Hétfőtől megkezdi a munkaügyi tárca az egyeztetéseket a szakszervezetekkel az egységes bérezési törvényről.
2017. március 05., 19:322017. március 05., 19:32
2017. március 05., 19:532017. március 05., 19:53
Megkétszerezné a kormány a 4000 lej alatti közalkalmazotti fizetéseket, az ennél nagyobbak esetében 45 százalékos lenne a béremelés üteme, 7000 lej felett pedig csak enyhe növelést terveznek. Minderről Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter beszélt egy tévéműsorban, bejelentve egyúttal, hogy hétfőn kezdik meg az egyeztetéseket a szakszervezetekkel az egységes bérezési törvényről.
Újságírói kérdésre ellenben azt mondta, nyitottak a tárgyalásokra, de igazából nem szeretnének változtatni a vonatkozó törvénytervezeten. „Mi nem szeretnénk semmiféle módosítást. Természetesen nyitottak vagyunk a vitára a szakszervezetekkel. Engem kissé szórakoztatott, hogy elkezdtek támadni egy olyan törvénytervezetet, amit mostanáig nem is láttak. Nyitottak vagyunk a tárgyalásokra, és meggyőződésem, hogy az alacsony fizetéssel rendelkezők számára nagyon jó hírek jönnek\" – fogalmazott a munkaügyi tárca vezetője. Azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy mikor kerül a parlament elé megvitatásra a kormány jogszabályjavaslata, szerinte ez a következő időszak tárgyalásain múlik. Leszögezte viszont, hogy a kormányprogram értelmében a törvényt július elsejéig el kell fogadni.
Az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség bírálta a közszféra bérezésével kapcsolatos terveket, és felszólította Vasilescut, tegyen le abbéli szándékáról, hogy szétválassza a juttatásokat a fizetésektől olyan körülmények között, hogy az önkormányzati képviselők, polgármesterek, megyei tanácselnökök fizetését az átlagbérhez viszonyítva számolják, a többi közalkalmazott fizetését viszont a minimálbérhez, ez pedig a szakszervezet szerint hátrányos megkülönböztetést jelent, és a „választottak arroganciájáról\" tesz tanúbizonyosságot.
Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter korábban, a Mediafax hírügynökségnek adott interjúban úgy vélekedett, azért kell a járandóságokat különválasztani a fizetésektől, mivel a jelenlegi törvény mentén visszás helyzetek alakultak ki. „Próbáljuk megváltoztatni a törvény filozófiáját, hogy a járandóságokat különválasszuk a fizetésektől, mert eddig egy helyen voltak. Akinek járandósága és fizetése van, annak nem lehet pluszjuttatása, még a szolgálati idő után sem, s így alakultak ki olyan helyzetek, hogy a polgármester a bértáblán valahol középen foglalt helyet, mivel az igazgatóknak egymásra tevődtek a pluszjuttatásai, és többet kerestek, mint az elöljáró, hogy ne beszéljünk a polgármesteri hivatalok jegyzőiről, akik akár háromszor annyit is kereshettek, mint a polgármester\" – fogalmazott a tárcavezető.
Bejelentette egyúttal, hogy a polgármesterek fizetése az új törvény szerint a lakosság létszámának függvényében alakul. „Kategóriákat különítettünk el: ezer lakosig, háromezer lakosig, háromezer és ötezer között, ötezer és tízezer között – itt kezdődnek a városok, eljutunk 200 ezer fölé, ami a legfelső kategória, és természetesen mindenki felett áll a főpolgármesteri hivatal. A főpolgármester fizetése miniszteri szintű lesz, ahogyan azt meghatározta az ezelőtt két évvel meghozott sürgősségi kormányrendelet is\" – részletezte Lia Olguţa Vasilescu.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
szóljon hozzá!