2008. május 21., 00:002008. május 21., 00:00
Az Országos Pénzügyi Hatóság (ANAF) által jelzett tényről az Országos Nyugdíjpénztár elnöke, Mariana Cîmpeanu számolt be, rámutatva: a mintegy 960 ezer személyből hozzávetőlegesen 100 ezer esetében indokolt a hozzájárulások hiánya, azaz nem rendelkeznek jövedelemmel, vagy gyermeknevelési segélyben részesülnek. A fennmaradó több mint 800 ezer személy esetében az elnök úgy vélte, a munkáltató hanyagságának tudható be, hogy a második pillér folyószámlái teljesen üresek, mivel a vállalatok, intézmények elmulasztották továbbítani a szükséges nyilvántartási iratokat a nyugdíjpénztárnak. A nyilvántartási okmányok leadásának elmulasztása mellett a cégek ráadásul a szükséges hozzájárulásokat sem utalták át. A munkavállalók bruttó béréből ugyanakkor levonják a 9,5 százalékos járulékot, amelynek 2 százaléka kerülne a kötelező magánnyugdíjalapba. Cîmpeanu több jelentős kereskedelmi és gazdasági szereplőt is felsorolt az ily módon eljáró vállalatok közül. A mulasztók között ott van a Distrigaz, az Orange, a Volksbank és a Piraeus Bank is. Az elnök ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a továbbiakban az ANAF és a nyugdíjpénztár közös vizsgálatot indít az adós vállalatok feltérképezése végett. A gazdasági és pénzügyminisztérium egyébként tegnap utalta át a magánnyugdíjalapba márciusban begyűlt közel 89 millió lejt.
A nyugdíjalapokhoz való hozzájárulások befizetése egyébként nem új keletű probléma Romániában. Az adóhivatal éves kimutatásai alapján minden pénzügyi év végén tetemes hiányokat regisztrálnak, sok esetben a munkáltatók az alkalmazottak nyilvántartásba vételét is elmulasztják. A hivatalos statisztikák szerint listavezetők ezen a téren az önálló ügyvitelű állami vállalatok, amelyek esetében több éves tartozások halmozódtak fel. A másik, notórius adós vállalatcsoport a nemzetközi cégek romániai képviseletei. A pénzügyi igazgatóságok vezetői úgy értékelték: a bírságok csak pillanatnyi megoldást jelentenek, mivel a nagyobb cégek gond nélkül törlesztik, a nyugdíjalap-hátralékkal együtt, ám a továbbiakban minden marad a régiben.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.