2007. december 07., 00:002007. december 07., 00:00
Az OMV bejelentette, hogy pert indított a MOL Nyrt. ellen a magyar bíróságokon, mert szerinte a magyar cég alapszabálya három ponton is ellentétes a magyar joggal. Az OMV közleménye szerint az alapszabály következõ elemei ellentétesek a magyar jogszabállyal: a magyar állam által tulajdonolt B részvény („aranyrészvény\") fenntartása, ami vétójogot biztosít a magyar államnak a MOL alapszabályában szereplõ 10 százalékos szavazati korlát eltörlése vonatkozásában; a 10 százalékos szavazati korlát diszkriminatív jellege, tekintettel arra, hogy az nem alkalmazandó a magyar államra; illetve azon alapszabályi korlátozás, amely szerint egyszerre csak korlátozott számú igazgatósági tag hívható vissza. A közlemény szerint az OMV azért most indított pert, mert bizonyos jogai az év vége elõtt elévülnének. Jelzik azt is, hogy az OMV továbbra is keresi a párbeszéd lehetõségét a MOL-lal, hogy a fenti kérdéseket megtárgyalják, de ha e törekvései sikertelenek maradnak, kész rendkívüli közgyûlés összehívását kezdeményezni a MOL igazgatóságánál. Az OMV szeptember 25-én közleményben jelentette be, hogy ajánlatot tudna tenni a MOL részvényeseinek 32 000 forintos részvényenkénti vételáron, akkor, ha a cég fölötti – szavazati jogok többségének megszerzése révén megvalósuló – irányításszerzésének két akadálya elhárul: azaz az állami intézkedésnek minõsülõ lépéssel bevezetett 10 százalékos szavazati korlátot eltörölnék, illetve bevonnák a menedzsment által kontrollált részvényeket. Az OMV közölte: mivel a két cég részvényesei pozitívan nyilatkoztak a két társaság mûködésének egyesítésében rejlõ iparági logika és annak stratégiai indokoltsága kapcsán, arra törekszik, hogy az ügylet megvalósulásának akadályait elhárítsa. Emlékeztetnek, hogy az Európai Bizottság levélben fordult a magyar kormányhoz a „lex MOL\" kapcsán. Mint arról beszámoltunk, az OMV kezdetben oly módon próbálta megalapozni a Mol fölötti ellenõrzést, hogy bejelentés nélkül kezdte el a cég részvényeit fölvásárolni. A MOL és a magyar kormány irányítói ugyanakkor leszögezték: nem támogatják a magyar cég osztrák tulajdonba kerülését.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?