2011. február 01., 10:182011. február 01., 10:18
„Azok az országok és régiók, amelyek részesedtek a kohéziós alapokból, a versenyképességüket tekintve sokat javultak, és a felzárkózásuk is megindult” – emelte ki. Az Európai Bizottság háttéranyaga szerint az EU kohéziós politikája – amely hét év alatt hozzávetőlegesen 350 milliárd eurót mozgósít – 455 nemzeti, illetve regionális program számára biztosít támogatást. Orbán szerint a kohéziós politikáról szóló vitának nem szabad megelőlegeznie a 2013 utáni, többéves EU-költségvetésről nyáron kezdődő vitát, és mindkettő kereteit úgy kell kialakítani, hogy azok az EU egészének erősödését szolgálják. „Soros elnökként éppen az az egyik legnehezebb feladatom, hogy miközben politikákat vitatunk meg, mindez ne vezessen oda, hogy a következő hét év pénzügyi perspektívájáról szóló vita túl hamar megkezdődjön” – mondta a kormányfő.
Beszédében Orbán kitért az uniós bővítés és a kohéziós politika összefüggésére is. Úgy vélte, Horvátország ügyét már márciusban „világos perspektívába kell helyezni”, hogy lássák, lezárható-e a csatlakozási tárgyalás még a magyar soros elnökség alatt, és a következő kohéziós politika kialakításakor az ott érintett régiókkal kell-e számolni. Fontosnak tartotta a miniszterelnök azt is, hogy a kohéziós politika ne csak a legszegényebb országok régiói számára legyen nyitott, hanem minden EU-tagállam számára. Azt is javasolta, hogy az EU kösse pénzügyi és strukturális reformokhoz a kohéziós politikából való részesedés lehetőségét. El kell érni, hogy az EU olyan országokból álljon, amelyeken belül „választói motivációik szempontjából többségben vannak az inkább a versenyképesség növekedésében érdekelt társadalmi csoportok”, mint a redisztribúcióban érdekeltek – fogalmazott. A kormányfő azt is kiemelte: fontos, hogy a kohéziós politika szoros összeköttetésben legyen a középtávú uniós versenyképességi és foglalkoztatásnövelési programmal (EU 2020), de teljes összhangba szerinte nem lehet hozni a kettőt, mert a stratégia nem fedi le teljes egészében azokat a problémákat, amelyekkel ma az EU elmaradottabb országai küzdenek. A lemaradó régiók speciális szükségleteit figyelembe kell venni a jövőben is – hangoztatta.
Nem támogatta Orbán Viktor azt a felvetést, hogy a szociális célú uniós pénzeszközök felhasználására a kohéziós alapoktól külön működő alapot hozzanak létre. Ez szerinte „új politikai dimenziót hozna az EU politikai világába”, és az „nem az EU versenyképességének javítása felé mutatna”.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.