2011. január 20., 10:092011. január 20., 10:09
Az egységhez azonban erő kell – figyelmeztetett, és felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar elnökség fő jelszava az „erős Európa”. Magyarország is sokat tett az egységért, ezért számára történelmi igazságtétel, hogy ma Európa élén állhat – szögezte le Orbán Viktor. Emlékeztetett, hogy a II. világháborút követően Magyarország adta a legtöbb emberi életet és vért a szabadságért.
Budapest bizonyította be a világnak azt is, hogy a kommunizmus nem ártalmatlan doktrína, hanem veszélyes fenyegetés a nyugati civilizációra – fejtette ki. A mai legnagyobb kihívás, a miniszterelnök szerint, hogy az EU úrrá legyen egy világválság viharain, és megtalálja helyét egy teljesen átalakuló, újraosztott világgazdaságban. „Ha Európa erős, választ tud adni a globális versenyképességi, demográfiai, környezeti és biztonsági kihívásokra” – emelte ki.
Orbán Viktor szerint ma az irdatlan adósságtömeg az, ami gyengíti Európát. Ezt egyetlen módon lehet legyőzni, mégpedig a foglalkoztatás növelésével – tette hozzá. Az európai kódex sarokpontja a megfontolt gazdálkodás parancsa, azaz, hogy nem költünk többet, mint amennyit keresünk. Nem terhelhetjük adósságokkal gyermekeinket és unokáinkat sem – hangoztatta. A válságkezelés terén, a miniszterelnök szerint még további erőfeszítésekre van szükség, meg kell például teremteni az állandó stabilitási mechanizmus alapjait. Következetesebben és jobban össze kell hangolni a tagországok reformjait is – szögezte le.
Magyarország parlamentbarát elnökség lesz – szögezte le Orbán Viktor. Arra kérte a képviselőket, tegyenek meg mindet a hat jogszabály megszületéséért, amely a gazdaságpolitikai koordinációt szolgálja. Orbán Viktor úgy értékelte, hogy az európai energiapolitika áttörés előtt áll. Döntő fontosságú, hogy valóságos és átjárható energiapiac jöjjön létre Európában, és a kontinens diverzifikált beszerzési útvonalakkal rendelkezzék. A romastratégiával kapcsolatban kiemelte: „Európának csak akkor lesz szíve, ha a legnehezebb helyzetben lévő társadalmi csoportok számára a szociális beilleszkedés lehetőségét megteremti”.
„Mindannyian a tűzzel játszunk” – mondta, mert ha nem sikerül európai romastratégiát teremteni, a már letelepedett és bizonyos mértékig integrálódott roma közösségek ismét nomád életmódba kezdenek, és a probléma a ma érintett országok területéről más államokra tevődik át.
A további prioritásokkal kapcsolatban Orbán Viktor úgy vélte, „bővítési frász uralkodik Európában”. Magyarország viszont azt szeretné, ha visszatérne a bővítési optimizmus. Mint mondta, személy szerint igazságtalannak érzi, hogy Horvátország, amely az elmúlt években jobb teljesítményt nyújtott uniós országoknál, például Magyarországnál is, még mindig kívül van az EU-n. Az elnökség szeretné az aláírásig elvinni a horvát csatlakozási szerződés ügyét. Orbán elmondta: a térség jó ismerőjeként tudja, hogy Bulgária és Románia felkészült a schengeni övezet tagságára.
Leszögezte: mindig ki fog állni amellett, hogy az övezet minél hamarabb fogadja be ezeket az államokat. Kiemelten fontos az egységes piac megerősítése, a kohéziós politika fenntartása, valamint a kis- és középvállalatok számára kedvező üzleti környezet is. A családpolitika, a demográfiai helyzet, a Duna-stratégia is szerepel az elnökségi prioritások között, illetve az, hogy az EU vállaljon továbbra is vezető szerepet a klímaváltozás elleni küzdelemben.
A miniszterelnök jelezte: szeretné, hogy az EU fellépjen a keresztényüldözés ellen. A kormányfő beszélt arról is: reális esély van arra, hogy Magyarország, amely hosszú ideig ült az EU szégyenpadján, most kikerüljön ebből a helyzetből. Hitelességét biztosítja, hogy idén az államháztartási hiány már 3 százalék alatt lesz, a belső államadósság pedig csökken.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.