Olykor kilométereken át kígyózik a kamionsor a nagylaki autópálya-határátkelőhely előtt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A Németország által ideiglenesen bevezetett közúti határellenőrzés veszteségeket okoz a fuvarozóknak, az így keletkezett megnövekedett költségeket pedig a végső fogyasztó, a vásárló fizeti majd meg – figyelmeztetett a romániai közúti szállítmányozók több mint 2200 vállalkozást képviselő, aradi székhelyű szakmai érdekvédelmi szervezetének vezetősége.
2024. szeptember 25., 16:262024. szeptember 25., 16:26
2024. szeptember 25., 16:272024. szeptember 25., 16:27
A Szállítmányozó Vállalkozók „Európa 2002” Egyesületének (román betűszóval: APTE 2002) vezetői szerint aggodalmat keltő Németország döntése, mellyel ideiglenesen visszaállította az ellenőrzést a szárazföldi határátkelőhelyein. Felszólították a politikai szférát, hogy még határozottabban lépjenek fel Romániának a belső határőrizet nélküli schengeni övezethez való csatlakozása érdekében.
Adrian Pop, az érdekvédelmi szakmai szervezet elnöke az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott:
Köztudott, hogy Németország az illegális bevándorlás elleni védekezéssel indokolta a határellenőrzés ideiglenes visszaállítását, és Romániával szemben is épp a migrációkezelési hatékonyság volt – osztrák részről megfogalmazott – a kifogás a csatlakozásról tartott legutóbbi szavazáson.
„Félő, hogy ez a németországi döntés lenullázta az esélyeinket a schengeni övezetbe való idei belépésre” – fogalmazott Adrian Pop. Az APTE 2002 elnöke szerint
„Egy sofőr, aki havonta 180 órát dolgozik, nyolc alkalommal kel át a határon, és minden esetben átlagosan négy órát várakozik. ez azt jelenti, hogy a 180 órából 32-őt a határon vesztegel. Közben fizetjük, a jármű is csak áll, nem hoz profitot – ez mind plusz kiadás a romániai fuvarozóknak, és a veszteséget végül a vásárlókra terhelik” – magyarázta a „láncreakciót”.
A közúti árufuvarozói ágazat 2022-ben 2,41 milliárd eurót, tavaly pedig 2,55 milliárd eurót veszített a határellenőrzések okozta késések miatt – jelentette ki Radu Dinescu, a Romániai Közúti Fuvarozók Országos Szövetségének (UNTRR) főtitkára.
Dorin Pop, a szakmai szervezet alelnöke azt nyilatkozta az Agerpresnek, hogy a német határokon bevezetett kontroll tovább növeli majd a költségeket. „Németország nagy és fontos piac Románia számára, ezért elkerülhetetlen, hogy ne érintsen hátrányosan bennünket ez az intézkedés. Egyelőre csak szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tartanak, de értesüléseink szerint ezek gyakoribbak lesznek, miután növelik az állományt. Mindez késést okoz az áru leszállításában, az átvételében, a terjesztésben, túlórákat, nagyobb költségeket jelent majd” – magyarázta.
Az aradi bejegyzésű APTE 2002 a nyugati országrész legnagyobb szállítmányozói érdekvédelmi tömörülése, több mint 2200 fuvarozó céget képvisel, amelyeknek a gépjárműflottája együttesen meghaladja a 15 ezer kamiont.
Mint köztudott, Németország szeptember 16-tól fél évre visszaállította a határellenőrzést a szárazföldi határátkelőhelyein. A belső határellenőrzés a schengeni egyezmény értelmében tilos a tagállamoknak, viszont rendvédelmi és közbiztonsági okokból hat hónaptól két évig terjedő időszakra visszaállítható. Ugyanakkor a schengeni egyezményt idén március 31-zől kiterjesztették Románia és Bulgária a légi-, tengeri és folyami kikötőire, viszont a közúti és vasúti átkelőhelyeken megmaradt a határellenőrzés.
A kolozsvári Avram Iancu repülőtérre Olaszországból érkeztek az első utasok, miután a határellenőrzés megszűnt a légi közlekedésben a schengeni térségből érkezők számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!