilian Roşca, a megyei munkaügyi felügyelőség vezetője. Mint részletezte, nem lehet elhárítani a kockázatokat anélkül, hogy a munkáltató ismerné alkalmazottja általános egészségügyi állapotát. A vizsgálat során pedig az derült ki, hogy a megbírságolt egységek egyáltalán nem fordítottak erre figyelmet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok