Nyertesek és vesztesek: az adótörvénykönyv-módosítás előnyei és árnyoldalai

Fotó: Pixabay.com

A szociálliberális kormány által sürgősségi rendeletben elfogadott adópolitikai módosításokról kérdeztük Erdei Dolóczki István RMDSZ-es képviselőt és Édler Andrást, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét.

Bíró Blanka

2017. november 15., 17:052017. november 15., 17:05

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Krónika!

Módosulhat a parlamentben az adóreform – vallja Erdei-Dolóczki István. Az RMDSZ képviselője, az alsóház pénzügyi bizottságának tagja kedden a Krónika megkeresésére úgy vélekedett, az adótörvénykönyv módosításának vannak előnyei és árnyoldalai, a sürgősségi kormányrendelet megjelent a Hivatalos Közlönyben, így a szenátus elé kerül, ott pedig meglátása szerint még lényeges változásokat eszközölnek rajta, ami pozitív irányba mozdíthatja el.

„Láthattuk, hogy a megosztott áfafizetésről rendelkező kormányrendelet is teljesen megváltozott. A kormány eredeti tervei szerint mindenki számára kötelező lett volna, most már csak a rosszul fizetőknek, a fizetésképtelenség szélére sodródott vállalkozásoknak és azoknak a cégeknek kell alkalmazniuk a mechanizmust, amelyek 80 százalékban az állammal kötnek szerződést” – részletezte a politikus.

Mint hangsúlyozta,

az adóreform előnye, hogy 16 százalékról 10 százalékra csökkentették a személyi jövedelemadót és a társasági adót, hiszen így szabadabban mozognak a cégek, áramlik a tőke. A reform árnyoldala viszont meglátása szerint az adókiesés, hiszen a személyi jövedelemadóból 2018-ra 33 milliárd lejes bevételt irányoztak elő, ez a csökkenés miatt 13 milliárd lejjel lesz kevesebb.

Eddig a 71,25 százaléka maradt helyben az önkormányzatoknál, most ha mind ott hagyják, akkor is kevesebb lesz a pénzük. Ez pedig erőteljes központosítást jelenthet, hiszen a helyi beruházások nagymértékben függnek majd a központi költségvetéstől, részletezte Erdei-Dolóczki István.

Az az intézkedés pedig, hogy a munkavállalóra terhelik a társadalombiztosítási járulékot, a politikus szerint azzal a veszéllyel jár, hogy a versenyszférában csökkennek a nettó bérek. „Ismerve a munkaadói morált, nem kizárt, hogy esetenként ez a pénz a vállalkozó zsebében marad” – mondta a politikus. Szerinte a szakszervezeteknek arra kellene a hangsúlyt fektetniük, hogy a munkaszerződésekbe bekerüljön: a társadalombiztosítási járulékot nem tarthatja vissza a munkaadó.

Eközben Édler András úgy véli, a munkaerőhiány miatt a cégek többsége valószínűleg megemeli a bruttó béreket, hogy az alkalmazott ne veszítsen, amikor ki kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékokat. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondja,

előfordulhat, hogy azok a munkaadók, akik meg akarnak szabadulni a nemkívánatos alkalmazottaiktól, kihasználják ezt a lehetőséget, és nem emelik meg a bruttó fizetésüket, ezzel veszik rá, hogy önként felmondjanak.

A közszférában dolgozók bére eközben nem csökken, mert egy időben, vagyis január elsejétől lép érvénybe az új bértörvény, amely 25 százalékos bérnövekedést ír elő. „Ez átverés, hiszen a kormány úgy tartja be a közalkalmazottaknak a béremelésre tett ígéretét, hogy az nem jelent plusz kiadást a költségvetésnek, az állami szektorban dolgozók fizetése tulajdonképpen nem fog változni” – szögezte le a kamara elnöke.

Édler rámutatott, az új adórendszer egyértelmű vesztesei az egyéni vállalkozók (PFA) és a szabadfoglalkozásúak, hiszen januártól a jövedelmük után kötelező módon be kell fizetniük a 35 százalékos társadalombiztosítási járulékot, akkor is, ha van állásuk, ami után szintén fizetik a tb-t. Édler András az adóreform pozitív hozadékának tartja, hogy egyszerűsödik az ügyintézés.