Ökogazdálkodás buktatókkal

Codrin Munteanu, Kovászna megye prefektusa tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, lakossági panaszok nyomán szakértőkből álló munkacsoportot hozott létre, az ökogazdálkodásban azonosítják a gondokat és törvénymódosító javaslatcsomagot dolgoznak ki. Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője is tagja ennek a munkacsoportnak.

Mint a Krónika megkeresésére elmondta, azok a gazdák, akik bevállalják, hogy áttérnek az ökogazdálkodásra, úgynevezett átállási támogatást kapnak, viszont a támogatási rendszernek több hiányossága van, ezeket kell kijavítani. Az ökogazdálkodás a nadrágszíjparcellákon is jövedelmező lehet, Kovászna megyében éppen Bodza vidékén népszerű, mert az ottaniak olyan kis területeket művelnek meg, hogy a kommunizmusban a termelőszövetkezetek sem alakultak meg, viszont az átállási támogatást 30 ár alatti területre jelenleg nem folyósítják.

Az is gondot jelent, hogy a gyepterületekre, legelőkre, kaszálókra nem adnak ökológiai plusztámogatást. A gazdák így kénytelenek szakcéggel szerződést kötni, és öt évig kiállíttatni az ökológiai paramétereket igazoló bizonylatot, viszont ha nem kapnak állami támogatást, ennek a költségeit nem tudják kifizetni. Ugyanakkor a munkacsoport azt is javasolja, hogy idén 70 százalékkal, jövő évre pedig 100 százalékkal növeljék meg az ökogazdálkodás támogatására elkülönített költségvetési keretet, tekintettel az országos szinten megnövekedett érdeklődésre.

Vasile Maxim, Dobolló polgármestere hangsúlyozta, feltétlenül szükség van a jogszabály módosítására, hiszen az általa vezetett községben tavaly 54 gazda vállalta, hogy ökogazdálkodást folytat, azonban idén 14-en viszszaléptek, amikor szembesültek a támogatási rendszer visszásságaival. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az ökogazdálkodás a turizmust kiegészítve Kovászna megye gazdaságának egyik húzóágazata lehet, hiszen az alig iparosított térségben nem kellene sokat változtatni a gazdálkodás módján, csak be kell szerezni az igazoló okmányokat.