Két cégnek már szolgáltat áramot a csíkmadarasi törpe vízi erőmű

A 2009–2014-es időszakban Csíkmadarason megépített két törpe vízi erőmű működtetését a helyi Aqua Energia Kft. látja el, amely az eddigi energiatermelés mellett idéntől (a romániai energiapiac liberalizációja révén) értékesíteni is tudja a termelt villamos energiát – számolt be Mészáros Csaba, az említett cég ügyvezetője a szerdai sajtótájékoztatón.

Hozzátette, mivel ők termelik, így kedvezőbb áron értékesíthetik a villamos energiát: számításaik szerint a helyi közintézmények esetében ez 15 százalékos – akár évi ötezer lejes – megtakarítást jelenthet, a cégek, vállalkozók esetében 5–10 százalékosat. Ez az érték azért nem nagyobb, mert maga a hálózat az állam tulajdona, így annak használata után ezt követően is fizetniük kell.

Hargita megyében az országos energiaszolgáltató mellett elsőként szereztek szolgáltatói engedélyt a csíkmadarasiak. Elsősorban a helyi és környékbeli cégeket, közintézményeket szólítják meg, de pár éven belül szeretnék ezt kiterjeszteni, hogy a helyi lakosságnak is szolgáltathassanak – avatott be az ügyintéző. Megjegyezte, céljuk mindemellett, hogy a megye energiafogyasztásának 5 százalékát elő tudják állítani – ez több mint elegendő lenne a település teljes ellátására is.

Az energiaszolgáltató első ügyfelei a helyiek sorából kerültek ki. A Bomilact Madaras Tejfeldolgozó Kft., illetve a Bio-Pék Kft. vezetői a sajtótájékoztató után aláírták a szolgáltatói szerződést, melynek értelmében április elsejétől már a vízi erőművek által generált villamos energiát használhatják. A cég egyébként nemcsak a helyi vállalkozók felé nyit: mint megtudtuk, már tárgyalnak csíkszeredai és székelyudvarhelyi vállalkozókkal is, de elsősorban a környezetükben szeretnék értékesíteni az áramot.

Bíró László madarasi polgármester a sajtótájékoztatón elmondta, nem új keletű a víz energiájának felhasználása a régióban, hiszen az államosítás előtt több vízi malom és fűrész működött Madarason is. Beismerte, a törpe vízi erőművek megépítésének elkezdésekor még remélni sem merte, hogy eljutnak a megtermelt áram értékesítéséig. Most pedig újabb alternatív megoldásokat keresnek további erőforrások kiaknázására.

Becze István a Hargita megyei önkormányzat képviseletében kiemelte, olyan lehetőségre leltek Csíkmadarason, amelyet több település vezetőinek észre kellene venniük, hiszen ebben az esetben, egy meglévő erőforrás kiaknázása révén olcsóbban jutnak hozzá az áramhoz a helyi vállalkozók, amely által versenyképesebbekké tudnak válni a piacon – ez pedig hatalmas segítséget jelenthet számukra.

Több a zöld energia

Az Európai Unióban 2013-ban felhasznált energia 15 százalékát nyerték megújuló energiaforrásokból, szemben az adatok rögzítésének kezdő évében, a 2004-ben feljegyzett 8,3 százalékkal – közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat). 

A terv szerint az unió tagállamai 2020-ban a teljes fogyasztás 20 százalékát megújuló források révén állítják elő. 2004 óta jelentősen növekedett a megújuló energiaforrások fogyasztáson belüli részesedése minden uniós tagállamban, amelyek közül tizenhárom minimum megduplázta ezt az arányt.

A megújuló forrásokból származó energia a fogyasztáson belüli arányát tekintve Svédországban volt a legnagyobb. Az 52,1 százalékos svéd arányt Lettország (37,1 százalék), Finnország (36,8 százalék) és Ausztria (32,6 százalék) közelíti meg leginkább, míg a lista végén Luxemburg áll 3,6 százalékkal, majd Málta 3,8 százalékkal, Hollandia 4,5 százalékkal, valamint Nagy-Britannia 5,1 százalékkal.

A 28 EU-tagállam közül három – Bulgária, Észtország és Svédország – érte el a számára egyénileg meghatározott 2020-as célt, míg további három – Litvánia, Románia és Olaszország – kevesebb mint 0,5 százalékpontra áll a cél teljesítésétől.

A másik végletet Nagy-Britannia képviseli, amely 9,9 százalékpontos lemaradásban van. Hollandia 9,5, Franciaország 8,8, Írország pedig 8,2 százalékponttal marad el a 2020-as nemzeti céltól. Magyarországon 2004-ben 4,4 százalékot, 2013-ban pedig 9,8 százalékot tett ki a fogyasztáson belül a megújuló forrásokból kinyert energia, a 2020-as nemzeti cél pedig 13 százalék.

Az európai energetikai stratégiában külön almutatót határoztak meg a közlekedésben használt üzemanyagok esetében: 2020-ra a megújuló energiaforrások arányának minden országban legalább 10 százalékra kellene emelkedniük a 2011-es 3,4 százalékról. Az átlag 2013-ban 5,4 százalék volt. 

A 10 százalékos célt 2013-ra csak Svédország érte el, mi több, a 16,7 százalékos aránnyal jóval meghaladta azt. A következő, Finnország 9,9 százalékkal, ami azért is figyelemre méltó, mert 2011-ben és 2012-ben még csak 0,4 százalékon állt ott ez a mutató. A három sereghajtó Portugália (0,7 százalék), Spanyolország (0,4 százalék) és Észtország (0,2 százalék).