
Aláírták kedden Brüsszelben a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban a Regionális Operatív Program keretében Romániában biztosított támogatásról szóló megállapodást – jelentette be Corina Creţu regionális fejlesztésért felelős uniós biztos, aki azt is elmondta, hogy a 2014-re az országnak kiutalt, de fel nem használt összeg nem veszett el, hanem ebben az évben is felhasználható.
2015. június 24., 20:202015. június 24., 20:20
Creţu Brüsszelben úgy fogalmazott: az operatív program az egyik legnagyobb beruházási projektet jelenti Románia számára, amely „kifejezetten a lakosokat, a közösségeket, a településeket támogatja”.
A 2014–2020-as időszakra vonatkozó programra 8,25 milliárd eurót különítettek el, a támogatást pedig főként kis- és közepes vállalkozások támogatására, az energetikai hatékonyság növelésére, társadalmi felzárkóztatásra, valamint városfejlesztésre lehet felhasználni.
Corina Creţu úgy fogalmazott: a megállapodás aláírásával kezdődik a projekt nehezebb része, a beruházások megvalósítása. „Arra számítunk, hogy a finanszírozás nyomán a következő hét évben több mint ötezer kis- és közepes vállalkozás fog fejlődni, ennek köszönhetően pedig akár 50 százalékkal is emelkedhet a termelékenység Románia elmaradt térségeiben” – fogalmazott a szociáldemokrata párti (PSD) uniós biztos.
A program egy másik hozadékaként abban reménykednek, hogy a közintézmények energiafogyasztását harmadával tudják csökkenteni, míg a lakóházak esetében felére esik a fogyasztás. Corina Creţu azt is elmondta, hogy 39 város fog „közvetlenül részt venni a kohéziós politika alkalmazásában”, az EU-s pénzek nagy részét ugyanis a fenntartható városfejlesztésre fordítják. „A kivitelezendő projekteket a lehető legrövidebb időn belül ki kell választani” – fogalmazott a uniós biztos.
Sevil Shhaideh régiós fejlesztésért felelős miniszter az ügy kapcsán úgy nyilatkozott: még tisztázni kell „bizonyos jogi kérdéseket”, elsősorban a közbeszerzések terén, a hazai törvényeket ugyanis összhangba kell hozni az uniós irányelvekkel. A tárcavezető azt is elmondta: szeretnék egyszerűsíteni az EU-s támogatás potenciális kedvezményezettjei számára előírt ügyintézést, hogy kevesebb dokumentumot kelljen benyújtaniuk, így a nyertes projekteket három, legfeljebb négy hónap alatt ki tudják majd választani.
Az ügymenettel kapcsolatban a miniszter kifejtette: 30 napon belül megalakul a bizottság, amely majd eldönti, hogy milyen kritériumok alapján választják ki a megvalósítandó beruházásokat, reményeik szerint pedig az első kivitelezési szerződéseket már októberben megköthetik a felek, decemberben pedig átutalhatják a támogatást a sikeresen pályázóknak.
A tervek szerint a Regionális Operatív Program keretében biztosított támogatásból 2,37 milliárd eurót különítenek el a energiahatékonyságot célzó projektekre, 101,41 millió kapnak a városok a felzárkóztatást, egészségügyi, oktatási és szociális, valamint a városfejlesztést célzó beruházásokra, ugyanakkor 877 millió eurót fordítanak a kis- és közepes vállalkozások támogatására. Az Európai Unió egyébként további hat operatív program keretében támogatja Romániát a 2014–2020-as költségvetési ciklusban.
Marius Nica európai uniós alapokért felelős miniszter egyébként a hét elején úgy nyilatkozott: nem lesz mentség, ha a pénzalapok lehívásának hatékonysága 2020-ban nem lesz 100 százalékos, hiszen „egyenlő eséllyel indulunk valamennyi tagállammal”. A 2007–2013-as időszakra eddig a rendelkezésre álló összegeknek mindössze 58,16 százalékát sikerült Romániának lehívnia.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!