2012. január 24., 09:142012. január 24., 09:14
Az uniós büdzséért felelős bizottsági tag, a lengyel Janusz Lewandowski levélben kérte az intézmények (köztük az Európai Parlament, a tagországok kormányait képviselő tanács, az uniós bíróság és számvevőszék és más szervek) vezetőit, hogy a jelenlegi nehéz pénzügyi helyzet, a gazdasági válság szorítását figyelembe véve igyekezzenek takarékoskodni kiadásaik tervezésekor. Kiemelte Lewandowski azt is, hogy ezzel az Unió központi szervei jó példát mutathatnának. Az intézmények között pedig a bizottság maga kíván jó példával elöl járni: jövőre egyszázalékos, öt év alatt összesen 5 százalékos csökkentést tervez foglalkoztatotti állományában.
Brüsszeli sajtótájékoztatóján Lewandowski hangoztatta azt is, hogy mindez nem jár a jövőre tervezett uniós feladatok csökkenésével, az EU továbbra is eleget kíván tenni azoknak a feladatoknak, amelyeket a válság miatti új kihívások rónak rá. „A takarékoskodás nem csekély erőfeszítést jelent, hiszen például Horvátország jövő nyári EU-csatlakozása 22 millió euró adminisztrációs többletköltséget jelent” – hangoztatta a költségvetési biztos.
Az intézmények működési költsége egyébként – mint a bizottság e témával kapcsolatos közleményéből kiderül – a teljes EU-költségvetés 5,8 százalékára rúg.
| A pénzügyi piacok bizalmának helyreállítása érdekében az euróövezetben az eddiginél erősebb ütemű gazdasági növekedésre, a válság terjedését gátló „tűzfal” magasítására és az integráció további mélyítésére van szükség a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szerint. Christine Lagarde tegnap Berlinben, a Német Külpolitikai Társaságban (DGAP) tartott beszédében hangsúlyozta: a nemzetközi közösség együttes erőfeszítéssel kiránthatja a világgazdaságot a mélybe húzó örvényből, „2012 így a gyógyulás éve lehet”. Ugyanakkor a második világháborút megelőző nagy gazdasági világválsághoz hasonló helyzet is kialakulhat, ha elmaradnak a szükséges lépések. Ehhez az euróövezetben az államháztartási egyensúly elérése mellett törekedni kell a gazdasági növekedés ösztönzésére is, legalábbis azokban az országokban, ahol a helyzet megengedi a lassabb, fokozatosabb államháztartási kiigazítást. Továbbá a tervezettnél több pénzt kell fordítani az állandó válságkezelési rendszerre (ESM), az Európai Központi Banknak (EKB) pedig erősítenie kell a jelenlétét az állampapírpiacon és a banki finanszírozásban, harmadik elemként pedig szükség van a költségvetési politika szorosabb összehangolására. „Az IMF-nek is nagyobb részt kell vállalni a világgazdaság talpra állításában, ehhez 500 millió dollárral bővíteni kellene hitelezési kapacitását” – hangsúlyozta Christine Lagarde. |
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.