Fotó: A szerző felvétele
2010. április 20., 09:112010. április 20., 09:11
Bagoly Miklós, a kezdeményező ASIMCOV Kis- és Középvállalkozók Szövetségének elnöke elmondta, Kovászna és Brassó megyék gazdasági életét meghatározza a térség hegyvidék jellege, hagyománya van az erdőgazdálkodásnak, a fakitermelésnek és a bútorgyártásnak. Az iparág eredményességének növelése és sikeres mivoltának hosszú távú biztosítása a szakemberek szerint csak akkor történhet meg, ha megfelelő hangsúlyt fektetnek a kutatásra, az innovációra, a szakemberképzésre, s a vállalkozások támogatásban részesülnek a testre szabott törvénykezés révén, a helyi közigazgatás és a szakintézmények részéről. Ezek hatékony együttműködését biztosíthatja a klaszter. Ha a faipari vállalkozók korszerűsíteni tudják a termelést, új piacokra törhetnek be, és ezáltal fejlődik az üzletük, a térség gazdasága. Közös fellépéssel meg lehet oldani a vásárokon való részvételt, a piackutatást, nem kell minden cégnek külön ezzel foglalkozni. A klaszter az érdekvédelmet, az ágazat jogi képviseletét is felvállalja.
A Pro Wood elnevezésű klaszter megalakításának minden költségét 199 620 euróval az Európai Bizottság finanszírozza, az előkészítés pedig két évet vett igénybe. A projekt kivitelezői első lépésben kérdőívek alapján felmérték, hogy melyek azok a tényezők, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben akadályozzák a faipar fejlődését Kovászna megyében. A válaszok összesítése nyomán kiderült, elsősorban a szakképzett munkaerő hiánya áll a fejlődés útjában.
Az ágazatban dolgozók szerint a fejletlen infrastruktúra, a rossz utak, a termékek világhálón való népszerűsítésének hiánya és a vállalkozások finanszírozásával kapcsolatos információk akadozó áramlása hibáztatható a lassú fejlődésért. Néhány gondra már találtak is megoldást. A kezdeményezők iskolákat látogattak meg, elbeszélgettek a diákokkal arról, hogy ez az iparág mit tud ajánlani, milyen területen tud pluszt nyújtani, a brassói Transilvania Egyetem faipari fakultásának segítségével pedig szakmai ismereteket feltételező ügyességi versenyt is szerveztek a szakma népszerűsítése céljából.
Háromszéken több mint 300 faipari vállalkozás működik, a megye gazdaságának 20 százalékát ez az ágazat teszi ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok