Orbán: nehéz őszt hoz az euróválság

A külföldön dolgozó magyar diplomaták előtt tartott beszédében kitért arra is, hogy a magyar érdekekkel ellentétesnek tartja az egységes európai adózást, a következő 15-20 évet pedig a szövetségkötések versenyének tekinti. Orbán Viktor szerint Magyarország nagyon súlyos veszélyhelyzetbe sodródott az elmúlt három hónapban az euróválság miatt, ezért az ősz nehéz, a szuverenitásért folytatott küzdelemmel teli időszak lesz. Mint mondta, folytatni kell a több mint egy évvel ezelőtt megkezdett változásokat, különben Magyarország visszasodródik a görög útra, és pénzügyi spekulánsok miatt elveszíti szuverenitását. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a Görögország jövőjét meghatározó döntéseket már nem Görögország hozza, Magyarországnak ezt az utat mindenképpen el kell kerülnie; mint megjegyezte, ehhez több gazdasági intézkedésre lesz szükség, és ősszel meg kell hozni a még hátralévő sarkalatos törvényeket is. Szavai szerint ha ezt a munkát nem végzik el idén, jövőre már csak sokkal rosszabb hatásfokkal nyílik majd rá lehetőség. Ez azt jelenti, hogy rég volt olyan nehéz időszaka a magyar társadalomnak és közéletnek, mint amilyen a most következő ősz lesz – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy a várható kihívások, összeütközések elől a kabinet nem kíván „félreugrani”, legyen szó a devizahitelesek kérdéséről, a költségvetésről vagy az ország megújításának következő lépéseiről.

A kormányfő úgy véli, arra kell felkészülni, hogy az euróválság és az ahhoz kapcsolódó reálgazdasági válság nem múlik el a következő néhány hónapban, évben. Orbán szerint az euró, az európai gazdaság nem kerül ki a folyamatos támadások alól a következő 8-10 évben. A kormányfő szólt arról, hogy Európában mára bevetté váltak azok a nem ortodox gazdasági intézkedések, amelyek miatt a magyar kormányt az elmúlt egy évben össztűz alá vették. Mint mondta: bár a bankadó miatt „kis híján keresztre feszítettek”, mára 12 európai állam vezetett be bankadót, bár a különadók miatt perben áll Magyarország, egyre több európai állam ró ki különadót egyes ágazatokra, és ma már „minden második kormányfő munkaalapú gazdaságról beszél”. Szerinte ez azt mutatja, hogy a kabinet szalonképtelennek bélyegzett intézkedései mára „mainstreammé” váltak az EU-ban.