
Hatvanöt esetben merült fel a csalás gyanúja a nyugtalottó első fordulójában – tájékoztatott szerdán a pénzügyminisztérium, közleményében jelezve egyúttal, hogy a 17 837 nyertes szelvény tulajdonosának hétfőn folyósították a nyeremény összegét.
2015. július 15., 19:362015. július 15., 19:36
Mint tájékoztattak, összesen 18 215-en jelentkeztek a nyereményekért. Az adóhatóság által végzett előzetes vizsgálatok során 313 kérésről állapították meg, hogy nem teljesítik a 2015/10-es számú, a nyugatlottó megszervezéséről szóló kormányrendeletben rögzített feltételeket – például a kért adatok nem voltak kiolvashatóak, vagy éppen nem minősült nyugtának az a dokumentum, amelylyel bejelentkeztek a nyereményre.
Miután az első húzásra kiutalt nyereményalap 1 millió lej volt, azt osztották 17 902 felé – így egy nyertes szelvény 56 lejt ér. 17 837 nyugta után folyósították is a nyeremény összegét, a 65 gyanús nyugta esetében megvárják a bűnvádi eljárás lezárulását.
A pénzügyminisztérium a csalás három formáját jelöli meg közleményében. Felmerült a gyanú, hogy akadt, aki az elektronikus pénztárgépből szedte ki a kasszaszalagot, ezzel próbálva hozzájutni a nyereményhez. Volt, aki olyan cég által kibocsátott nyugtával próbált hozzájutni a nyereményhez, amit olyan cég adott ki, amely már a nyugtán szereplő időpontot megelőzően felfüggesztette tevékenységét, így adót sem fizetett. Akadtak, akik olyan nyugtákat adtak le, amelyeket olyan elektronikus pénztárgép adott ki, ami nem volt bejelentve az adóhatóságnál.
Mint ismeretes, az ortodox húsvét alkalmából megtartott, első és egyben rendkívüli húzáson a február másodika és március 28. között kibocsátott nyugták vettek részt. Azok jelentkezhettek a felajánlott nyereményért, akik megőrizték február 7-én kiállított, 6 és 6,99 lej közötti értékű pénztári nyugtáikat. A sorsolásokon ugyanis egy dátumot és egy – 1 és 999 lej közötti – nyertes összeget határoznak meg.
Hogy többé ne fordulhasson elő, hogy ilyen kis összeget kapnak a kisorsolt nyugták tulajdonosai, a kormány változtatott a módszertanon, a vonatkozó kormányrendeletet pedig június végén Klaus Johannis államfő ki is hirdette. Ennek értelmében – akárcsak a június végi sorsoláskor – a legközelebbi sorshúzáskor is legfeljebb száz nyertes lesz – ezzel garantálják a nagy pénznyereményt.
A rendelet szerint az egy vagy több nyertes nyugtával rendelkező fogyasztóknak továbbra is az adóhatóság (ANAF) helyi kirendeltségénél kell jelentkezniük, ahol kapnak egy másolatot a számláról, valamint egy egyéni számsort, amellyel bekerülnek egy országos adatbázisba, ezek alapján pedig újabb sorsolást tartanak. Az átláthatóság érdekében a száz nyertes nyugta kódját a pénzügyminisztérium és az ANAF honlapján is közzéteszik.
A nyertesek számának korlátozását Eugen Teodorovici pénzügyminiszter kezdeményezte, az ügyben döntéshozó képviselőház pedig május végén fogadta el a módosító rendeletet. Az akcióra továbbra is egymillió lejt különít el a kormány, ezt az öszszeget osztják majd százfelé, így a garantált nyeremény 10 ezer lej lesz.
Az Európai Unió enyhített kedden az új gyártású belső égésű motorok – benzin- vagy dízelüzemű autók – forgalomba hozatalának 2035-től tervezett tilalmán, hogy támogassa a nehéz helyzetben lévő európai autóipart.
Akár megháromszorozódhat a régi tömbházlakásokra kivetett ingatlanadó a 2026-tól érvényes, a gépjárműadó emeléséhez hasonlóan társadalmi aggályokat felvető új szabályozások szerint.
Azok a magánszemélyek, akiknek korábban nem sikerült pályázni a 2025-ös roncsautóprogramban, keddtől egy új regisztrációs időszakban vehetnek igénybe finanszírozást – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alap (AFM).
A Szociáldemokrata Párt (PSD) továbbra is ragaszkodik az országos minimálbér emeléséhez a kormánykoalícióban – jelentette ki Sorin Grindeanu pártelnök hétfő este Temesváron.
A romániai lakosság számára a megnövekedett megélhetési költségek jelentik a legfőbb aggodalmat a 2025-ös év végén, a második helyen pedig az ország gazdaságának alakulását találjuk.
Kartellezés miatt bírságolta meg a Rombat Rt. román autóipari céget az Európai Bizottság – írta az Economedia.ro az uniós testület közleménye alapján.
Az év első tíz hónapjában 24,636 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, ami növekedést jelent a 2024 januárja és októbere között jegyzett 23,644 milliárd euróhoz képest – közölte hétfőn a Román Nemzeti Bank.
A minimálbér kényszerű emelése veszélybe sodorhatja a kis- és középvállalkozásokat – figyelmeztetett Radu Miruță gazdasági miniszter.
Az idei harmadik negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,4 százalékos volt, 0,1 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,921 millióra nőtt – tájékoztatott hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!