
Fotó: Boda L. Gergely
Átlagosan tizenegy százalékkal csökkentek az árak az élelmiszeripari termékek általános forgalmi adójának (áfa/TVA) csökkentése nyomán, míg az eladott termékek száma 17 százalékkal bővült – derül ki a Nielsen kutatóintézet által csütörtökön közzétett tanulmányból.
2015. július 02., 18:102015. július 02., 18:10
2015. július 02., 20:082015. július 02., 20:08
A megfigyelt kategóriákban átlag 11 százalékkal lettek kisebbek az árak, a viszonteladók és a termelők tehát betartották a fogyasztóknak tett ígéretüket. Az eredmény sem maradt el, a legdinamikusabb termékkategóriák ugyanis épp azok lettek, amelyeknél az árcsökkenés a legjelentősebb.
A kávé esetében például az árak átlagosan 15 százalékos csökkentése az eladott mennyiséget csaknem 25 százalékkal növelte a tavalyi év ugyanezen időszakához képest (június 1-14.) A hús, a sajt, az alkoholmentes italok és a ropogtatnivalók szintén nagyon dinamikus termékkategóriák voltak – áll az intézet közleményében.
A június 1. és 14. között eladott termékek mennyisége 12 százalékkal nagyobb volt, mint májusban, és 17 százalékkal nagyobb, mint a 2014. júniusi adatok.
Amint arról több ízben is írtunk, az élelmiszerek, illetve a nem szeszes italok áfája június elsejétől 24 százalékról 9 százalékra csökkent. A sajtó több ízben is cikkezett azonban arról, hogy egyes nagy üzletláncok az adócsökkentés előtt akár 30 százalékkal is megemelték az élelmiszerek árát.
Akkor Victor Ponta miniszterelnök leszögezte: a kormány nem fagyaszthatja be a bolti árakat, de hozhat olyan alkotmányos és európai intézkedéseket, amelyekkel például igen magas különleges adókat vethet ki azokra a cégekre, amelyek nem viszik lejjebb a fogyasztói árat az áfacsökkentés nyomán.
A nagy viszonteladók egyébként korábban jelezték, a különbséget teljesen átruházzák a fogyasztóra, ami az árak nagyjából 12 százalékos csökkenését jelenti. A Versenytanács eközben arra figyelmeztette a viszonteladókat, hogy országos szinten ellenőrzi majd, hogyan alakulnak az árak a csökkentés után, hogy kiderüljön, az intézkedés hatása hosszabb időre fennmarad-e.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
szóljon hozzá!