derül ki az Unió statisztikai hivatala, az Eurostat napokban közzétett elemzéséből. Eközben az Unió valamennyi tagállamában a szupermarketek eladásai egy százalékkal estek vissza az elmúlt évhez viszonyítva. Az Eurostat elemzése a 2007 júniusa és 2008 hatodik hónapja között eltelt időszakot veszi górcső alá.
A kommunizmus traumája visszaüt
Ugyanakkor szintén az Eurostat által közzétett adatsorok mutatnak rá arra is, hogy a romániai bérek alig 40 százalékát teszik ki az uniós átlagkeresetnek. Az EU statisztikai hivatalának elemzői úgy látják, a románok többsége azért vásárol sokszor „ész nélkül” a nagy bevásárlóközpontokban, mivel legtöbbjükben még él a kommunizmus éveiben tapasztalt nélkülözés. Ugyanakkor – teszik hozzá – az is hozzájárul az eladások volumenének a növekedéséhez, hogy a fizetések igen nagy léptékben növekedtek az elmúlt években. „Az, hogy szupermarketekben vásárolhatnak, még mindig az újdonság erejével hat a romániai lakosokra. A fizetések is nagyobbak a korábbi évekhez viszonyítva, tehát a kísértéseket lehet ezekből fedezni. Meg vagyok győződve, hogy a dolgok néhány éven belül nálunk is mérséklődnek” – véli Marius Pieleanu szociológus.
Amint arról lapunkban is olvashattak, Mugur Isărescu jegybankelnök a hét elején úgy nyilatkozott, a folyamatosan növekedő kereslet miatt az ország gazdasága túlfűtötté vált. Ez Isărescu magyarázata szerint annyit jelent, hogy a kereslet még jobban gyarapodott, miközben a bérek a termelékenység szintjét meghaladó mértékben növekedtek. Ennek nyomán a Román Nemzeti Bank (BNR) fokozta az idei és a jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzését. Hat százalékról 6,6 százalékra változtatta az idei december végi, éves inflációval kapcsolatos várakozását. Isărescu arra is kitért, hogy az infláció visszaszorítására a jegybank továbbra is a két számjegyű alapkamatot tartja a legmegfelelőbb eszköznek. Kifejtette, az alapkamat magasan tartásának egyik legfőbb oka szintén a nagyarányú kereslet. Mint arról beszámoltunk, július 31-én a jegybank az inflációs nyomás féken tartása céljából 10 százalékról 10,25 százalékra emelte az alapkamatot.
Az uniós polgárok az olcsóbbat választják
A fogyasztási mutatók terén Romániát Szlovénia és Lengyelország követi, ahol azonban mindössze 5,7, illetve 5,2 százalékkal nőttek az eladások az elmúlt év folyamán. Az Eurostat elemzése szerint a vizsgálathoz szükséges információkat a 27 tagállamból mindössze 18 szolgáltatta számukra, s ezek közül pedig mindössze kilenc országban nőttek a kiskereskedelmi eladások. A legnagyobb mértékben Lettországban (8,3 százalék), Spanyolországban (7,7 százalék), valamint Észtországban (7,2 százalék) esett vissza az eladások volumene.
Uniós szinten a legnagyobb visszaesést az élelmiszer-, cigaretta- és szeszesital-eladások terén regisztrálták, ezek fogyasztása az elmúlt egy évben 2 százalékkal esett vissza az előző év hasonló periódusához képest. Az elemzők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a visszaesés nem feltétlenül jelenti azt, hogy az uniós polgárok kevesebbet vásároltak bizonyos termékekből, hanem inkább arra mutat rá, hogy a fogyasztók figyelme inkább az olcsóbb termékekre irányult.
Ezzel egy időben a ruházati cikkek és a lábbelik iránti kereslet nőtt a legnagyobb mértékben (7,1 százalék), ám az előző évhez képest 3,8 százalékkal többen vásároltak könyvet és újságokat is.
Az üzletláncok nagy hasznot húznak
Az országban egyre intenzívebben terjeszkedő francia hipermarket-hálózat, a Carrefour a csoport előrejelzései szerint az idei év végén egymilliárd eurós éves profitot fog regisztrálni, azaz egy évvel hamarabb éri el az egymilliárdos küszöböt a piaci belépésekor előre jelzettnél. Ennek az elemzők szerint két oka van. Elsősorban a romániai fogyasztók átlagosnál magasabb vásárlási kedve, ám az a tény sem elhanyagolandó, amikor a jövedelemről beszélünk, hogy a francia lánc vásárolta meg az Artima romániai hálózatát is.
A Metro Cash&Carry és a Selgros áruházakat működtető Rewe már a tavalyi év végén átlépte az egymilliárd eurós profitküszöböt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok