Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A kormány által kidolgozott gazdaságvédelmi akcióterv célja, hogy annyi munkahelyet hozzanak létre, amennyit a koronavírus tönkretesz – jelentette ki hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök, úgy fogalmazva: nehéz időket élünk, de egyetlen magyar sincs egyedül.
2020. április 06., 16:352020. április 06., 16:35
2020. április 06., 16:472020. április 06., 16:47
A magyar kormányfő elmondása szerint a gazdaságvédelmi akciótervet három ütemben hajtják végre. Az első ütemen már túl vagyunk – emlékeztetett –, ide tartoztak a tb-járulék-csökkentések, a kisadózó vállalkozásoknak nyújtott segítség és a bankhitelek törlesztésének felfüggesztése is. Az MTI szerint jelezte: most indul a második szakasz.
Az akcióterv három szakasza mindösszesen a nemzeti össztermék, a GDP 18-20 százalékát csoportosítja át, ideértve a jegybank által megindított programokat is – közölte a kormányfő, aki bejelentette: a 2020-as költségvetéstől a megváltozott helyzet miatt el kell térni,
A hétfőn útjára indított második szakasz öt programból áll. Az első a munkahelymegőrzésről szól: rövidített munkavégzés esetén készen állnak arra, hogy átvállalják a munkaadóktól a bérköltségek egy részét, ez a bértámogatásnak egy speciális magyar formája – mondta. A család- és nyugdíjasvédelem nevű program részeként
Így 2021 februárjában a januári nyugdíjon felül a nyugdíjasok egyheti nyugdíjat fognak kapni, és ez történik majd 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben is – ismertette Orbán Viktor, úgy fogalmazva, hogy most a munkahelyeket kell menteni, de nem szabad elfelejtkezni a nyugdíjasokról, a szülőkről, nagyszülőkről sem, akiket a mostani helyzet leginkább fenyeget.
Fotó: MTI
A miniszterelnök közölte továbbá: az egyik programpontban az olyan kiemelt nemzetgazdasági ágazatok szerepelnek, amelyeket újra kell most indítani. Ezek közé sorolta a turizmust, az egészségipart, az élelmiszeripart, a mezőgazdaságot, az építőipart, a logisztikát, a közlekedést, valamint a film- és kreatív ipart.
A gazdasági mentőcsomag kapcsán Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a gazdasági élet felsővezetőivel tartott videókonferencián kiemelte az új gazdaságvédelmi akcióterv nem növeli Magyarország külső kitettségét, és nem lépi túl a költségvetésben 2019-ben lefektetett kereteket, hanem a források átcsoportosításával szolgálja a vállalkozások és a munkahelyek védelmét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!