2011. február 01., 10:182011. február 01., 10:18
„Azok az országok és régiók, amelyek részesedtek a kohéziós alapokból, a versenyképességüket tekintve sokat javultak, és a felzárkózásuk is megindult” – emelte ki. Az Európai Bizottság háttéranyaga szerint az EU kohéziós politikája – amely hét év alatt hozzávetőlegesen 350 milliárd eurót mozgósít – 455 nemzeti, illetve regionális program számára biztosít támogatást. Orbán szerint a kohéziós politikáról szóló vitának nem szabad megelőlegeznie a 2013 utáni, többéves EU-költségvetésről nyáron kezdődő vitát, és mindkettő kereteit úgy kell kialakítani, hogy azok az EU egészének erősödését szolgálják. „Soros elnökként éppen az az egyik legnehezebb feladatom, hogy miközben politikákat vitatunk meg, mindez ne vezessen oda, hogy a következő hét év pénzügyi perspektívájáról szóló vita túl hamar megkezdődjön” – mondta a kormányfő.
Beszédében Orbán kitért az uniós bővítés és a kohéziós politika összefüggésére is. Úgy vélte, Horvátország ügyét már márciusban „világos perspektívába kell helyezni”, hogy lássák, lezárható-e a csatlakozási tárgyalás még a magyar soros elnökség alatt, és a következő kohéziós politika kialakításakor az ott érintett régiókkal kell-e számolni. Fontosnak tartotta a miniszterelnök azt is, hogy a kohéziós politika ne csak a legszegényebb országok régiói számára legyen nyitott, hanem minden EU-tagállam számára. Azt is javasolta, hogy az EU kösse pénzügyi és strukturális reformokhoz a kohéziós politikából való részesedés lehetőségét. El kell érni, hogy az EU olyan országokból álljon, amelyeken belül „választói motivációik szempontjából többségben vannak az inkább a versenyképesség növekedésében érdekelt társadalmi csoportok”, mint a redisztribúcióban érdekeltek – fogalmazott. A kormányfő azt is kiemelte: fontos, hogy a kohéziós politika szoros összeköttetésben legyen a középtávú uniós versenyképességi és foglalkoztatásnövelési programmal (EU 2020), de teljes összhangba szerinte nem lehet hozni a kettőt, mert a stratégia nem fedi le teljes egészében azokat a problémákat, amelyekkel ma az EU elmaradottabb országai küzdenek. A lemaradó régiók speciális szükségleteit figyelembe kell venni a jövőben is – hangoztatta.
Nem támogatta Orbán Viktor azt a felvetést, hogy a szociális célú uniós pénzeszközök felhasználására a kohéziós alapoktól külön működő alapot hozzanak létre. Ez szerinte „új politikai dimenziót hozna az EU politikai világába”, és az „nem az EU versenyképességének javítása felé mutatna”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Látogatottsági adatok