Fotó: Pixabay.com
A szociálliberális kormány által sürgősségi rendeletben elfogadott adópolitikai módosításokról kérdeztük Erdei Dolóczki István RMDSZ-es képviselőt és Édler Andrást, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét.
2017. november 15., 17:052017. november 15., 17:05
Módosulhat a parlamentben az adóreform – vallja Erdei-Dolóczki István. Az RMDSZ képviselője, az alsóház pénzügyi bizottságának tagja kedden a Krónika megkeresésére úgy vélekedett, az adótörvénykönyv módosításának vannak előnyei és árnyoldalai, a sürgősségi kormányrendelet megjelent a Hivatalos Közlönyben, így a szenátus elé kerül, ott pedig meglátása szerint még lényeges változásokat eszközölnek rajta, ami pozitív irányba mozdíthatja el.
„Láthattuk, hogy a megosztott áfafizetésről rendelkező kormányrendelet is teljesen megváltozott. A kormány eredeti tervei szerint mindenki számára kötelező lett volna, most már csak a rosszul fizetőknek, a fizetésképtelenség szélére sodródott vállalkozásoknak és azoknak a cégeknek kell alkalmazniuk a mechanizmust, amelyek 80 százalékban az állammal kötnek szerződést” – részletezte a politikus.
Mint hangsúlyozta,
Eddig a 71,25 százaléka maradt helyben az önkormányzatoknál, most ha mind ott hagyják, akkor is kevesebb lesz a pénzük. Ez pedig erőteljes központosítást jelenthet, hiszen a helyi beruházások nagymértékben függnek majd a központi költségvetéstől, részletezte Erdei-Dolóczki István.
Az az intézkedés pedig, hogy a munkavállalóra terhelik a társadalombiztosítási járulékot, a politikus szerint azzal a veszéllyel jár, hogy a versenyszférában csökkennek a nettó bérek. „Ismerve a munkaadói morált, nem kizárt, hogy esetenként ez a pénz a vállalkozó zsebében marad” – mondta a politikus. Szerinte a szakszervezeteknek arra kellene a hangsúlyt fektetniük, hogy a munkaszerződésekbe bekerüljön: a társadalombiztosítási járulékot nem tarthatja vissza a munkaadó.
Eközben Édler András úgy véli, a munkaerőhiány miatt a cégek többsége valószínűleg megemeli a bruttó béreket, hogy az alkalmazott ne veszítsen, amikor ki kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékokat. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondja,
A közszférában dolgozók bére eközben nem csökken, mert egy időben, vagyis január elsejétől lép érvénybe az új bértörvény, amely 25 százalékos bérnövekedést ír elő. „Ez átverés, hiszen a kormány úgy tartja be a közalkalmazottaknak a béremelésre tett ígéretét, hogy az nem jelent plusz kiadást a költségvetésnek, az állami szektorban dolgozók fizetése tulajdonképpen nem fog változni” – szögezte le a kamara elnöke.
Édler rámutatott, az új adórendszer egyértelmű vesztesei az egyéni vállalkozók (PFA) és a szabadfoglalkozásúak, hiszen januártól a jövedelmük után kötelező módon be kell fizetniük a 35 százalékos társadalombiztosítási járulékot, akkor is, ha van állásuk, ami után szintén fizetik a tb-t. Édler András az adóreform pozitív hozadékának tartja, hogy egyszerűsödik az ügyintézés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!