
Olykor kilométereken át kígyózik a kamionsor a nagylaki autópálya-határátkelőhely előtt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A Németország által ideiglenesen bevezetett közúti határellenőrzés veszteségeket okoz a fuvarozóknak, az így keletkezett megnövekedett költségeket pedig a végső fogyasztó, a vásárló fizeti majd meg – figyelmeztetett a romániai közúti szállítmányozók több mint 2200 vállalkozást képviselő, aradi székhelyű szakmai érdekvédelmi szervezetének vezetősége.
2024. szeptember 25., 16:262024. szeptember 25., 16:26
2024. szeptember 25., 16:272024. szeptember 25., 16:27
A Szállítmányozó Vállalkozók „Európa 2002” Egyesületének (román betűszóval: APTE 2002) vezetői szerint aggodalmat keltő Németország döntése, mellyel ideiglenesen visszaállította az ellenőrzést a szárazföldi határátkelőhelyein. Felszólították a politikai szférát, hogy még határozottabban lépjenek fel Romániának a belső határőrizet nélküli schengeni övezethez való csatlakozása érdekében.
Adrian Pop, az érdekvédelmi szakmai szervezet elnöke az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott:
Köztudott, hogy Németország az illegális bevándorlás elleni védekezéssel indokolta a határellenőrzés ideiglenes visszaállítását, és Romániával szemben is épp a migrációkezelési hatékonyság volt – osztrák részről megfogalmazott – a kifogás a csatlakozásról tartott legutóbbi szavazáson.
„Félő, hogy ez a németországi döntés lenullázta az esélyeinket a schengeni övezetbe való idei belépésre” – fogalmazott Adrian Pop. Az APTE 2002 elnöke szerint
„Egy sofőr, aki havonta 180 órát dolgozik, nyolc alkalommal kel át a határon, és minden esetben átlagosan négy órát várakozik. ez azt jelenti, hogy a 180 órából 32-őt a határon vesztegel. Közben fizetjük, a jármű is csak áll, nem hoz profitot – ez mind plusz kiadás a romániai fuvarozóknak, és a veszteséget végül a vásárlókra terhelik” – magyarázta a „láncreakciót”.

A közúti árufuvarozói ágazat 2022-ben 2,41 milliárd eurót, tavaly pedig 2,55 milliárd eurót veszített a határellenőrzések okozta késések miatt – jelentette ki Radu Dinescu, a Romániai Közúti Fuvarozók Országos Szövetségének (UNTRR) főtitkára.
Dorin Pop, a szakmai szervezet alelnöke azt nyilatkozta az Agerpresnek, hogy a német határokon bevezetett kontroll tovább növeli majd a költségeket. „Németország nagy és fontos piac Románia számára, ezért elkerülhetetlen, hogy ne érintsen hátrányosan bennünket ez az intézkedés. Egyelőre csak szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tartanak, de értesüléseink szerint ezek gyakoribbak lesznek, miután növelik az állományt. Mindez késést okoz az áru leszállításában, az átvételében, a terjesztésben, túlórákat, nagyobb költségeket jelent majd” – magyarázta.
Az aradi bejegyzésű APTE 2002 a nyugati országrész legnagyobb szállítmányozói érdekvédelmi tömörülése, több mint 2200 fuvarozó céget képvisel, amelyeknek a gépjárműflottája együttesen meghaladja a 15 ezer kamiont.
Mint köztudott, Németország szeptember 16-tól fél évre visszaállította a határellenőrzést a szárazföldi határátkelőhelyein. A belső határellenőrzés a schengeni egyezmény értelmében tilos a tagállamoknak, viszont rendvédelmi és közbiztonsági okokból hat hónaptól két évig terjedő időszakra visszaállítható. Ugyanakkor a schengeni egyezményt idén március 31-zől kiterjesztették Románia és Bulgária a légi-, tengeri és folyami kikötőire, viszont a közúti és vasúti átkelőhelyeken megmaradt a határellenőrzés.

A kolozsvári Avram Iancu repülőtérre Olaszországból érkeztek az első utasok, miután a határellenőrzés megszűnt a légi közlekedésben a schengeni térségből érkezők számára.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!