2010. május 26., 09:182010. május 26., 09:18
A rendőrség és a gyermekek jogainak szavatolását felvállaló szervezetek számára kapóra jött a tegnapi nap, hogy megkongassák a vészharangot a felsorolt jelenségek miatt, 1983 óta ugyanis világszerte május 25-én rendezik meg az eltűnt gyerekek nemzetközi napját. Az idei világnapon ismertetett adatok alapos fejtörést okoztak a romániai illetékeseknek, kiderült ugyanis, hogy a 2003–2004-es időszakhoz képest az elmúlt tizenkét hónapban megtízszereződött, és meghaladta a 3200-at az eltűnt gyermekek száma az országban.
Az Országos Rendőr-főkapitányság tegnap közzétett kimutatása szerint a tavaly április, illetve 2010 áprilisa között hazulról vagy állami gondozásból eltűnt kiskorúak kilencven százaléka önkéntesen hagyta el lakhelyét, közülük mintegy másfélszázan nem töltötték be tizedik életévüket. „Nagyon sokrétű okok vezetnek a gyerekek szökéséhez. A legtöbben a szülői felügyelet hiánya miatt vagy szülői feddéstől tartva távoznak otthonról, utóbbi esetben közrejátszhat egy csínytevés vagy a rossz tanulmányi előmenetel. Sok kiskorú szökik meg otthonából az állandó családi viszályok miatt, mások a pénzkereset reményében, ugyanakkor egyre többen nem tudják feldolgozni, hogy külföldön dolgozó szüleik rokonokra bízzák őket” – vázolta a jelenséget tegnap Adrian Dumitrescu, az Országos Rendőr-főkapitányság eltűnt személyekkel foglalkozó főosztályának vezetője.
Különben az elmúlt évben eltűnt kiskorúak közel tíz százalékát ma is keresi a rendőrség, több mint harminc gyermek ugyanakkor nem önként vette nyakába a világot, hanem elrabolták, és koldulásra kényszerítették vagy szexuális kizsákmányolás áldozataivá váltak. A fenti okok miatt a Mentsétek meg a gyerekeket elnevezésű hazai civil szervezet a rendőrséggel közösen országos akciót indított, amelynek keretében szülőket, gyerekeket, továbbá a gyermekjogvédelmi hatóságokat bevonva próbálják megelőzni a gyerekeltűnési eseteket. Hasonló célból rendezett találkozót tegnap a Mentsétek meg a gyerekeket egyesület és a rendőrség a marosvásárhelyi 19-es számú napköziben – a „kiskorúképzés” szépséghibája mindössze az volt, hogy kizárólag a román ajkú óvodásokat célozta meg. „Nemhogy meg sem hívták a magyar tagozat gyermekeit a találkozóra, de még bennünket, pedagógusokat sem értesített az igazgatónő arról, hogy hasonló rendezvény lesz nálunk. Meg vagyunk döbbenve” – panaszolta lapunknak Máthé Emőke óvónő.
A hangulatos felvilágosító tevékenységet két szociális munkás és egy rendőrfelügyelő tartotta az apró hallgatóságnak, jelvényeket, cukorkákat osztogatva a kicsiknek. „Mit kell tenni, ha valaki cukorkát kínál nektek?” – szegezte a kérdést az óvodásoknak édességgel teli zacskóval a kezében Daniela Moldovan, az egyesület munkatársa, mire a csöppségek hanyatt-homlok szaladtak hozzá, hogy elfogadják tőle az ajándékot. A felnőttek természetesen elmagyarázták nekik, hogy idegentől semmit nem szabad elfogadni, mire az egyik óvodás azonnal rávágta: „Vigyázni kell, mert a cigányok becsapnak, meg ellopják a kicsiket”. Természetesen ezt is magyarázat követte, cáfolva az általánosítást, mondván: a cigányok sem mind rossz emberek.
Adi Nicuşan felügyelő abból vizsgáztatta a kicsiket, tudják-e a nevüket, ismerik-e a lakcímüket. Kiderült: a bemutatkozással még így-úgy elboldogulnak, de a lakcímüket nem ismerik az óvodáskorú gyerekek. A rendőrség munkatársa igyekezett megértetni hallgatóságával: ne féljenek az egyenruhásoktól, mivel „a rendőrök a jó emberek és a gyerekek barátai”. Nicuşan lapunknak elmondta: Maros megyében tavaly 58 gyerek eltűntét jelentették be a rendőrségen, idén pedig 11 kiskorú után kutattak (valamennyien 10 évnél idősebbek). „Mindnyájan önként távoztak szüleiktől, tehát gyermekrablási esetekről a megyében nem beszélhetünk” – tudtuk meg a felügyelőtől.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.