2008. augusztus 15., 00:002008. augusztus 15., 00:00
Azt tapasztaltam, hogy igény mutatkozik ezek iránt, láttam, hogy ebben van lehetőség. 1993-ban eladtam a Daciánkat, és abból vásároltam meg az első két nyerőgépet. Aztán a két automatából lett négy, majd nyolc és így tovább. Nyolc év alatt sikerült odáig fejlődni, hogy ma már több száz nyerőgépem van, kaszinóláncot építettem ki, hat éve működik élő kaszinó Iaşi-ban és Bukarestben is. Ez utóbbiban csak társtulajdonos vagyok. Üzleti szempontból a legnagyobb kihívás a iaşi-i kaszinó megnyitása volt, nyolc hónapig ott is laktam Iaşi-ban, hogy figyelemmel kísérjek mindent.
– Miért pont Iaşi-ban nyitott kaszinót?
– Mert Bukarestben már volt hét, Temesváron egy, és Iaşi a harmadik legnagyobb város, ahol viszont még nem volt, és tudtam, hogy van igény rá. Attól a pillanattól, hogy megnyílt nagyon népszerű, nyolc hónapig épült, és már első este teljesen megtelt.
– Honnan tudta, hogyan is kell kaszinóláncot, élő kaszinót vezetni?
– Képeztem magam, 1998-tól évente Las Vegasba és Londonba járok kaszinókonferenciákra, ez a két város a legfontosabb ebben az üzletágban, szakmában.
– Tapasztalata, hogy esetleg elítélte valaki, amiért kaszinózásból gazdagodott meg?
– Persze, van, aki elítéli, pedig valójában törvényszerű minden, és a szolidaritásalaphoz is hozzájárulunk, nem is kis összeggel, a nyereség 10 százalékát vagyunk kénytelen erre fordítani, ami nagyon sok pénz. Különben aki kaszinózni jár, az saját felelősségére teszi, szórakozni akar, a munkástól az orvosig mindenféle réteg játszik, és úgy gondolom, ha nem a játékgépekkel, akkor máshol szórakozza el a pénzét. Stresszes munka, hiszen az emberek gyakran elveszítik a pénzüket, emiatt nyilván idegesek lesznek. Régebb én voltam a mindenes, és kezelni kellett ezeket a helyzeteket. Ma már menedzserek vezetik a kaszinóimat.
– Mit gondol, mi volt a fontos, mi kellett ahhoz, hogy mindezt sikerüljön megvalósítani?
– Úgy gondolom, hogy nem megszerezni nehéz a pénzt, hanem megtartani. Nem azt tartom nagy dolognak, hogy megvásároltam az első két nyerőgépet, amihez persze merészség kellett, hanem azt, hogy a pénzt mindig befektettem, ami 18 évesen – annyi voltam akkor – nagy dolog, hiszen diszkó, autó és mindenféle szórakozási lehetőség lett volna, amire elköltsem. Kitartás kell, nagyon sok emberről tudok, aki sokkal nagyobb eséllyel indult az üzleti életben, mint én, és végül nem lett sikeres.
– Ma sikerülne ugyanezt véghezvinni?
– Semmi esélyem nem lenne a konkurencia miatt. Akkor egyszerűbb volt, hiszen használt gépeket vásároltam, konkurencia sem volt, így viszonylag hamar sikerült nyereségessé tenni a vállalkozást.
– A világot járva nem gondolt arra, hogy ne térjen vissza Csíkszeredába?
– Nem. Az egyik ok, amiért a lakóparkot elkezdtem építeni épp az volt, hogy végre hazajöhessek, ide kössön az üzlet is, ne városról városra vándoroljak a kaszinókat intézve, amilyen volt évekig az életformám. Másrészt meg a luxuslakóparkokat mindig is csodáltam, azt hogy úgy lehet élni egy tömbházlakásban, mint egy ötcsillagos szállodában.
– Hogyan tovább? Vannak új projektek a láthatáron?
– Egy építkezési cég létrehozását tervezem, amelyhez szinte minden készen áll már, referenciája pedig már lesz is a cégnek a lakópark megépítése révén. Ebben ugyanis fővállalkozó a cégünk, a Fortuna Park. És persze szeretnénk befejezni a lakóparkot, évente egy tömbházat építenénk, vagy még kevesebbet, majd a piac diktálja az építkezés ütemét.
– A Sportklub jégkorongcsapatnak is támogatója, erre mi ösztönözte?
– Nemcsak pénzbeli támogatásról van szó, hiszen a csapat menedzselésébe is besegítek, sokat dolgozom a csapatért harmadik éve, mivel szeretem a hokit, és régen én is játszottam. A csapat támogatójaként többek között új játékosok, edző beszervezését is intézem, és úgy érzem sokat fejlődött a csapat.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?