Ökológiai katasztrófa Kanadában

Egy héttel ezelőtt átszakadt az Imperial Metals Corporation társaság Brit Kolumbiában működő réz- és aranybányája meddőhányójának gátja, amelynek következtében hatalmas mennyiségű mérgező anyag került a szabadba.

A nyugat-kanadai Cariboo körzetben, Mount Polley-nál eddig ismeretlen okokból sérült meg a zagytározó gátja. A létesítményen keletkezett résen tízmillió köbméter szennyezett víz és 4,5 millió tonna, nehézfémeket – többek között ólmot, higanyt és arzént – tartalmazó iszap ömlött a környező folyókba. Kanadai sajtóbeszámolók szerint az Imperial Metals külszíni kitermelésének meddőhányójából akkora mennyiségű víz és zagy ömlött ki, hogy betöltene több mint ötezer olimpiai méretű úszómedencét.

A katasztrófa miatt a hatóságok megtiltották az érintett övezetben élő lakosságnak, hogy fogyasszanak vagy halásszanak a környező tavak és folyók vizéből. Brit Kolumbia tartomány energiaügyi minisztere leszögezte: ha bebizonyosodik, hogy a gátszakadás a bányatársaság hibájából történt, a céget tetemes, akár egymillió kanadai dollárra rúgó pénzbírsággal sújthatják.

Annál is inkább, mivel a kanadai környezetvédelmi hatóságok májusban ötször figyelmeztették az Imperial Metals illetékeseit, hogy a megengedettnél nagyobb mennyiségű iszapot engedtek a földgáttal körülvett tározóba. A cég viszont állítja, hogy nem gyűjtöttek több zagyot annál, mint amilyen mennyiségre a gátat tervezték, és sem az ott dolgozók, sem a műszerek nem észlelték a katasztrófa előjeleit. Az Origo hírportál beszámolója szerint a külszíni fejtésből április-május-júniusban 5,44 millió tonna rezet, 336,4 kg aranyat és 958,5 kg ezüstöt termeltek ki.

Az incidens kapcsán a verespataki színesfémbánya megnyitását ellenző Alburnus Maior Egyesület a hét végén arra figyelmeztetett, hogy az átszakadt kanadai gátat ugyanaz a cég tervezte, amely együttműködött az erdélyi projektekben is érdekelt Gabriel Resources kanadai bányatársasággal.

A cég romániai leányvállalata, a Rosia Montana Gold Corporation tizenöt éve vár engedélyt a román hatóságoktól arra, hogy ciántechnológiás módszerrel kibányássza a Fehér megyei település alatt nyugvó 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. Az RMGC bányaprojektje értelmében Verespatakon háromszáz hektáros, nehézfémeket és cianidokat tartalmazó zagytározót építenének a Corna-völgyben, mindössze két kilométerre az ötezer lelkes Abrudbányától.

Szakértők és környezetvédők már korábban aggályosnak nevezték, hogy a meddőhányó – amelynek megépítéséhez el kellene terelni a Szarvas-patak vízfolyását– alját nem kívánják szigetelni, így kétes a 185 méteres völgyzáró kőgát biztonságosságának szavatolása, vagyis az, hogy a ciános vegyület nem juthat be a föld alatti vízkészletekbe.

Miközben az RMGC mindvégig azt hangoztatta, hogy a gát a korszerű technikai alkalmazásoknak köszönhetően teljes biztonsággal működtethető, az Alburnus Maior szerint ez a kanadai környezeti katasztrófa nyomán is megkérdőjelezhető. Hiszen a most átszakadt zagytározó gátját ugyanaz a Knight Piésold társaság tervezte, amely tanácsadó cégként azt közölte az RMGC-vel, hogy a Verespatakra tervezett meddőhányó nem igényel szigetelést, mivel a kőzet rendkívül vízhatlan.

Korodi Attila környezetvédelmi miniszter májusban jelentette be, hogy a tárca saját forrásokból újra elkészíttet bizonyos szaktanulmányokat a verespataki projekt kapcsán, amelyek szakmai megalapozottságával kapcsolatban kételyek merültek fel. Ezek között azt a tanulmányt említette, mely a tervezett ciános zagytározó talajvizsgálatára vonatkozott.

Az RMGC tanulmányát négynapos, télen végzett helyszíni vizsgálat alapján készítették, holott mind a Román Akadémia, mind a román geológiai intézet tudományos tanácsa úgy véli, egy ilyen vizsgálathoz több szakértő legalább négyhónapos munkájára van szükség.