2012. október 23., 08:212012. október 23., 08:21
Codrin Munteanu, Kovászna megye prefektusa tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, lakossági panaszok nyomán szakértőkből álló munkacsoportot hozott létre, az ökogazdálkodásban azonosítják a gondokat és törvénymódosító javaslatcsomagot dolgoznak ki. Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője is tagja ennek a munkacsoportnak.
Mint a Krónika megkeresésére elmondta, azok a gazdák, akik bevállalják, hogy áttérnek az ökogazdálkodásra, úgynevezett átállási támogatást kapnak, viszont a támogatási rendszernek több hiányossága van, ezeket kell kijavítani. Az ökogazdálkodás a nadrágszíjparcellákon is jövedelmező lehet, Kovászna megyében éppen Bodza vidékén népszerű, mert az ottaniak olyan kis területeket művelnek meg, hogy a kommunizmusban a termelőszövetkezetek sem alakultak meg, viszont az átállási támogatást 30 ár alatti területre jelenleg nem folyósítják.
Az is gondot jelent, hogy a gyepterületekre, legelőkre, kaszálókra nem adnak ökológiai plusztámogatást. A gazdák így kénytelenek szakcéggel szerződést kötni, és öt évig kiállíttatni az ökológiai paramétereket igazoló bizonylatot, viszont ha nem kapnak állami támogatást, ennek a költségeit nem tudják kifizetni. Ugyanakkor a munkacsoport azt is javasolja, hogy idén 70 százalékkal, jövő évre pedig 100 százalékkal növeljék meg az ökogazdálkodás támogatására elkülönített költségvetési keretet, tekintettel az országos szinten megnövekedett érdeklődésre.
Vasile Maxim, Dobolló polgármestere hangsúlyozta, feltétlenül szükség van a jogszabály módosítására, hiszen az általa vezetett községben tavaly 54 gazda vállalta, hogy ökogazdálkodást folytat, azonban idén 14-en viszszaléptek, amikor szembesültek a támogatási rendszer visszásságaival. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az ökogazdálkodás a turizmust kiegészítve Kovászna megye gazdaságának egyik húzóágazata lehet, hiszen az alig iparosított térségben nem kellene sokat változtatni a gazdálkodás módján, csak be kell szerezni az igazoló okmányokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok