Padlót foghat a német autóipar

Alexander Dobrindt német közlekedési miniszter csütörtökön közölte, a wolsburgi autóipari vállalat elsimerte: Európában is alkalmazott olyan szoftvert, amely csak a próbapadon tartja a határérték alatt az emissziós értékeket, normál üzemmódban azonban nem korlátozza a motorteljesítményt.

Emiatt most már nem csak a 2 literes, hanem az 1,6 literes dízelmotorral szerelt autók is érintettek a botrányban. Sőt sajtóértesülések szerint a dízel üzemű gépkocsik károsanyag-kibocsátására vonatkozó határértékek túllépése nem korlátozódik a Volkswagenre. Az Audi szóvivője csütörtökön megerősítette: a manipulált szoftverekkel ellátott motorokat a német gyártó A1, A3, A4 és A6 modelljeibe is beépítették.

Az Auto Bild német szakfolyóirat előzetesen részleteket közölt a pénteki számában megjelenő írásából, amely szerint az ICCT (Tiszta Közlekedés Nemzetközi Tanácsa) vizsgálata kimutatta: a BMW X3 xDrive nitrogénoxid kibocsátása a közúti közlekedésben 11,88-szorosan haladta meg a kilométerenként 0,08 grammos európai Euro-6 normát.

Ez valamivel még rosszabb, mint az amerikai környezetvédelmi hatóság által pellengérre állított VW Passat 2,0 TDI által produkált 11,35-szörös érték. Bár a BMW, a Daimler és az Opel azt bizonygatja, hogy nem csalt motorjai károsanyag-kibocsátásánál, az X3-assal kapcsolatban érkező negatív hírek hatására a BMW papírja 6 százalékkal zuhant a frankfurti tőzsdén, és esett a Daimler és az autóipari beszállító Continental részvénye is.

Az 1937-ben a náci vezetés által alapított Volkswagen igazgatótanácsa elnökségének, a konszern legfelsőbb vezetőiből és a nagyrészvényesek képviselőiből álló öttagú grémiuma szerda óta ülésezik, hogy ajánlást tegyen az igazgatótanács pénteki ülésére az emisszióhamisítási botrány következményeiről.

Mint arról beszámoltunk, az első „vezéráldozat\" Martin Winterkorn, aki szerdán önszántából mondott le tisztségéből. Miközben nem tudni, hogy a direktor tudott-e a világméretű csalásról, kiderült: éves fizetése meghaladta a 15 millió eurót a VW-nél. Amúgy nem kétséges, a botrány a teljes német gazdaságra is kedvezőtlen hatást gyakorol, mindenekelőtt azáltal, hogy a többi német vállalatba vetett piaci bizalmat is alááshatja.

Az MTI emlékeztet: a német exportteljesítmény meghaladja a GDP 45 százalékát, ezen belül is kiemelt szerepe van az autóiparnak: minden ötödik német ezen szektornak köszönheti munkáját (a Volkswagen-csoport mintegy 600 ezer embert foglalkoztat), és a gépjárműkivitel tavaly az 1,1 ezer milliárd eurós német áruexport 17,9 százalékáért felelt.

Egyébként az Adevărul szerint a botrány a romániai VW-tulajdonosokat is érintheti, ha a hazai adóhatóság arra kötelezi őket, hogy fizessenek magasabb regisztrációs adót, amelyet részben éppen a károsanyag-kibocsátás alapján állapítanak meg. A napilap által megszólaltatott szakértők azonban úgy vélik, hogy a különbözetet az autógyártónak kellene állnia, hiszen a gépkocsitulajdonosok jóhiszeműen jártak el autójuk forgalomba iratása során.