derül ki az Unió statisztikai hivatala, az Eurostat napokban közzétett elemzéséből. Eközben az Unió valamennyi tagállamában a szupermarketek eladásai egy százalékkal estek vissza az elmúlt évhez viszonyítva. Az Eurostat elemzése a 2007 júniusa és 2008 hatodik hónapja között eltelt időszakot veszi górcső alá.
A kommunizmus traumája visszaüt
Ugyanakkor szintén az Eurostat által közzétett adatsorok mutatnak rá arra is, hogy a romániai bérek alig 40 százalékát teszik ki az uniós átlagkeresetnek. Az EU statisztikai hivatalának elemzői úgy látják, a románok többsége azért vásárol sokszor „ész nélkül” a nagy bevásárlóközpontokban, mivel legtöbbjükben még él a kommunizmus éveiben tapasztalt nélkülözés. Ugyanakkor – teszik hozzá – az is hozzájárul az eladások volumenének a növekedéséhez, hogy a fizetések igen nagy léptékben növekedtek az elmúlt években. „Az, hogy szupermarketekben vásárolhatnak, még mindig az újdonság erejével hat a romániai lakosokra. A fizetések is nagyobbak a korábbi évekhez viszonyítva, tehát a kísértéseket lehet ezekből fedezni. Meg vagyok győződve, hogy a dolgok néhány éven belül nálunk is mérséklődnek” – véli Marius Pieleanu szociológus.
Amint arról lapunkban is olvashattak, Mugur Isărescu jegybankelnök a hét elején úgy nyilatkozott, a folyamatosan növekedő kereslet miatt az ország gazdasága túlfűtötté vált. Ez Isărescu magyarázata szerint annyit jelent, hogy a kereslet még jobban gyarapodott, miközben a bérek a termelékenység szintjét meghaladó mértékben növekedtek. Ennek nyomán a Román Nemzeti Bank (BNR) fokozta az idei és a jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzését. Hat százalékról 6,6 százalékra változtatta az idei december végi, éves inflációval kapcsolatos várakozását. Isărescu arra is kitért, hogy az infláció visszaszorítására a jegybank továbbra is a két számjegyű alapkamatot tartja a legmegfelelőbb eszköznek. Kifejtette, az alapkamat magasan tartásának egyik legfőbb oka szintén a nagyarányú kereslet. Mint arról beszámoltunk, július 31-én a jegybank az inflációs nyomás féken tartása céljából 10 százalékról 10,25 százalékra emelte az alapkamatot.
Az uniós polgárok az olcsóbbat választják
A fogyasztási mutatók terén Romániát Szlovénia és Lengyelország követi, ahol azonban mindössze 5,7, illetve 5,2 százalékkal nőttek az eladások az elmúlt év folyamán. Az Eurostat elemzése szerint a vizsgálathoz szükséges információkat a 27 tagállamból mindössze 18 szolgáltatta számukra, s ezek közül pedig mindössze kilenc országban nőttek a kiskereskedelmi eladások. A legnagyobb mértékben Lettországban (8,3 százalék), Spanyolországban (7,7 százalék), valamint Észtországban (7,2 százalék) esett vissza az eladások volumene.
Uniós szinten a legnagyobb visszaesést az élelmiszer-, cigaretta- és szeszesital-eladások terén regisztrálták, ezek fogyasztása az elmúlt egy évben 2 százalékkal esett vissza az előző év hasonló periódusához képest. Az elemzők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a visszaesés nem feltétlenül jelenti azt, hogy az uniós polgárok kevesebbet vásároltak bizonyos termékekből, hanem inkább arra mutat rá, hogy a fogyasztók figyelme inkább az olcsóbb termékekre irányult.
Ezzel egy időben a ruházati cikkek és a lábbelik iránti kereslet nőtt a legnagyobb mértékben (7,1 százalék), ám az előző évhez képest 3,8 százalékkal többen vásároltak könyvet és újságokat is.
Az üzletláncok nagy hasznot húznak
Az országban egyre intenzívebben terjeszkedő francia hipermarket-hálózat, a Carrefour a csoport előrejelzései szerint az idei év végén egymilliárd eurós éves profitot fog regisztrálni, azaz egy évvel hamarabb éri el az egymilliárdos küszöböt a piaci belépésekor előre jelzettnél. Ennek az elemzők szerint két oka van. Elsősorban a romániai fogyasztók átlagosnál magasabb vásárlási kedve, ám az a tény sem elhanyagolandó, amikor a jövedelemről beszélünk, hogy a francia lánc vásárolta meg az Artima romániai hálózatát is.
A Metro Cash&Carry és a Selgros áruházakat működtető Rewe már a tavalyi év végén átlépte az egymilliárd eurós profitküszöböt.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.