Aláírták kedden Brüsszelben a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban a Regionális Operatív Program keretében Romániában biztosított támogatásról szóló megállapodást – jelentette be Corina Creţu regionális fejlesztésért felelős uniós biztos, aki azt is elmondta, hogy a 2014-re az országnak kiutalt, de fel nem használt összeg nem veszett el, hanem ebben az évben is felhasználható.
2015. június 24., 20:202015. június 24., 20:20
Creţu Brüsszelben úgy fogalmazott: az operatív program az egyik legnagyobb beruházási projektet jelenti Románia számára, amely „kifejezetten a lakosokat, a közösségeket, a településeket támogatja”.
A 2014–2020-as időszakra vonatkozó programra 8,25 milliárd eurót különítettek el, a támogatást pedig főként kis- és közepes vállalkozások támogatására, az energetikai hatékonyság növelésére, társadalmi felzárkóztatásra, valamint városfejlesztésre lehet felhasználni.
Corina Creţu úgy fogalmazott: a megállapodás aláírásával kezdődik a projekt nehezebb része, a beruházások megvalósítása. „Arra számítunk, hogy a finanszírozás nyomán a következő hét évben több mint ötezer kis- és közepes vállalkozás fog fejlődni, ennek köszönhetően pedig akár 50 százalékkal is emelkedhet a termelékenység Románia elmaradt térségeiben” – fogalmazott a szociáldemokrata párti (PSD) uniós biztos.
A program egy másik hozadékaként abban reménykednek, hogy a közintézmények energiafogyasztását harmadával tudják csökkenteni, míg a lakóházak esetében felére esik a fogyasztás. Corina Creţu azt is elmondta, hogy 39 város fog „közvetlenül részt venni a kohéziós politika alkalmazásában”, az EU-s pénzek nagy részét ugyanis a fenntartható városfejlesztésre fordítják. „A kivitelezendő projekteket a lehető legrövidebb időn belül ki kell választani” – fogalmazott a uniós biztos.
Sevil Shhaideh régiós fejlesztésért felelős miniszter az ügy kapcsán úgy nyilatkozott: még tisztázni kell „bizonyos jogi kérdéseket”, elsősorban a közbeszerzések terén, a hazai törvényeket ugyanis összhangba kell hozni az uniós irányelvekkel. A tárcavezető azt is elmondta: szeretnék egyszerűsíteni az EU-s támogatás potenciális kedvezményezettjei számára előírt ügyintézést, hogy kevesebb dokumentumot kelljen benyújtaniuk, így a nyertes projekteket három, legfeljebb négy hónap alatt ki tudják majd választani.
Az ügymenettel kapcsolatban a miniszter kifejtette: 30 napon belül megalakul a bizottság, amely majd eldönti, hogy milyen kritériumok alapján választják ki a megvalósítandó beruházásokat, reményeik szerint pedig az első kivitelezési szerződéseket már októberben megköthetik a felek, decemberben pedig átutalhatják a támogatást a sikeresen pályázóknak.
A tervek szerint a Regionális Operatív Program keretében biztosított támogatásból 2,37 milliárd eurót különítenek el a energiahatékonyságot célzó projektekre, 101,41 millió kapnak a városok a felzárkóztatást, egészségügyi, oktatási és szociális, valamint a városfejlesztést célzó beruházásokra, ugyanakkor 877 millió eurót fordítanak a kis- és közepes vállalkozások támogatására. Az Európai Unió egyébként további hat operatív program keretében támogatja Romániát a 2014–2020-as költségvetési ciklusban.
Marius Nica európai uniós alapokért felelős miniszter egyébként a hét elején úgy nyilatkozott: nem lesz mentség, ha a pénzalapok lehívásának hatékonysága 2020-ban nem lesz 100 százalékos, hiszen „egyenlő eséllyel indulunk valamennyi tagállammal”. A 2007–2013-as időszakra eddig a rendelkezésre álló összegeknek mindössze 58,16 százalékát sikerült Romániának lehívnia.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!