
Aláírták kedden Brüsszelben a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban a Regionális Operatív Program keretében Romániában biztosított támogatásról szóló megállapodást – jelentette be Corina Creţu regionális fejlesztésért felelős uniós biztos, aki azt is elmondta, hogy a 2014-re az országnak kiutalt, de fel nem használt összeg nem veszett el, hanem ebben az évben is felhasználható.
2015. június 24., 20:202015. június 24., 20:20
Creţu Brüsszelben úgy fogalmazott: az operatív program az egyik legnagyobb beruházási projektet jelenti Románia számára, amely „kifejezetten a lakosokat, a közösségeket, a településeket támogatja”.
A 2014–2020-as időszakra vonatkozó programra 8,25 milliárd eurót különítettek el, a támogatást pedig főként kis- és közepes vállalkozások támogatására, az energetikai hatékonyság növelésére, társadalmi felzárkóztatásra, valamint városfejlesztésre lehet felhasználni.
Corina Creţu úgy fogalmazott: a megállapodás aláírásával kezdődik a projekt nehezebb része, a beruházások megvalósítása. „Arra számítunk, hogy a finanszírozás nyomán a következő hét évben több mint ötezer kis- és közepes vállalkozás fog fejlődni, ennek köszönhetően pedig akár 50 százalékkal is emelkedhet a termelékenység Románia elmaradt térségeiben” – fogalmazott a szociáldemokrata párti (PSD) uniós biztos.
A program egy másik hozadékaként abban reménykednek, hogy a közintézmények energiafogyasztását harmadával tudják csökkenteni, míg a lakóházak esetében felére esik a fogyasztás. Corina Creţu azt is elmondta, hogy 39 város fog „közvetlenül részt venni a kohéziós politika alkalmazásában”, az EU-s pénzek nagy részét ugyanis a fenntartható városfejlesztésre fordítják. „A kivitelezendő projekteket a lehető legrövidebb időn belül ki kell választani” – fogalmazott a uniós biztos.
Sevil Shhaideh régiós fejlesztésért felelős miniszter az ügy kapcsán úgy nyilatkozott: még tisztázni kell „bizonyos jogi kérdéseket”, elsősorban a közbeszerzések terén, a hazai törvényeket ugyanis összhangba kell hozni az uniós irányelvekkel. A tárcavezető azt is elmondta: szeretnék egyszerűsíteni az EU-s támogatás potenciális kedvezményezettjei számára előírt ügyintézést, hogy kevesebb dokumentumot kelljen benyújtaniuk, így a nyertes projekteket három, legfeljebb négy hónap alatt ki tudják majd választani.
Az ügymenettel kapcsolatban a miniszter kifejtette: 30 napon belül megalakul a bizottság, amely majd eldönti, hogy milyen kritériumok alapján választják ki a megvalósítandó beruházásokat, reményeik szerint pedig az első kivitelezési szerződéseket már októberben megköthetik a felek, decemberben pedig átutalhatják a támogatást a sikeresen pályázóknak.
A tervek szerint a Regionális Operatív Program keretében biztosított támogatásból 2,37 milliárd eurót különítenek el a energiahatékonyságot célzó projektekre, 101,41 millió kapnak a városok a felzárkóztatást, egészségügyi, oktatási és szociális, valamint a városfejlesztést célzó beruházásokra, ugyanakkor 877 millió eurót fordítanak a kis- és közepes vállalkozások támogatására. Az Európai Unió egyébként további hat operatív program keretében támogatja Romániát a 2014–2020-as költségvetési ciklusban.
Marius Nica európai uniós alapokért felelős miniszter egyébként a hét elején úgy nyilatkozott: nem lesz mentség, ha a pénzalapok lehívásának hatékonysága 2020-ban nem lesz 100 százalékos, hiszen „egyenlő eséllyel indulunk valamennyi tagállammal”. A 2007–2013-as időszakra eddig a rendelkezésre álló összegeknek mindössze 58,16 százalékát sikerült Romániának lehívnia.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
szóljon hozzá!