2009. április 23., 10:142009. április 23., 10:14
A javaslatot még a tagországok pénzügyminisztereinek is jóvá kell hagyniuk.
Az uniós segítség – hivatalos nevén középtávú pénzügyi támogatás – része annak a majdnem 20 milliárd eurós keretnek, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szervezésében és a vele megállapodott feltételekkel a Nemzetközi Valutaalap (12,95 milliárd euró), az EU, a Világbank (1 milliárd euró), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és más nemzetközi pénzintézetek (összesen 1 milliárd euró) nyújtanak Romániának a válság elleni küzdelemre.
Romániának – akárcsak a két korábbi kedvezményezett országnak – feltételül szabták „a gazdaságot egészséges és fenntartható alapokra helyező”, átfogó pénzügyi program terv szerinti végrehajtását. Ennek egyik kulcseleme az államháztartási hiány 5,1 százalékra szorítása idén a hazai össztermékhez (GDP) képest. 2011-re a hiánynak 3 százalék alá kell csökkennie.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, Magyarország 6,5 milliárd eurós, Lettország 3,1 milliárd eurós keretet kapott az EU-tól, szintén nagyobb, IMF szervezte csomag részeként. Az EU időközben döntött arról is, hogy az euróövezeten kívüli EU-tagállamok segítését szolgáló keretet a jelenlegi 25 milliárdról 50 milliárd euróra emelik. Március végén a brüsszeli bizottság és az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsa már jelezte, hogy támogatni szándékozik a válság miatt szorult helyzetbe került Romániát.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.