Székelyföldi kaszás: a mezőgazdasági minisztérium nem akarja növelni a gyepterületeket fenntartó gazdák terheit
Fotó: László Ildikó
A biodiverzitás szempontjából kiemelt jelentőségű területek országos jegyzékének társadalmi vitára bocsátott tervezete nem vezet be új kötelezettségeket azok számára, akik ilyen övezetekben állandó gyepterületeket birtokolnak vagy használnak – hangsúlyozta hétfői közleményében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR).
2026. augusztus 03., 20:482026. augusztus 03., 20:48
2026. augusztus 03., 21:032026. augusztus 03., 21:03
A Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter által vezetett tárca szerint a környezetvédelmi minisztériummal folytatott egyeztetések során sikerült olyan megoldást találni, amely egyszerre szolgálja a természetvédelmi célokat és a gazdálkodók érdekeit.
A minisztérium közleménye annak kapcsán született, hogy a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a biodiverzitás szempontjából kiemelt jelentőségű területek országos jegyzékét jóváhagyó miniszteri rendelettervezetet.
Az érintett területek a nemzeti és természeti parkokban, a Duna-delta Bioszféra Rezervátumban, más, már védett természeti területeken, továbbá az őserdőkben, a kvázi őserdőkben és a Romsilva kezelésében lévő egyes területeken találhatók.
A mezőgazdasági tárca szerint a szakmai és döntéshozói egyeztetések során kiemelt szempont volt, hogy a biodiverzitási övezetek kijelölése ne eredményezzen új kötelezettségeket az állandó gyepterületek tulajdonosai és használói számára. A minisztérium ezért jóváhagyta a rendelettervezetet az állandó gyepterületeket érintő rendelkezések tekintetében.
A közlemény szerint a gazdálkodókra továbbra is kizárólag a jelenleg hatályos természetvédelmi és agrárjogszabályokban rögzített előírások vonatkoznak. Az állandó gyepterületek tulajdonosainak és használóinak jelenleg többek között az alábbi kötelezettségeket kell betartaniuk:
meg kell őrizniük a gyepterületek mezőgazdasági rendeltetését, vagyis azokat engedély nélkül nem lehet felszántani, illetve más művelési ágba átsorolni;
biztosítaniuk kell a gyepterületek megfelelő fenntartását kaszálással vagy legeltetéssel, hogy ne cserjésedjenek el és ne veszítsék el természetvédelmi értéküket;
a Natura 2000-es vagy más védett természeti területeken be kell tartaniuk az adott területre vonatkozó speciális kezelési előírásokat, amelyek például meghatározhatják a kaszálás időpontját, a legeltetés intenzitását vagy bizonyos munkálatok időszakos korlátozását;
az európai uniós agrártámogatások igénylése esetén teljesíteniük kell a feltételességi (GAEC) és a kölcsönös megfeleltetés környezetvédelmi előírásait is.
A minisztérium kiemeli, hogy a mostani rendelettervezet ezekhez képest nem vezet be új kötelezettségeket.
Kormányválság, bizonytalan mandátum és sürgető agrárdöntések – ilyen körülmények között vette át az agrártárca irányítását Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes. Interjúnkban a legfontosabb teendőkről faggattuk a politikust.
A MADR kérésére a rendelettervezet egy további garanciát is tartalmaz. Eszerint, ha egy biodiverzitási prioritású terület állandó gyepterülettel esik egybe, a természetvédelmi intézkedések későbbi módosításához a földtulajdonos törvényben előírt hozzájárulása, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium jóváhagyása is szükséges lesz.
A minisztérium leszögezi: továbbra is együttműködik a Környezetvédelmi Minisztériummal annak érdekében, hogy a biodiverzitás védelmét szolgáló intézkedések és a mezőgazdasági termelés érdekei között kiegyensúlyozott megoldások szülessenek. Céljuk, hogy a gazdálkodók számára kiszámítható jogi környezetet biztosítsanak, miközben az ország teljesíti a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos vállalásait.
A földgázárak tartós ingadozása egyre inkább átformálja az európai tápanyag-utánpótlási piacot. Miközben Nyugat-Európában rohamosan terjednek a szerves alapú bio-műtrágyák és biostimulátorok, Romániában a váltás lassabban halad.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia országos energiarendszere az egyik legnehezebb időszak küszöbén áll.
5734 lejre nőtt a romániai nettó átlagbér 2026 júniusában, de a reálkereseti index éves összevetésben csak 93,7 százalék volt. Ami azt jelenti, hogy értékben hiába nőtt az átlagbér, ha kevesebbet ér, mint a tavalyi, egyébként kisebb összeg.
Újabb üzemet épít Nagyszalontán a belga papíripari vállalat, a VPK Group – jelentette be a város polgármesteri hivatala. A gyár alapkőletételét kedden tartották Török László polgármester és a vállalat képviselőinek jelenlétében.
Nem volt rekord áramfogyasztás kedden este Romániában – jelentette be a Transelectrica.
A júniusi 10,42 százalékról júliusban 8,16 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az idei napelemes Zöld ház program kizárólag akkumulátorok beszerzését fogja finanszírozni. Végre egy-két részletet is elárultak a várva várt lakosságtámogató kiírásról – ezeknek azonban nem örülhetnek a szerényebb költségvetésű prosumerek.
A közalkalmazotti bértörvény új változata az egészségügyi dolgozók több mint 75 százaléka számára hoz béremelését, valamint az oktatásban is jelentős emeléseket hozó új bértáblát jelent, amely 2028-tól lép hatályba.
Arad megyében hivatalosan közel 1300 gazda jelentett aszálykárt, és több mint 79 ezer hektárnyi őszi vetés sínylette meg a hosszan tartó szárazságot. Nagy Zsolt falugazdász a Krónikának kifejtette: sokan nem tudtak a kárigénylés lehetőségéről.
Korlátozzák az Európai Unió tagállamaiban vásárolt cigaretta és szeszes italok Romániába való behozatalának körülményeit az illetékes hatóságok.
Az európai államok közel kétharmada készül emelni a férfiak nyugdíjkorhatárát, háromnegyedük pedig a nőkét is a 2060-as évek végéig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Pensions at a Glance 2025 című jelentésén alapuló tanulmány szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!