
Fotó: A szerző felvétele
2010. április 20., 09:112010. április 20., 09:11
Bagoly Miklós, a kezdeményező ASIMCOV Kis- és Középvállalkozók Szövetségének elnöke elmondta, Kovászna és Brassó megyék gazdasági életét meghatározza a térség hegyvidék jellege, hagyománya van az erdőgazdálkodásnak, a fakitermelésnek és a bútorgyártásnak. Az iparág eredményességének növelése és sikeres mivoltának hosszú távú biztosítása a szakemberek szerint csak akkor történhet meg, ha megfelelő hangsúlyt fektetnek a kutatásra, az innovációra, a szakemberképzésre, s a vállalkozások támogatásban részesülnek a testre szabott törvénykezés révén, a helyi közigazgatás és a szakintézmények részéről. Ezek hatékony együttműködését biztosíthatja a klaszter. Ha a faipari vállalkozók korszerűsíteni tudják a termelést, új piacokra törhetnek be, és ezáltal fejlődik az üzletük, a térség gazdasága. Közös fellépéssel meg lehet oldani a vásárokon való részvételt, a piackutatást, nem kell minden cégnek külön ezzel foglalkozni. A klaszter az érdekvédelmet, az ágazat jogi képviseletét is felvállalja.
A Pro Wood elnevezésű klaszter megalakításának minden költségét 199 620 euróval az Európai Bizottság finanszírozza, az előkészítés pedig két évet vett igénybe. A projekt kivitelezői első lépésben kérdőívek alapján felmérték, hogy melyek azok a tényezők, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben akadályozzák a faipar fejlődését Kovászna megyében. A válaszok összesítése nyomán kiderült, elsősorban a szakképzett munkaerő hiánya áll a fejlődés útjában.
Az ágazatban dolgozók szerint a fejletlen infrastruktúra, a rossz utak, a termékek világhálón való népszerűsítésének hiánya és a vállalkozások finanszírozásával kapcsolatos információk akadozó áramlása hibáztatható a lassú fejlődésért. Néhány gondra már találtak is megoldást. A kezdeményezők iskolákat látogattak meg, elbeszélgettek a diákokkal arról, hogy ez az iparág mit tud ajánlani, milyen területen tud pluszt nyújtani, a brassói Transilvania Egyetem faipari fakultásának segítségével pedig szakmai ismereteket feltételező ügyességi versenyt is szerveztek a szakma népszerűsítése céljából.
Háromszéken több mint 300 faipari vállalkozás működik, a megye gazdaságának 20 százalékát ez az ágazat teszi ki.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?