2010. május 26., 09:182010. május 26., 09:18
A rendőrség és a gyermekek jogainak szavatolását felvállaló szervezetek számára kapóra jött a tegnapi nap, hogy megkongassák a vészharangot a felsorolt jelenségek miatt, 1983 óta ugyanis világszerte május 25-én rendezik meg az eltűnt gyerekek nemzetközi napját. Az idei világnapon ismertetett adatok alapos fejtörést okoztak a romániai illetékeseknek, kiderült ugyanis, hogy a 2003–2004-es időszakhoz képest az elmúlt tizenkét hónapban megtízszereződött, és meghaladta a 3200-at az eltűnt gyermekek száma az országban.
Az Országos Rendőr-főkapitányság tegnap közzétett kimutatása szerint a tavaly április, illetve 2010 áprilisa között hazulról vagy állami gondozásból eltűnt kiskorúak kilencven százaléka önkéntesen hagyta el lakhelyét, közülük mintegy másfélszázan nem töltötték be tizedik életévüket. „Nagyon sokrétű okok vezetnek a gyerekek szökéséhez. A legtöbben a szülői felügyelet hiánya miatt vagy szülői feddéstől tartva távoznak otthonról, utóbbi esetben közrejátszhat egy csínytevés vagy a rossz tanulmányi előmenetel. Sok kiskorú szökik meg otthonából az állandó családi viszályok miatt, mások a pénzkereset reményében, ugyanakkor egyre többen nem tudják feldolgozni, hogy külföldön dolgozó szüleik rokonokra bízzák őket” – vázolta a jelenséget tegnap Adrian Dumitrescu, az Országos Rendőr-főkapitányság eltűnt személyekkel foglalkozó főosztályának vezetője.
Különben az elmúlt évben eltűnt kiskorúak közel tíz százalékát ma is keresi a rendőrség, több mint harminc gyermek ugyanakkor nem önként vette nyakába a világot, hanem elrabolták, és koldulásra kényszerítették vagy szexuális kizsákmányolás áldozataivá váltak. A fenti okok miatt a Mentsétek meg a gyerekeket elnevezésű hazai civil szervezet a rendőrséggel közösen országos akciót indított, amelynek keretében szülőket, gyerekeket, továbbá a gyermekjogvédelmi hatóságokat bevonva próbálják megelőzni a gyerekeltűnési eseteket. Hasonló célból rendezett találkozót tegnap a Mentsétek meg a gyerekeket egyesület és a rendőrség a marosvásárhelyi 19-es számú napköziben – a „kiskorúképzés” szépséghibája mindössze az volt, hogy kizárólag a román ajkú óvodásokat célozta meg. „Nemhogy meg sem hívták a magyar tagozat gyermekeit a találkozóra, de még bennünket, pedagógusokat sem értesített az igazgatónő arról, hogy hasonló rendezvény lesz nálunk. Meg vagyunk döbbenve” – panaszolta lapunknak Máthé Emőke óvónő.
A hangulatos felvilágosító tevékenységet két szociális munkás és egy rendőrfelügyelő tartotta az apró hallgatóságnak, jelvényeket, cukorkákat osztogatva a kicsiknek. „Mit kell tenni, ha valaki cukorkát kínál nektek?” – szegezte a kérdést az óvodásoknak édességgel teli zacskóval a kezében Daniela Moldovan, az egyesület munkatársa, mire a csöppségek hanyatt-homlok szaladtak hozzá, hogy elfogadják tőle az ajándékot. A felnőttek természetesen elmagyarázták nekik, hogy idegentől semmit nem szabad elfogadni, mire az egyik óvodás azonnal rávágta: „Vigyázni kell, mert a cigányok becsapnak, meg ellopják a kicsiket”. Természetesen ezt is magyarázat követte, cáfolva az általánosítást, mondván: a cigányok sem mind rossz emberek.
Adi Nicuşan felügyelő abból vizsgáztatta a kicsiket, tudják-e a nevüket, ismerik-e a lakcímüket. Kiderült: a bemutatkozással még így-úgy elboldogulnak, de a lakcímüket nem ismerik az óvodáskorú gyerekek. A rendőrség munkatársa igyekezett megértetni hallgatóságával: ne féljenek az egyenruhásoktól, mivel „a rendőrök a jó emberek és a gyerekek barátai”. Nicuşan lapunknak elmondta: Maros megyében tavaly 58 gyerek eltűntét jelentették be a rendőrségen, idén pedig 11 kiskorú után kutattak (valamennyien 10 évnél idősebbek). „Mindnyájan önként távoztak szüleiktől, tehát gyermekrablási esetekről a megyében nem beszélhetünk” – tudtuk meg a felügyelőtől.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.