Tánczos Barna pénzügyminiszter ismertette az oszlopadó végleges változatát
Fotó: Tánczos Barna/Facebook
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter. A kormány egymilliárd lejes bevételt remél az oszlopadóból.
2025. április 03., 17:192025. április 03., 17:19
2025. április 03., 17:202025. április 03., 17:20
Tánczos Barna elmondta, hogy a jogszabály szerint eltérően számítják ki a magáncégek, illetve az államtól vagy az önkormányzatoktól koncesszióba vett közvagyont kezelő vállalatok adóalapját. Ezt azzal magyarázta, hogy a magánvállalatok ipari létesítményeinek esetében számolnak az amortizációval is, a közterületeken lévők esetében azonban nem.
A március végén közvitára bocsátott tervezetben még az szerepelt, hogy az ipari építményekre kivetett oszlopadót magáncégek esetében a nettó érték 1 százalékában, az állami létesítmények esetében értékük 0,5 százalékában szabják meg. Tánczos csütörtöki beszámolója szerint a sürgősségi rendelet közvitája alatt a kormány egyeztetett a közvagyont kezelő állami társaságokkal, köztük a víz- és csatornázási vállalatokkal. Utóbbiak képviselőinek kérésére az oszlopadót az ipari létesítményeik bruttó eszközértékének 0,25 százalékára csökkentették. Emellett ezek az állami és önkormányzati vállalatok 10 százalékos kedvezményben részesülnek, ha az adót 2025. május 25-ig befizetik – részletezte a tárcavezető.
A pénzügyminiszter szerint a csütörtökön elfogadott sürgősségi rendelet több mint egymilliárd lejes költségvetési bevételt eredményez. Az összeg 75 százalékát az állami és önkormányzati vállalatok, 25 százalékát a magáncégek fizetik be az államkasszába.
A múlt év végén elfogadott salátarendelet 1 százalékos adót vezetett be az ingatlanadó alól mentesülő különleges ipari létesítményekre.
Az ipari építményekre kivetett oszlopadót magáncégek esetében a nettó érték 1 százalékában, az állami létesítmények esetében értékük 0,5 százalékában szabták meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!