2011. február 01., 10:182011. február 01., 10:18
„Azok az országok és régiók, amelyek részesedtek a kohéziós alapokból, a versenyképességüket tekintve sokat javultak, és a felzárkózásuk is megindult” – emelte ki. Az Európai Bizottság háttéranyaga szerint az EU kohéziós politikája – amely hét év alatt hozzávetőlegesen 350 milliárd eurót mozgósít – 455 nemzeti, illetve regionális program számára biztosít támogatást. Orbán szerint a kohéziós politikáról szóló vitának nem szabad megelőlegeznie a 2013 utáni, többéves EU-költségvetésről nyáron kezdődő vitát, és mindkettő kereteit úgy kell kialakítani, hogy azok az EU egészének erősödését szolgálják. „Soros elnökként éppen az az egyik legnehezebb feladatom, hogy miközben politikákat vitatunk meg, mindez ne vezessen oda, hogy a következő hét év pénzügyi perspektívájáról szóló vita túl hamar megkezdődjön” – mondta a kormányfő.
Beszédében Orbán kitért az uniós bővítés és a kohéziós politika összefüggésére is. Úgy vélte, Horvátország ügyét már márciusban „világos perspektívába kell helyezni”, hogy lássák, lezárható-e a csatlakozási tárgyalás még a magyar soros elnökség alatt, és a következő kohéziós politika kialakításakor az ott érintett régiókkal kell-e számolni. Fontosnak tartotta a miniszterelnök azt is, hogy a kohéziós politika ne csak a legszegényebb országok régiói számára legyen nyitott, hanem minden EU-tagállam számára. Azt is javasolta, hogy az EU kösse pénzügyi és strukturális reformokhoz a kohéziós politikából való részesedés lehetőségét. El kell érni, hogy az EU olyan országokból álljon, amelyeken belül „választói motivációik szempontjából többségben vannak az inkább a versenyképesség növekedésében érdekelt társadalmi csoportok”, mint a redisztribúcióban érdekeltek – fogalmazott. A kormányfő azt is kiemelte: fontos, hogy a kohéziós politika szoros összeköttetésben legyen a középtávú uniós versenyképességi és foglalkoztatásnövelési programmal (EU 2020), de teljes összhangba szerinte nem lehet hozni a kettőt, mert a stratégia nem fedi le teljes egészében azokat a problémákat, amelyekkel ma az EU elmaradottabb országai küzdenek. A lemaradó régiók speciális szükségleteit figyelembe kell venni a jövőben is – hangoztatta.
Nem támogatta Orbán Viktor azt a felvetést, hogy a szociális célú uniós pénzeszközök felhasználására a kohéziós alapoktól külön működő alapot hozzanak létre. Ez szerinte „új politikai dimenziót hozna az EU politikai világába”, és az „nem az EU versenyképességének javítása felé mutatna”.
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.