
Az ultranagy felbontású óriástévék ígérkeznek az év elején az elektronikai piac leendő legnagyobb sztárjainak, miután a világ két vezető tévékészülék-gyártójaként számon tartott Samsung és riválisa, az LG Electronics is ez irányú terveiről számolt be.
2014. január 07., 13:442014. január 07., 13:44
Az iparágon belül 4K-nak is nevezett ultranagy felbontás 3840-szer 2160 képpontot jelent, ami a négyszerese az eddigi csúcstechnológia, az 1920-szor 1080 képpontos full HD tévék pixelszámának.
A Samsung már piacra is dobta a mintegy 2,8 méter átmérőjű, ultranagy felbontású televíziót (U-HD tv), az óriáskészüléket 152 ezer dollárnak megfelelő összegért kínálják Dél-Koreában. A Samsung által gyártott eddigi legnagyobb U-HD televízió átmérője 85 hüvelyk (2,16 méter) volt.
A készülék megjelenése egyébként a szakemberek szerint azt jelzi, hogy a gyártók inkább az ultranagy felbontású televíziókészülékek irányába mozdultak az OLED-technológiára épülő nagyméretű televíziók helyett, amelyek gyártása túlságosan költségesnek bizonyult. A trendet igazolja a szintén dél-koreai LG Electronics vasárnapi bejelentése is, miszerint a Las Vegas-i elektronikai vásáron már ők is ultranagy felbontású tévékészülékekkel rukkolnak elő. A közlés szerint négy különböző méretben dobja piacra az ultra HD tévéket, a legkisebb átmérője 65 coll (165 centiméter), a legnagyobbé 98 coll (249 centiméter). Az LG egyelőre nem közölte az új készülékek árát.
A Samsung és az LG tavaly egyébként még a televízió jövőjeként ünnepelték az OLED-technológiát, az OLED képernyők ultravékonyak és lenyűgöző képi világot nyújtanak. A cégeknek azonban nem sikerült olyannyira felfuttatniuk az OLED televíziókat, hogy azok átvegyék az LCD tévék helyét, és még mindig küszködnek a nagyobb, de megfizethetőbb OLED-technológiájú készülékek tömeggyártásával. Az U-HD televíziók iránti kereslet azonban várhatóan növekedni fog, és a készülékek ára valószínűleg gyorsabban fog csökkenni, mint az OLED televízióké.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
szóljon hozzá!