Miközben a Volkswagenről kiderült, hogy nemcsak Amerikában, hanem Európában is meghamisította a dízelüzemű autók károsanyag-kibocsátását, az autógyártó körüli botrány alapjaiban megrengetheti a német ipar minőségébe és megbízhatóságába vetett bizalmat is.
2015. szeptember 24., 16:502015. szeptember 24., 16:50
Alexander Dobrindt német közlekedési miniszter csütörtökön közölte, a wolsburgi autóipari vállalat elsimerte: Európában is alkalmazott olyan szoftvert, amely csak a próbapadon tartja a határérték alatt az emissziós értékeket, normál üzemmódban azonban nem korlátozza a motorteljesítményt.
Emiatt most már nem csak a 2 literes, hanem az 1,6 literes dízelmotorral szerelt autók is érintettek a botrányban. Sőt sajtóértesülések szerint a dízel üzemű gépkocsik károsanyag-kibocsátására vonatkozó határértékek túllépése nem korlátozódik a Volkswagenre. Az Audi szóvivője csütörtökön megerősítette: a manipulált szoftverekkel ellátott motorokat a német gyártó A1, A3, A4 és A6 modelljeibe is beépítették.
Az Auto Bild német szakfolyóirat előzetesen részleteket közölt a pénteki számában megjelenő írásából, amely szerint az ICCT (Tiszta Közlekedés Nemzetközi Tanácsa) vizsgálata kimutatta: a BMW X3 xDrive nitrogénoxid kibocsátása a közúti közlekedésben 11,88-szorosan haladta meg a kilométerenként 0,08 grammos európai Euro-6 normát.
Ez valamivel még rosszabb, mint az amerikai környezetvédelmi hatóság által pellengérre állított VW Passat 2,0 TDI által produkált 11,35-szörös érték. Bár a BMW, a Daimler és az Opel azt bizonygatja, hogy nem csalt motorjai károsanyag-kibocsátásánál, az X3-assal kapcsolatban érkező negatív hírek hatására a BMW papírja 6 százalékkal zuhant a frankfurti tőzsdén, és esett a Daimler és az autóipari beszállító Continental részvénye is.
Az 1937-ben a náci vezetés által alapított Volkswagen igazgatótanácsa elnökségének, a konszern legfelsőbb vezetőiből és a nagyrészvényesek képviselőiből álló öttagú grémiuma szerda óta ülésezik, hogy ajánlást tegyen az igazgatótanács pénteki ülésére az emisszióhamisítási botrány következményeiről.
Mint arról beszámoltunk, az első „vezéráldozat\" Martin Winterkorn, aki szerdán önszántából mondott le tisztségéből. Miközben nem tudni, hogy a direktor tudott-e a világméretű csalásról, kiderült: éves fizetése meghaladta a 15 millió eurót a VW-nél. Amúgy nem kétséges, a botrány a teljes német gazdaságra is kedvezőtlen hatást gyakorol, mindenekelőtt azáltal, hogy a többi német vállalatba vetett piaci bizalmat is alááshatja.
Az MTI emlékeztet: a német exportteljesítmény meghaladja a GDP 45 százalékát, ezen belül is kiemelt szerepe van az autóiparnak: minden ötödik német ezen szektornak köszönheti munkáját (a Volkswagen-csoport mintegy 600 ezer embert foglalkoztat), és a gépjárműkivitel tavaly az 1,1 ezer milliárd eurós német áruexport 17,9 százalékáért felelt.
Egyébként az Adevărul szerint a botrány a romániai VW-tulajdonosokat is érintheti, ha a hazai adóhatóság arra kötelezi őket, hogy fizessenek magasabb regisztrációs adót, amelyet részben éppen a károsanyag-kibocsátás alapján állapítanak meg. A napilap által megszólaltatott szakértők azonban úgy vélik, hogy a különbözetet az autógyártónak kellene állnia, hiszen a gépkocsitulajdonosok jóhiszeműen jártak el autójuk forgalomba iratása során.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!