Fotó: Pixabay.com
Az egyre szélesebb termékkínálattal rendelkező, legújabb trendeket felsorakoztató plázák fényes katedrálisaiba legtöbben nemcsak vásárolni, hanem kikapcsolódni, bámészkodni és élményt szerezni járnak. Barna Katalin pszichológussal beszélgettünk arról, hogy milyen vásárlói csoportokat szólítanak meg leginkább a hívogató kirakatok.
2021. április 19., 07:582021. április 19., 07:58
Az emberiség története során a vásárok az árucsere lebonyolításán túl a kapcsolódásról is szóltak. A jelen társadalmában a vásár- és piacterek szerepét átvették azok az üzletkomplexumok, amelyekben a legszükségesebbek árucikkek – és nem csak – egy helyen megtalálhatók. Barna Katalin pszichológus szerint
Nem elhanyagolható ugyanakkor a hasznosság szempontja sem, amely az üzlettömörülések kapcsán felmerül: a plázákban a legtöbb termék egy helyen beszerezhető, így jelentős időt és energiát spórolhatunk a vásárlásokkor.
Barna Katalin úgy véli, a fogyasztást ösztönző plázák pszichológiáját a vásárlói típusok felől érdemes megközelíteni, amely által kiderül, kikre jellemző leginkább a plázázás. Olyan magatartáskörökben kell gondolkodni, amelyek képviselői különböző okokból kifolyólag szívesebben költenek a bevásárlóközpontokban – akár a vásárlásra szánt kereten felül is. A POPAI Magyarország Egyesület Shopper 2014 Hungary nevű kutatása
A rohanó típusú vásárlók a döntéseik legnagyobb hányadát a vásárlás helyszínén hozzák meg, és úgy jellemzik magukat, hogy könnyen elcsábíthatók – ők is költenek a legtöbbet. A rohanó típushoz hasonlóan, a felfedezők is jellemzően impulzívak és a boltban hozzák meg döntéseik mintegy nyolcvankét százalékát. Értelemszerűen ők részesítik leginkább előnyben a plázák nyújtotta lehetőségeket.
Mivel a tervező típusú vásárlók – akik magukat visszafogottnak és kontrolláltnak tartják – még a vásárlás előtt megtervezik annak menetét, kevésbé befolyásolhatók: döntéseik csupán nyolc százalékát hozzák meg a helyszínen. Valamennyi típus közül az ajánlatvadászok költenek a legkevesebbet, viszont ők is legtöbb esetben a helyszínen döntenek, ami nem zárja ki, hogy a plázában található boltok ajánlataira is lecsapnak.
A pszichológus szerint a plázákban leginkább a felfedező típussal találkozhatunk, aki a megfeszített munkáért cserébe vásárlással jutalmazza magát. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy
Eszerint a plázázók körében három fő kategóriát különböztethetünk meg: az élményfogyasztókat, az öröm-, valamint az alternatív vásárlókat. Az élményfogyasztók a nagy alapterületű boltokat részesítik előnyben, a vásárlás pedig élményt jelent nekik. Mivel nem akció- és árérzékenyek, az örömvásárlók bárhol szívesen hódolnak a szokásnak. A nagy jövedelemmel rendelkező, alternatív vásárlók pedig a különleges kínálatú üzleteket preferálják.
Fotó: Haáz Vince
A szakember megosztotta, hogy már a járvány előtt is magasnak számított az áltag fölötti keresettel rendelkezők aránya, akik kompenzálásként többet is költöttek. A vásárlási magatartás a nemek, mentalitás, a habitus és körülmények szerint is változik: a bevásárló listával útnak induló férjek vagy háziasszonyok, akik kevés idővel rendelkeznek, a közeli kisboltot fogják előnyben részesíteni. Azokhoz hasonlóan, akik olyan munkaköröket töltenek be, ami mellett kevés szabadidejük marad.
„Főként olyan diákokra gondoljunk, akiknek az órarendjük megengedi; akiknek szülei jó anyagi körülményekkel rendelkeznek, vagy ők maguk dolgoznak. Számukra ez a szabadidő eltöltésének egyik formája” – magyarázta a pszichológus.
A szakember tájékoztatása szerint arra vonatkozó is született már kimutatás, hogy az irodaházakban dolgozók körében – akik magasabb jövedelemmel rendelkeznek, és stresszes munkahelyen dolgoznak – népszerűbb a plázázás szokása. Ugyanakkor ők követik leginkább a különböző trendeket és a divatot.
Hozzátette ugyanakkor, ha mégis az üzletkomplexumot választják, általában többet költenek a tervezettnél. A boltok precíz elgondolás szerint kialakított elrendezése ugyanis erősen rájátszik a fogyasztás növelésére.
Kimutatások szerint az utóbbi években jelentősen csökkent azok aránya, akik nem szeretnek vásárolni, amely élesen tükrözi a fogyasztást serkentő stratégiák hatékonyságát. A szakember szerint ez a jelenség azoknak az online vásárlási portáloknak is betudható, amelyeken a legkülönbözőbb árucikkek egy helyen megtalálhatók. Elmondása szerint ezek a platformok erősen rásegítenek arra, hogy a „nem szeretek vásárolni” attitűd háttérbe szoruljon.
Hajlamosító tényezőkről nem beszélhetünk, a plázában kiengedett gőz inkább a mindennapi munkával járó stressz és az idő kapcsolódásával függ össze. „Az egyre erősebb marketingfogások, amelyek a fogyasztást serkentik, azt eredményezik, hogy a vásárlás egyre inkább feszültségcsökkentő módszerré válik. Ennek a fogyasztói attitűdnek a veszélye pedig, hogy egyre több lesz az örömteli vásárló” – egészítette ki a pszichológus. Bár köztudott tény, hogy a piacnak nem érdeke, hogy tudatos vásárlókat neveljen, mindeközben láthatjuk, hogy egyre szélesebb a tudatos vásárlók köre is. A gyors és örömteli vásárlókkal ellentétben ők kevesebbet és megfontoltabban költenek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!