Fotó: Boda L. Gergely
Átlagosan tizenegy százalékkal csökkentek az árak az élelmiszeripari termékek általános forgalmi adójának (áfa/TVA) csökkentése nyomán, míg az eladott termékek száma 17 százalékkal bővült – derül ki a Nielsen kutatóintézet által csütörtökön közzétett tanulmányból.
2015. július 02., 18:102015. július 02., 18:10
2015. július 02., 20:082015. július 02., 20:08
A megfigyelt kategóriákban átlag 11 százalékkal lettek kisebbek az árak, a viszonteladók és a termelők tehát betartották a fogyasztóknak tett ígéretüket. Az eredmény sem maradt el, a legdinamikusabb termékkategóriák ugyanis épp azok lettek, amelyeknél az árcsökkenés a legjelentősebb.
A kávé esetében például az árak átlagosan 15 százalékos csökkentése az eladott mennyiséget csaknem 25 százalékkal növelte a tavalyi év ugyanezen időszakához képest (június 1-14.) A hús, a sajt, az alkoholmentes italok és a ropogtatnivalók szintén nagyon dinamikus termékkategóriák voltak – áll az intézet közleményében.
A június 1. és 14. között eladott termékek mennyisége 12 százalékkal nagyobb volt, mint májusban, és 17 százalékkal nagyobb, mint a 2014. júniusi adatok.
Amint arról több ízben is írtunk, az élelmiszerek, illetve a nem szeszes italok áfája június elsejétől 24 százalékról 9 százalékra csökkent. A sajtó több ízben is cikkezett azonban arról, hogy egyes nagy üzletláncok az adócsökkentés előtt akár 30 százalékkal is megemelték az élelmiszerek árát.
Akkor Victor Ponta miniszterelnök leszögezte: a kormány nem fagyaszthatja be a bolti árakat, de hozhat olyan alkotmányos és európai intézkedéseket, amelyekkel például igen magas különleges adókat vethet ki azokra a cégekre, amelyek nem viszik lejjebb a fogyasztói árat az áfacsökkentés nyomán.
A nagy viszonteladók egyébként korábban jelezték, a különbséget teljesen átruházzák a fogyasztóra, ami az árak nagyjából 12 százalékos csökkenését jelenti. A Versenytanács eközben arra figyelmeztette a viszonteladókat, hogy országos szinten ellenőrzi majd, hogyan alakulnak az árak a csökkentés után, hogy kiderüljön, az intézkedés hatása hosszabb időre fennmarad-e.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!