
Legalább száz romániai érintettje van a Panama-iratoknak – jelentette be kedden a Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozva Paul Radu, a világ eddigi legnagyobb offshore leleplezésének romániai partnere, a Rise Project tényfeltáró újságírója. Mint hangsúlyozta, hatalmas, több gigabájtnyi dokumentum vonatkozik Romániára, ezek feldolgozása heteket, akár egy hónapot is igénybe vehet.
2016. április 05., 16:182016. április 05., 16:18
„Ez egy határokon átívelő együttműködés. Már több mint száz romániai nevünk van, de ez nem egy „Copy/Paste” folyamat, vagyis nem úgy megy, hogy kiszeded a neveket egy adatbázisból, és gyorsan publikálod, kutatások kellenek. Mi már vagy hat hónapja megkezdtük a tényfeltárást, és vagy tízen végezzük a kutatómunkát. Adatokat elemzünk, és programozókkal is dolgozunk. Emellett együttműködünk külföldi tényfeltáró újságírókkal is. Még a következő hetekben, a következő hónapban is dolgozni fogunk” – ecsetelte a tényfeltáró újságíró.
Elmondása szerint fontos romániai személyekről van szó, közülük többen nagyon ismertek. „Most nem adhatok ki neveket, de többnyire olyan üzletemberek, akiknek nagy hatásuk van az ország gazdaságára” – mondta Paul Radu.
Nem ülnek tétlenül a hatóságok
Közben a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) kedden bejelentette, vizsgálja a Panama-iratok nyomán megjelent információkat, hogy megállapíthassa, a jelenleg tárgyalt vagy már megoldott ügyekben fellelhetők-e olyan adatok, amelyek alátámaszthatják a kiszivárgott részleteket.
„A DIICOT megkezdi mindazon ügyeknek az elemzését, amelyeken eddig dolgozott vagy jelenleg dolgozik, hogy kiderüljön, vannak-e ismeretlen tényezők, és azokat összevethetjük-e az információkkal. Ennél is jobb lehetősége van a vizsgálatra a pénzmosás elleni hivatalnak” – közölte a DIICOT sajtóosztálya.
Az Economica.net gazdasági hírportál megkeresésére ugyanakkor az Országos Adóhatóság (ANAF) is azt közölte, hogy vizsgálatot indítottak valamennyi, eddig jelzett ügyben.
Több mint egymilliárd euró adóparadicsomokban
A Cégjegyzék által a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilap rendelkezésére bocsátott adatsorokból egyébként az derül ki, hogy legalább 1200, Romániában működő céget jegyeztek be olyan adóparadicsomokban, mint Panama, a Seychelle-szigetek, a Holland Antillák, a Brit Virgin-szigetek vagy a Bermudák, ezek tőkéje pedig meghaladja az 1,1 milliárd eurót.
A romániai cégalapítók körében egyébként a Holland Antillák a legnépszerűbb, 15 ott bejegyzett román cég 500 millió eurót meghaladó tőkét forgat. A következő a sorban a Brit Virgin-szigetek 290 millió eurós törzstőkével – igaz, ez több mint 380 vállalkozáshoz tartozik.
Cristian Pârvan, a Romániai Üzletemberek Egyesületének (AOAR) elnöke viszont azt mondja, hogy az offshore cégek által forgatott pénzek egyenesen arányosak egy ország bruttó hazai termékével (GDP), így Románia igen kis játékos ebben a történetben. A vállalkozó egyúttal emlékeztetett, az Európai Bizottság nemrég felvetette azt, hogy egy cégnek ott kellene adóznia, ahol a tevékenységét kifejti, azonban a gazdag tagállamok rögtön leseperték a témát az asztalról. „Nem hiszek abban, hogy a multinacionális vállalatok a jövőben ott fizetnének adót, ahol tevékenykednek, hiszen a gazdag országok már elutasították ezt az ötletet” – szögezte le Cristian Pârvan.
„Miért fizetnék 30 százalékos adót?”
Így gondolja ezt a Panama-botrány egyik romániai érintettje, Frank Timiş üzletember is. A verespataki beruházás kezdeményezője a román közszolgálati televízió (TVR) híradójának nyilatkozva elismerte, hogy vannak a Bahamákon, illetve a Kajmán-szigeteken bejegyzett vállalkozásai.
„A beruházók inkább ott bejegyzett cégekbe fektetnek be, mivel amikor értékesítik részvényeiket, 1 és 5 százalék közötti adót fizetnek, és nem 30 százalékosat. Ezek olyan dolgok, amik évek óta zajlanak. 50, 60, 70 éve. Természetesen nem értek egyet azzal, hogy 30 százalékos profitadót fizessek, amikor fizethetek 5 százalékot is, mivel ezek a törvények államról államra változnak” – mutatott rá Frank Timiş.
Amint arról beszámoltunk, hatalmas információtömeg került vasárnap nyilvánosságra a világ volt és mostani vezetőinek, üzletembereknek, hírességeknek, neves sportolóknak, bűnözőknek a titkos offshore üzleteiről a Mossack Fonseca nevű, panamai székhelyű ügyvédi irodától, amely számos országában székhellyel bíró, névtelen offshore vállalatokat ad el ügyfelei számára.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
szóljon hozzá!