
Tánczos Barna pénzügyminiszter ismertette az oszlopadó végleges változatát
Fotó: Tánczos Barna/Facebook
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter. A kormány egymilliárd lejes bevételt remél az oszlopadóból.
2025. április 03., 17:192025. április 03., 17:19
2025. április 03., 17:202025. április 03., 17:20
Tánczos Barna elmondta, hogy a jogszabály szerint eltérően számítják ki a magáncégek, illetve az államtól vagy az önkormányzatoktól koncesszióba vett közvagyont kezelő vállalatok adóalapját. Ezt azzal magyarázta, hogy a magánvállalatok ipari létesítményeinek esetében számolnak az amortizációval is, a közterületeken lévők esetében azonban nem.
A március végén közvitára bocsátott tervezetben még az szerepelt, hogy az ipari építményekre kivetett oszlopadót magáncégek esetében a nettó érték 1 százalékában, az állami létesítmények esetében értékük 0,5 százalékában szabják meg. Tánczos csütörtöki beszámolója szerint a sürgősségi rendelet közvitája alatt a kormány egyeztetett a közvagyont kezelő állami társaságokkal, köztük a víz- és csatornázási vállalatokkal. Utóbbiak képviselőinek kérésére az oszlopadót az ipari létesítményeik bruttó eszközértékének 0,25 százalékára csökkentették. Emellett ezek az állami és önkormányzati vállalatok 10 százalékos kedvezményben részesülnek, ha az adót 2025. május 25-ig befizetik – részletezte a tárcavezető.
A pénzügyminiszter szerint a csütörtökön elfogadott sürgősségi rendelet több mint egymilliárd lejes költségvetési bevételt eredményez. Az összeg 75 százalékát az állami és önkormányzati vállalatok, 25 százalékát a magáncégek fizetik be az államkasszába.
A múlt év végén elfogadott salátarendelet 1 százalékos adót vezetett be az ingatlanadó alól mentesülő különleges ipari létesítményekre.

Az ipari építményekre kivetett oszlopadót magáncégek esetében a nettó érték 1 százalékában, az állami létesítmények esetében értékük 0,5 százalékában szabták meg.
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
szóljon hozzá!