A szakember szerint előfordulhat, hogy a bankok hosszú távon szigorítják a hitelezési feltételeket
Fotó: Gábos Albin
A 2008-as gazdasági válságtól eltér a jelenlegi helyzet, ezért nem lehet pontosan megjósolni a kimenetelét a Krónikának nyilatkozó bankpiaci szakértő szerint. Bordás Attila azt mondja, felmerül a kérdés, hogy esetleg túl optimisták a pénzintézetek, de ezt sem lehet még világosan látni, részben azért, mert az európai kormányok és jegybankok gyorsan életbe léptették a gazdaságélénkítő programokat, így igazából csak ezek leállta után szembesül majd a gazdaság valamennyi szegmense a valós kihívásokkal.
2021. február 20., 13:392021. február 20., 13:39
Európa arra készül, hogy a koronavírus-járvány a bankokra is lesújt, a pandémia által sújtott ügyfelek, nem tudták törleszteni a hiteleiket, így a nagy európai pénzintézetek bevétele megcsappant, a politikusok már arról vitáznak, hogy végül lesz-e szükségük állami támogatásra – kongatta meg a vészharangot a Reuters hírügynökség. A News.ro portál által idézett elemzésben több európai vezető bank képviselője is úgy fogalmaz ugyanakkor, hogy a válság nehezén már túl vannak, „az optimizmus a leghatásosabb fegyverük”.
„Aggodalomra azért van ok, mert nemcsak rendszerszintű válsággal nézünk szembe, hanem erre rátevődik a járvány” – szögezte le a Krónika megkeresésére Bordás Attila a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese.
A szakember kérdésünkre aláhúzta,
tehát nemzetközi, de romániai szinten is sokkal felkészültebbek a bankok.
Ugyanakkor a 2008-as válság számláját még mindig fizetjük, a központi bankok által akkor indított gazdaságélénkítő programok költségeit még nem sikerült maradéktalanul törleszteni, és erre tevődött rá a járvány okozta megtorpanás.
Ennek ellenére Bordás Attila úgy látja, a helyzet nem olyan rossz, jóval kisebb a döccenő, a csökkenés, mint amire számítottak, amitől tartottak. A bankoknak csökkent ugyan a bevételük 2020-ban, de még mindig nyereségesek maradtak, tehát az eddig megtermelt profitból képesek elnyelni az esetleges rossz hitelek költségeit.
A szakember szerint viszont felmerül a kérdés, esetleg túl optimisták a bankok, de ezt sem lehet még világosan látni, részben azért, mert az európai kormányok és nemzeti bankok gyorsan életbe léptették a gazdaságélénkítő programokat, így igazából csak ezek leállta után szembesül majd a gazdaság minden szegmense a valós kihívásokkal.
Bordás szerint azonban várhatóan a jelenlegi válság jobban elhúzódik, mint a 2008-as, már azért is, mert akkor a zuhanás is gyorsabb volt.
– részletezte a szakértő.
Romániában különben a koronavírus-járvány begyűrűzése óta 564 ezer hitel törlesztését függesztették fel, élve a törvényes lehetőséggel, ezek értéke közel a 42 milliárd lej, ami az összes hitelállomány 15 százaléka. Ezek még nem rossz hitelek, hanem az ügyfelek éltek a felfüggesztés lehetőségével, ám egy részük valószínű később sem tud talpra állni, hívta fel a figyelmet a pénzügyi szakértő, aki úgy látja,
Bordás rámutatott: a késésben levő hitelek fedezete romániai viszonylatban 63,5 százalék, míg az Unióban csak 45 százalék, a tőkemegfelelési mutatók is magasabbak az európai átlagnál. További előny meglátása szerint, hogy az elmúlt években Romániában a betétállomány jóval magasabb volt, mint a hitelállomány, tehát sokkal több a megtakarított pénz, mint a kölcsön. „Ennek egy részét a kormány elszívja, de még mindig nyújt egy stabilitást a gazdaságnak, mozgásteret a vállalkozóknak” – fogalmazta meg Bordás Attila, aki szerint
„A válság hatására a cégek egy része elkerülhetetlenül csődbe jut, sok múlik azon, hogy lesz-e akkora vállalkozói kedv, amit a bankok megfinanszírozhatnak, segítve a gazdaság fellendülését” – vallja a bankár.
Bordás Attila ugyanakkor valószínűnek tartja, hogy a bankok hosszú távon szigorítják a hitelezési feltételeket. Mint hangsúlyozta, ebbe az irányba már történtek lépések, a Román Nemzeti Bank is szorgalmazza, hogy a magánszemélyek esetében bizonyos jövedelmeket ne vegyenek figyelembe, szigorítsák a kockázatelemzést, a vállalkozásoktól is magasabb garanciákat kérjenek. „Jelenleg a pénzpiacon olyan feltételek vannak, hogy olcsóbbak a hitelek, hiszen esik a háromhavi irányadó bankközi kamatláb (ROBOR 3M), de mivel a válság kockázatnövekedést generál, ez hosszú távon a hitelek árában is megmutatkozik” – ecsetelte az igazgatóhelyettes. Véleménye szerint sok múlik azon, hogy a kormány mennyire gyorsan indítja a gazdaságélénkítő programokat. „Ezek elviekben működnek, de a vállalkozók még nem láttak pénzt, holott minden nap késedelem növeli a válság súlyosbodásának kockázatát” – hívta fel egyúttal a figyelmet Bordás Attila.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!