Nyugtalottó: a február 7-ei, 6 lejes számlák a nyerők

A hétfői sorshúzást élőben közvetítette 11 óra 30 perctől a román közszolgálati televízió, a Román Lottótársaság stúdiójában készülő felvétel közvetítési jogait ugyanakkor ingyenesen felajánlották a kereskedelmi csatornáknak is.

A mostani húzáson a február másodika és március 28. között kibocsátott pénztárszalagok vettek részt. A húzás három szakaszból állt. Első körben kihúztak egy számot, ami a nyugta kibocsátásának a hónapját jelöli, a második szakaszban a napot jelölő golyót láthattuk, a harmadik szám pedig három számjegyű: a számla értékét jelöli, a maximális érték így 999 lej lehetett. Aki lemaradt a közvetítésről, az Országos Adóhatóság (ANAF) honlapján tekintheti meg a kihúzott számokat.

Nagyobb esély a nyerésre

A hivatalos kiírás szerint a szerencséseknek a húzást követő naptól egy hónap áll a rendelkezésükre, hogy jelentkezzenek az adóhatóság kirendeltségeinél a pénztárblokk eredetijével, a személyi igazolványuk másolatával, és ki kell majd tölteniük egy űrlapot, amit megtalálnak az ANAF-nál, vagy le is tölthetnek a pénzügyminisztérium (www.mfinante.ro) honlapjáról.

A kifizetésekre a nyereség igénylésének lejárta utáni 60 napon belül kerül sor, és amennyiben senki nem nyer, a kiutalt pénzalapot átirányítják a következő sorsolás keretébe. A rendes húzásokat júliustól havonta megszervezik, ezenkívül pedig különböző ünnepek alkalmával soron kívüli sorsolást is tartanak.

A pénzügyminisztérium a tervek szerint minden hónapban egymillió lejes keretet utal ki a projektre, így a becslések szerint egy személy legalább 1200 lejt nyerhet egy alkalommal. Statisztikailag egyébként jóval nagyobb esély van a nyugtalottón nyerni, mint a hagyományos lottósorsolásokon. A Wall-street.ro gazdasági hírportál számításai szerint a nyugtalottó esetében egy a 31 ezerhez az esély, hogy győztes nyugtával rendelkezzünk, míg más sorshúzások esetében egy a tizennégymillióhoz.

Megosztó borravaló

Azzal párhuzamosan, hogy a polgárokat arra buzdították, hogy gyűjtsék a nyugtákat, az ANAF hatalmas ellenőrzőakcióba kezdett, amelynek keretében számos vendéglátó-ipari egységet bezártak, miután több pénzt találtak ott, mint amennyit beütöttek a pénztárgépbe.

Ennek oka rendszerint a borravaló volt, azonban az ellenőrök azt már nem tudták megmondani, hogyan kellett volna a működtetőknek vagy a személyzetnek eljárnia. Végül a pénzügyminisztérium ígéretet tett, hogy rendezi a borravaló kérdését.

A Ponta-kabinet által kidolgozott jogszabálytervezet csütörtökön került a Capital gazdasági hetilap birtokába, s ebből – mint beszámoltunk – egyebek mellett az derült ki, hogy a vendéglátó-ipari egységek tulajdonosának a belátásra bízzák, hogy a céget vagy az alkalmazottakat illeti meg a borravaló. Az intézkedés pedig megosztja az érintetteket, a pincéreket ugyanis jelenleg alig minimálbérrel alkalmazzák, a keresetük jó részét a borravaló teszi ki.

A munkáltatók nevében Kovács István, a Sepsiszentgyörgyi Vendéglátó-ipari Egységek Szövetségének (SVESZ) elnöke például a Krónika megkeresésére arról beszélt, hogy jó ötletnek tartja a tervezetet, szerinte ezzel „kifehérítenék” a borravalót, a vendéglátósok pedig biztonságban érezhetnék magukat, hiszen nem kellene az ellenőrök elől rejtegetni a baksist.

Tapasztalata szerint a vendéglátásban nem haladják meg a fizetések az 1000-1200 lejt, ám a pincérek jövedelme kiegészül a borravalóval, erre a pluszpénzre pedig szükségük van, hiszen ebben az ágazatban csak a jókedvű, ápolt alkalmazottak vonzzák, és tudják megtartani a vendégeket. A SVESZ elnöke ebből kiindulva abban bízik, hogy a tulajdonosok nem tartják meg az egység kasszájába befolyt borravalót, hanem visszaosztják a pincéreknek.

Számításai szerint ez havonta 200-500 lej pluszpénzt jelenthet egy pincérnek, és ennek az összegnek az adója sem túl megterhelő, mert nem haladja meg a havi 70 lejt, de ezekből a kisösszegekből az államnak jelentős bevétele lehet. A szakember szerint a tulajdonosok kénytelenek lesznek odafigyelni, hogy megfelelően javadalmazzák a pincéreket, különben a jó szakemberek, akikkel a vendégek is elégedettek, otthagyják a pályát. 

Kovács István szerint a tervezet minden eleme jól kidolgozott, hiszen a vendégnek is megadja a választási lehetőséget, ha érdemesnek tartja, borravalóval jutalmazza a pincért, de ezt nem kell kötelezően megtennie. Mivel a borravaló megjelenik a számlán, a hónap végén pedig összesíteni lehet, hogy melyik pincér kapott a legtöbb jutalmat a vendégektől, ez az egységvezetőnek is jelzés arra vonatkozóan, hogy ki dolgozik a legjobban, kit érdemes megtartani.

A pincéreknek nem tetszik

A pincérek eközben attól tartanak, hogy ezzel megcsappan a bevételük. „Nem hiszem, hogy a tulajdonosok visszaosztják a pénzt, ha egyszer bekerül a kasszába. Ha mégis megteszik, akkor is csak egy részét adják vissza. Ilyen körülmények között pedig nem éri meg a szakmában maradni” – fejtette ki kérdésünkre egy neve elhallgatását kérő székelyföldi pincér, aki már negyven éve dolgozik a vendéglátásban.

Felidézte, mindig csak minimálbért kaptak, de ha a vendég elégedett volt, akkor havonta még ugyanannyit meg lehetett keresni a borravalóból. Mint kifejtette, amúgy sincsenek túl jó tapasztalataik a tulajdonosokkal, hiszen előfordult, hogy egy nagyobb rendezvény után a szervezők átadtak neki egy összeget, hogy osszák szét a pincérek között, de ők nem minden esetben kapták azt meg. Kérdésünkre hozzátette, feketén viszont nem merné elvenni már a borravalót, hiszen bármikor lecsaphatnak az ellenőrök, és a pluszpénz az állásukba kerülhet.

Megkérdeztünk egy vendéget is. Jutka – mint mondta – általában ad borravalót az éttermekben, bárokban, mert ő is dolgozott korábban külföldön vendéglátásban, és tudja, hogy ez a pincérek bérkiegészítése. Szerinte a tervezet hibája, hogy a pénz sorsát a tulajdonosra bízzák.

„Én nem az egység tulajdonosát akarom pluszban megfizetni, hiszen ő készít egy üzleti tervet, és úgy határozza meg az étlapon feltüntetett árakat, hogy kiszámolja a saját nyereségét. Én a pincérnek akarok borravalót adni, ha elégedett vagyok a kiszolgálás minőségével. De ha nem vagyok benne biztos, hogy az ő zsebébe megy, akkor minek tegyem rá a 10-15 százalékot a számla összegére?” – tette fel a minden vendégben megfogalmazódó kérdést a fiatal nő.

Korlátozzák a készpénzkifizetést

Eközben a hétvégén derült ki, hogy a kormány májustól a magánszemélyek készpénzkifizetéseinél is korlátozást vezet be.  A Hivatalos Közlönyben most megjelent törvény szerint a magánszemélyeknek is tilos lesz 10 ezer lejnél nagyobb összeget készpénzben kifizetni egy áruházi vásárláskor, vagy 5 ezer lejnél nagyobb összeget bármely más típusú jogi személynek.

A magánszemélyek közötti adásvételeknél a készpénztranzakciók felső határa 50 ezer lej. Aki túllépi a törvényben megszabott korlátokat, az kihágást követ el, amit az adóhatóság az előírt összeghatár felett kifizetett készpénz tíz százalékának megfelelő bírsággal büntet. A rendelkezés kijátszását célzó részletfizetést is büntetik.

A jogszabály megszabja annak a – kereskedőkre áthárított – bankközi jutaléknak a felső határát is, amelyet a bankkártyák használata után számítanak fel a pénzintézetek. Az uniós direktíváknak megfelelően a betéti kártyás vásárlásnál legfeljebb 0,2 százalékra, a hitelkártyásnál pedig legfeljebb 0,3 százalékra korlátozták a legmagasabb bankközi jutalékot, de a törvénynek ez a része csak egy év múlva, 2016 áprilisában lép hatályba.