Miközben a Volkswagenről kiderült, hogy nemcsak Amerikában, hanem Európában is meghamisította a dízelüzemű autók károsanyag-kibocsátását, az autógyártó körüli botrány alapjaiban megrengetheti a német ipar minőségébe és megbízhatóságába vetett bizalmat is.
2015. szeptember 24., 16:502015. szeptember 24., 16:50
Alexander Dobrindt német közlekedési miniszter csütörtökön közölte, a wolsburgi autóipari vállalat elsimerte: Európában is alkalmazott olyan szoftvert, amely csak a próbapadon tartja a határérték alatt az emissziós értékeket, normál üzemmódban azonban nem korlátozza a motorteljesítményt.
Emiatt most már nem csak a 2 literes, hanem az 1,6 literes dízelmotorral szerelt autók is érintettek a botrányban. Sőt sajtóértesülések szerint a dízel üzemű gépkocsik károsanyag-kibocsátására vonatkozó határértékek túllépése nem korlátozódik a Volkswagenre. Az Audi szóvivője csütörtökön megerősítette: a manipulált szoftverekkel ellátott motorokat a német gyártó A1, A3, A4 és A6 modelljeibe is beépítették.
Az Auto Bild német szakfolyóirat előzetesen részleteket közölt a pénteki számában megjelenő írásából, amely szerint az ICCT (Tiszta Közlekedés Nemzetközi Tanácsa) vizsgálata kimutatta: a BMW X3 xDrive nitrogénoxid kibocsátása a közúti közlekedésben 11,88-szorosan haladta meg a kilométerenként 0,08 grammos európai Euro-6 normát.
Ez valamivel még rosszabb, mint az amerikai környezetvédelmi hatóság által pellengérre állított VW Passat 2,0 TDI által produkált 11,35-szörös érték. Bár a BMW, a Daimler és az Opel azt bizonygatja, hogy nem csalt motorjai károsanyag-kibocsátásánál, az X3-assal kapcsolatban érkező negatív hírek hatására a BMW papírja 6 százalékkal zuhant a frankfurti tőzsdén, és esett a Daimler és az autóipari beszállító Continental részvénye is.
Az 1937-ben a náci vezetés által alapított Volkswagen igazgatótanácsa elnökségének, a konszern legfelsőbb vezetőiből és a nagyrészvényesek képviselőiből álló öttagú grémiuma szerda óta ülésezik, hogy ajánlást tegyen az igazgatótanács pénteki ülésére az emisszióhamisítási botrány következményeiről.
Mint arról beszámoltunk, az első „vezéráldozat\" Martin Winterkorn, aki szerdán önszántából mondott le tisztségéből. Miközben nem tudni, hogy a direktor tudott-e a világméretű csalásról, kiderült: éves fizetése meghaladta a 15 millió eurót a VW-nél. Amúgy nem kétséges, a botrány a teljes német gazdaságra is kedvezőtlen hatást gyakorol, mindenekelőtt azáltal, hogy a többi német vállalatba vetett piaci bizalmat is alááshatja.
Az MTI emlékeztet: a német exportteljesítmény meghaladja a GDP 45 százalékát, ezen belül is kiemelt szerepe van az autóiparnak: minden ötödik német ezen szektornak köszönheti munkáját (a Volkswagen-csoport mintegy 600 ezer embert foglalkoztat), és a gépjárműkivitel tavaly az 1,1 ezer milliárd eurós német áruexport 17,9 százalékáért felelt.
Egyébként az Adevărul szerint a botrány a romániai VW-tulajdonosokat is érintheti, ha a hazai adóhatóság arra kötelezi őket, hogy fizessenek magasabb regisztrációs adót, amelyet részben éppen a károsanyag-kibocsátás alapján állapítanak meg. A napilap által megszólaltatott szakértők azonban úgy vélik, hogy a különbözetet az autógyártónak kellene állnia, hiszen a gépkocsitulajdonosok jóhiszeműen jártak el autójuk forgalomba iratása során.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!