Bizonytalan kilátások. A lej-euró árfolyama akár 4,9 fölé is kúszhat a következő évben
Fotó: Rostás Szabolcs
Számos szakértő, így a Krónikának nyilatkozó elemző szerint is túlságosan derűlátó a romániai gazdaság jövő évi növekedéséről szóló hivatalos előrejelzés. Králik Lóránd nagyváradi egyetemi oktató úgy véli: bár a kormány a választások előtt nem beszél erről, jövőre elkerülhetetlenek lesznek a megszorítások, nem kizárt a közalkalmazottak bérállományának lefaragása vagy éppen a létszámcsökkentés.
2020. augusztus 20., 08:112020. augusztus 20., 08:11
2020. augusztus 20., 08:152020. augusztus 20., 08:15
Jövőre helyreáll a román gazdaság az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság (CNSP) prognózisa szerint, ám a lapunk által megszólaltatott gazdasági szakértő úgy véli, a becslés túl optimista, megkérdőjelezhető, hiszen az előrejelzés összeállítása során több szempontot nem vettek figyelembe.
A dokumentumban minden téren erőteljes növekedéssel számolnak: becsléseik szerint a fogyasztás az idei 0,8 százalékos csökkenés után jövőre 5,1 százalékkal nő, a beruházások idén 3,5 százalékkal esnek vissza, ám jövőre már 7,4 százalékkal növekednek.
A külkereskedelmi mérleg esetében a CNSP szerint is romlik a helyzet, a külkereskedelmi hiány idén 18,320 milliárd euróra növekszik, míg jövőre már eléri a 21,789 milliárd eurót. Ugyanakkor az infláció mérséklődésére számítanak, ez év végére 2,8 százalékot jeleznek előre, ami becsléseik szerint jövőre 2,5 százalékra mérséklődik.
A foglalkoztatottak száma idén 1,6 százalékkal csökken, míg jövőre 1,8 százalékkal nő, elérve az 5,162 milliót. A munkanélküliségi arány az év végére 3,9 százalékra növekszik, míg jövőre 3,6 százalékra csökken. A kormányzati előrejelzési bizottság szerint ugyanakkor a nettó átlagbér idén 3 157 lej lesz, jövőre pedig 3 373 lej.
A Krónikának nyilatkozó elemző szerint a hivatalos előrejelzés túl optimista, a hazai vezető pénzintézetek makrogazdasági elemzői, sőt az Európai Bizottság (EB) nyári prognózisa is ennél sokkal borúlátóbb. Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója megkeresésünkre elmondta,
Az EB másfél hónappal ezelőtt kiadott prognózisában ugyanis az szerepel, hogy Románia esetében az idei visszaesést jövőre nem tudja behozni a gazdasági növekedés, leghamarabb 2022-re tud „visszakapaszkodni” a gazdaság a válság előtti szintre. Az Európai Bizottság idénre 6 százalékos csökkenést prognosztizál Romániában, míg jövőre 4 százalék körüli növekedést lát előre, bár például az ING Bank elemzői 5,2 százalékos növekedést is elképzelhetőnek tartanak.
Králik Lóránd rámutatott, az előrejelzések a statisztikai adatokra alapoznak, az építőipar esetében idén jelentős, 5,6 százalékos növekedés várható, viszont az iparban 8,6 százalékos visszaesés, a szolgáltatási szektorban 3 százalékos csökkenés, míg a mezőgazdaságban 7,2 százalékos csökkenés várható; az agráriumban nem a járvány okozza a visszaesést, hanem az időjárási körülmények.
Az egyetemi oktató úgy véli,
hiszen a jövő évi költségvetésben az állami beruházásokat vissza kell vágni olyan körülmények között, hogy a pénzügyminiszter legutolsó hivatalos bejelentése szerint is 8,6 százalékos az államháztartás hiánya, ami az év végéig 10 százalékra is emelkedhet.
Fotó: Krónika
Bár a kormány az idei választások előtt nem beszél erről, a szakértő szerint jövőre elkerülhetetlenek lesznek a megszorítások, nem kizárt a közalkalmazottak bérállományának lefaragása, vagy éppen a létszámcsökkentés. Márpedig ha az állami alkalmazottak bére csökken, vagy egy részük munkanélkülivé válik, a fogyasztásnak a hivatalos előrejelzésben feltüntetett 5,1 százalékos növekedése is túl optimista becslés, arról nem beszélve, hogy a fogyasztás jelentős mértékben hozzájárul a GDP-növekedéshez.
„Ez így nem logikus. A növekvő fogyasztás mindig inflációt generál” – szögezte le Králik Lóránd.
További szerkezeti problémát jelent a növekvő külkereskedelmi hiány, a makrogazdasági elemzők pedig az euró-lej árfolyam alakulását tekintve is pesszimistábbak, mint a hivatalos becslés. A szakértő meglátása szerint a hivatalos előrejelzés készítői nem számoltak azzal, hogy a társadalomnak, a gazdaságnak meg kell fizetnie a költségvetés-hiány árát.
„A deficitet vissza kell terelni a normális 3 százalék körüli sávba, a hiányt nem lehet a végtelenségig növelni, az nem mentség hogy más országokban – a lengyeleknél, olaszoknál, spanyoloknál – még nagyobb a hiány. Közben pedig a román parlament további juttatásokat, nyugdíj- és gyerekpénzemelést tervez, aminek a fedezetét meg kell teremteni. Az elmúlt években pedig nem számoltak a költségvetési bevétel növelésével, miközben a kiadásokat emelték” – részletezte az egyetemi oktató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!