2012. január 24., 09:142012. január 24., 09:14
Az uniós büdzséért felelős bizottsági tag, a lengyel Janusz Lewandowski levélben kérte az intézmények (köztük az Európai Parlament, a tagországok kormányait képviselő tanács, az uniós bíróság és számvevőszék és más szervek) vezetőit, hogy a jelenlegi nehéz pénzügyi helyzet, a gazdasági válság szorítását figyelembe véve igyekezzenek takarékoskodni kiadásaik tervezésekor. Kiemelte Lewandowski azt is, hogy ezzel az Unió központi szervei jó példát mutathatnának. Az intézmények között pedig a bizottság maga kíván jó példával elöl járni: jövőre egyszázalékos, öt év alatt összesen 5 százalékos csökkentést tervez foglalkoztatotti állományában.
Brüsszeli sajtótájékoztatóján Lewandowski hangoztatta azt is, hogy mindez nem jár a jövőre tervezett uniós feladatok csökkenésével, az EU továbbra is eleget kíván tenni azoknak a feladatoknak, amelyeket a válság miatti új kihívások rónak rá. „A takarékoskodás nem csekély erőfeszítést jelent, hiszen például Horvátország jövő nyári EU-csatlakozása 22 millió euró adminisztrációs többletköltséget jelent” – hangoztatta a költségvetési biztos.
Az intézmények működési költsége egyébként – mint a bizottság e témával kapcsolatos közleményéből kiderül – a teljes EU-költségvetés 5,8 százalékára rúg.
| A pénzügyi piacok bizalmának helyreállítása érdekében az euróövezetben az eddiginél erősebb ütemű gazdasági növekedésre, a válság terjedését gátló „tűzfal” magasítására és az integráció további mélyítésére van szükség a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szerint. Christine Lagarde tegnap Berlinben, a Német Külpolitikai Társaságban (DGAP) tartott beszédében hangsúlyozta: a nemzetközi közösség együttes erőfeszítéssel kiránthatja a világgazdaságot a mélybe húzó örvényből, „2012 így a gyógyulás éve lehet”. Ugyanakkor a második világháborút megelőző nagy gazdasági világválsághoz hasonló helyzet is kialakulhat, ha elmaradnak a szükséges lépések. Ehhez az euróövezetben az államháztartási egyensúly elérése mellett törekedni kell a gazdasági növekedés ösztönzésére is, legalábbis azokban az országokban, ahol a helyzet megengedi a lassabb, fokozatosabb államháztartási kiigazítást. Továbbá a tervezettnél több pénzt kell fordítani az állandó válságkezelési rendszerre (ESM), az Európai Központi Banknak (EKB) pedig erősítenie kell a jelenlétét az állampapírpiacon és a banki finanszírozásban, harmadik elemként pedig szükség van a költségvetési politika szorosabb összehangolására. „Az IMF-nek is nagyobb részt kell vállalni a világgazdaság talpra állításában, ehhez 500 millió dollárral bővíteni kellene hitelezési kapacitását” – hangsúlyozta Christine Lagarde. |
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.