
Fotó: A szerző felvétele
2010. április 20., 09:112010. április 20., 09:11
Bagoly Miklós, a kezdeményező ASIMCOV Kis- és Középvállalkozók Szövetségének elnöke elmondta, Kovászna és Brassó megyék gazdasági életét meghatározza a térség hegyvidék jellege, hagyománya van az erdőgazdálkodásnak, a fakitermelésnek és a bútorgyártásnak. Az iparág eredményességének növelése és sikeres mivoltának hosszú távú biztosítása a szakemberek szerint csak akkor történhet meg, ha megfelelő hangsúlyt fektetnek a kutatásra, az innovációra, a szakemberképzésre, s a vállalkozások támogatásban részesülnek a testre szabott törvénykezés révén, a helyi közigazgatás és a szakintézmények részéről. Ezek hatékony együttműködését biztosíthatja a klaszter. Ha a faipari vállalkozók korszerűsíteni tudják a termelést, új piacokra törhetnek be, és ezáltal fejlődik az üzletük, a térség gazdasága. Közös fellépéssel meg lehet oldani a vásárokon való részvételt, a piackutatást, nem kell minden cégnek külön ezzel foglalkozni. A klaszter az érdekvédelmet, az ágazat jogi képviseletét is felvállalja.
A Pro Wood elnevezésű klaszter megalakításának minden költségét 199 620 euróval az Európai Bizottság finanszírozza, az előkészítés pedig két évet vett igénybe. A projekt kivitelezői első lépésben kérdőívek alapján felmérték, hogy melyek azok a tényezők, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben akadályozzák a faipar fejlődését Kovászna megyében. A válaszok összesítése nyomán kiderült, elsősorban a szakképzett munkaerő hiánya áll a fejlődés útjában.
Az ágazatban dolgozók szerint a fejletlen infrastruktúra, a rossz utak, a termékek világhálón való népszerűsítésének hiánya és a vállalkozások finanszírozásával kapcsolatos információk akadozó áramlása hibáztatható a lassú fejlődésért. Néhány gondra már találtak is megoldást. A kezdeményezők iskolákat látogattak meg, elbeszélgettek a diákokkal arról, hogy ez az iparág mit tud ajánlani, milyen területen tud pluszt nyújtani, a brassói Transilvania Egyetem faipari fakultásának segítségével pedig szakmai ismereteket feltételező ügyességi versenyt is szerveztek a szakma népszerűsítése céljából.
Háromszéken több mint 300 faipari vállalkozás működik, a megye gazdaságának 20 százalékát ez az ágazat teszi ki.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.