Bizonytalan kilátások. A lej-euró árfolyama akár 4,9 fölé is kúszhat a következő évben
Fotó: Rostás Szabolcs
Számos szakértő, így a Krónikának nyilatkozó elemző szerint is túlságosan derűlátó a romániai gazdaság jövő évi növekedéséről szóló hivatalos előrejelzés. Králik Lóránd nagyváradi egyetemi oktató úgy véli: bár a kormány a választások előtt nem beszél erről, jövőre elkerülhetetlenek lesznek a megszorítások, nem kizárt a közalkalmazottak bérállományának lefaragása vagy éppen a létszámcsökkentés.
2020. augusztus 20., 08:112020. augusztus 20., 08:11
2020. augusztus 20., 08:152020. augusztus 20., 08:15
Jövőre helyreáll a román gazdaság az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság (CNSP) prognózisa szerint, ám a lapunk által megszólaltatott gazdasági szakértő úgy véli, a becslés túl optimista, megkérdőjelezhető, hiszen az előrejelzés összeállítása során több szempontot nem vettek figyelembe.
A dokumentumban minden téren erőteljes növekedéssel számolnak: becsléseik szerint a fogyasztás az idei 0,8 százalékos csökkenés után jövőre 5,1 százalékkal nő, a beruházások idén 3,5 százalékkal esnek vissza, ám jövőre már 7,4 százalékkal növekednek.
A külkereskedelmi mérleg esetében a CNSP szerint is romlik a helyzet, a külkereskedelmi hiány idén 18,320 milliárd euróra növekszik, míg jövőre már eléri a 21,789 milliárd eurót. Ugyanakkor az infláció mérséklődésére számítanak, ez év végére 2,8 százalékot jeleznek előre, ami becsléseik szerint jövőre 2,5 százalékra mérséklődik.
A foglalkoztatottak száma idén 1,6 százalékkal csökken, míg jövőre 1,8 százalékkal nő, elérve az 5,162 milliót. A munkanélküliségi arány az év végére 3,9 százalékra növekszik, míg jövőre 3,6 százalékra csökken. A kormányzati előrejelzési bizottság szerint ugyanakkor a nettó átlagbér idén 3 157 lej lesz, jövőre pedig 3 373 lej.
A Krónikának nyilatkozó elemző szerint a hivatalos előrejelzés túl optimista, a hazai vezető pénzintézetek makrogazdasági elemzői, sőt az Európai Bizottság (EB) nyári prognózisa is ennél sokkal borúlátóbb. Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója megkeresésünkre elmondta,
Az EB másfél hónappal ezelőtt kiadott prognózisában ugyanis az szerepel, hogy Románia esetében az idei visszaesést jövőre nem tudja behozni a gazdasági növekedés, leghamarabb 2022-re tud „visszakapaszkodni” a gazdaság a válság előtti szintre. Az Európai Bizottság idénre 6 százalékos csökkenést prognosztizál Romániában, míg jövőre 4 százalék körüli növekedést lát előre, bár például az ING Bank elemzői 5,2 százalékos növekedést is elképzelhetőnek tartanak.
Králik Lóránd rámutatott, az előrejelzések a statisztikai adatokra alapoznak, az építőipar esetében idén jelentős, 5,6 százalékos növekedés várható, viszont az iparban 8,6 százalékos visszaesés, a szolgáltatási szektorban 3 százalékos csökkenés, míg a mezőgazdaságban 7,2 százalékos csökkenés várható; az agráriumban nem a járvány okozza a visszaesést, hanem az időjárási körülmények.
Az egyetemi oktató úgy véli,
hiszen a jövő évi költségvetésben az állami beruházásokat vissza kell vágni olyan körülmények között, hogy a pénzügyminiszter legutolsó hivatalos bejelentése szerint is 8,6 százalékos az államháztartás hiánya, ami az év végéig 10 százalékra is emelkedhet.
Fotó: Krónika
Bár a kormány az idei választások előtt nem beszél erről, a szakértő szerint jövőre elkerülhetetlenek lesznek a megszorítások, nem kizárt a közalkalmazottak bérállományának lefaragása, vagy éppen a létszámcsökkentés. Márpedig ha az állami alkalmazottak bére csökken, vagy egy részük munkanélkülivé válik, a fogyasztásnak a hivatalos előrejelzésben feltüntetett 5,1 százalékos növekedése is túl optimista becslés, arról nem beszélve, hogy a fogyasztás jelentős mértékben hozzájárul a GDP-növekedéshez.
„Ez így nem logikus. A növekvő fogyasztás mindig inflációt generál” – szögezte le Králik Lóránd.
További szerkezeti problémát jelent a növekvő külkereskedelmi hiány, a makrogazdasági elemzők pedig az euró-lej árfolyam alakulását tekintve is pesszimistábbak, mint a hivatalos becslés. A szakértő meglátása szerint a hivatalos előrejelzés készítői nem számoltak azzal, hogy a társadalomnak, a gazdaságnak meg kell fizetnie a költségvetés-hiány árát.
„A deficitet vissza kell terelni a normális 3 százalék körüli sávba, a hiányt nem lehet a végtelenségig növelni, az nem mentség hogy más országokban – a lengyeleknél, olaszoknál, spanyoloknál – még nagyobb a hiány. Közben pedig a román parlament további juttatásokat, nyugdíj- és gyerekpénzemelést tervez, aminek a fedezetét meg kell teremteni. Az elmúlt években pedig nem számoltak a költségvetési bevétel növelésével, miközben a kiadásokat emelték” – részletezte az egyetemi oktató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!