2011. január 20., 10:092011. január 20., 10:09
Az egységhez azonban erő kell – figyelmeztetett, és felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar elnökség fő jelszava az „erős Európa”. Magyarország is sokat tett az egységért, ezért számára történelmi igazságtétel, hogy ma Európa élén állhat – szögezte le Orbán Viktor. Emlékeztetett, hogy a II. világháborút követően Magyarország adta a legtöbb emberi életet és vért a szabadságért.
Budapest bizonyította be a világnak azt is, hogy a kommunizmus nem ártalmatlan doktrína, hanem veszélyes fenyegetés a nyugati civilizációra – fejtette ki. A mai legnagyobb kihívás, a miniszterelnök szerint, hogy az EU úrrá legyen egy világválság viharain, és megtalálja helyét egy teljesen átalakuló, újraosztott világgazdaságban. „Ha Európa erős, választ tud adni a globális versenyképességi, demográfiai, környezeti és biztonsági kihívásokra” – emelte ki.
Orbán Viktor szerint ma az irdatlan adósságtömeg az, ami gyengíti Európát. Ezt egyetlen módon lehet legyőzni, mégpedig a foglalkoztatás növelésével – tette hozzá. Az európai kódex sarokpontja a megfontolt gazdálkodás parancsa, azaz, hogy nem költünk többet, mint amennyit keresünk. Nem terhelhetjük adósságokkal gyermekeinket és unokáinkat sem – hangoztatta. A válságkezelés terén, a miniszterelnök szerint még további erőfeszítésekre van szükség, meg kell például teremteni az állandó stabilitási mechanizmus alapjait. Következetesebben és jobban össze kell hangolni a tagországok reformjait is – szögezte le.
Magyarország parlamentbarát elnökség lesz – szögezte le Orbán Viktor. Arra kérte a képviselőket, tegyenek meg mindet a hat jogszabály megszületéséért, amely a gazdaságpolitikai koordinációt szolgálja. Orbán Viktor úgy értékelte, hogy az európai energiapolitika áttörés előtt áll. Döntő fontosságú, hogy valóságos és átjárható energiapiac jöjjön létre Európában, és a kontinens diverzifikált beszerzési útvonalakkal rendelkezzék. A romastratégiával kapcsolatban kiemelte: „Európának csak akkor lesz szíve, ha a legnehezebb helyzetben lévő társadalmi csoportok számára a szociális beilleszkedés lehetőségét megteremti”.
„Mindannyian a tűzzel játszunk” – mondta, mert ha nem sikerül európai romastratégiát teremteni, a már letelepedett és bizonyos mértékig integrálódott roma közösségek ismét nomád életmódba kezdenek, és a probléma a ma érintett országok területéről más államokra tevődik át.
A további prioritásokkal kapcsolatban Orbán Viktor úgy vélte, „bővítési frász uralkodik Európában”. Magyarország viszont azt szeretné, ha visszatérne a bővítési optimizmus. Mint mondta, személy szerint igazságtalannak érzi, hogy Horvátország, amely az elmúlt években jobb teljesítményt nyújtott uniós országoknál, például Magyarországnál is, még mindig kívül van az EU-n. Az elnökség szeretné az aláírásig elvinni a horvát csatlakozási szerződés ügyét. Orbán elmondta: a térség jó ismerőjeként tudja, hogy Bulgária és Románia felkészült a schengeni övezet tagságára.
Leszögezte: mindig ki fog állni amellett, hogy az övezet minél hamarabb fogadja be ezeket az államokat. Kiemelten fontos az egységes piac megerősítése, a kohéziós politika fenntartása, valamint a kis- és középvállalatok számára kedvező üzleti környezet is. A családpolitika, a demográfiai helyzet, a Duna-stratégia is szerepel az elnökségi prioritások között, illetve az, hogy az EU vállaljon továbbra is vezető szerepet a klímaváltozás elleni küzdelemben.
A miniszterelnök jelezte: szeretné, hogy az EU fellépjen a keresztényüldözés ellen. A kormányfő beszélt arról is: reális esély van arra, hogy Magyarország, amely hosszú ideig ült az EU szégyenpadján, most kikerüljön ebből a helyzetből. Hitelességét biztosítja, hogy idén az államháztartási hiány már 3 százalék alatt lesz, a belső államadósság pedig csökken.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.