
Fotó: Mediafax
Rámutatott: az esetleges szeptemberi nyugdíjemelés nem pénzügyi, hanem erkölcsi gesztus a nyugdíjasokkal szemben, jelzi, hogy a nyugdíjakra befolyó pénzösszegeket az arra jogosultaknak juttatják.
Az első öt hónapos konszolidált költségvetés végrehajtása nyomán ugyanis kiderült, hogy a társadalombiztosítási költségvetés 450 millió lejes többletet mutat. Vosganian szerint az is indokolta az amúgy januárra tervezett nyugdíjemelés előrehozását, hogy Románia jelenleg fejlődő periódusban van, ám olyan visszás helyzetekkel is meg kell küzdenie, mint amilyen például a szociális segélyre jogosult alkalmazottaké. „Nem normális, hogy egy ember a befektetett munkája után ne kapjon akkora fizetést, amely elégséges lenne a létfenntartáshoz. Mi például fűtéspótlékot biztosítunk fizetéssel rendelkező alkalmazottaknak is” – fogalmazott Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter. Vosganian délutáni bejelentését megelőzően, a reggeli órákban a társadalombiztosítási költségvetés többletéről nyilatkozott Mariana Câmpeanu, az Országos Nyugdíjpénztár elnöke is.
Mint hangsúlyozta, a többlet az év végéig elérheti majd az egymilliárd lejt. Câmpeanu azonban nem sietné éppen annyira el a nyugdíjemelést, mint a kormány tagjai, szerinte erre optimálisan novemberben kellene sort keríteni. Akkor azonban a nyugdíjpénztár elnöke szerint 30 százalékkal nőhetne a nyugdíjasoknak járó havi összeg. „Az első félévi társadalombiztosítási költségvetéstöbblet megközelítette az 500 millió lejt. Ugyanakkor ebben a periódusban a fizetések is folyamatosan növekedtek. Mindez pedig azt feltételezi, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulások értéke is növekvő tendenciát fog mutatni. Arra számítunk, hogy decemberre a költségvetési többlet eléri az egymilliárd lejt, aminek köszönhetően a nyugdíjemelés időpontját előhozhatjuk novemberre” – jelentette ki Mariana Câmpeanu.
A nyugdíjpénztári elnök kijelentését a déli órákban Paul Păcuraru munka-, családügyi és esélyegyenlőségi miniszter a hírügynökségek megkeresésére nem kívánta kommentálni, hogy a költségvetési többletnek köszönhetően valóban még idén emelkednek-e a nyugdíjak. Azt azonban megjegyezte, hogy mindenképp tárgyalni fog ebben a témában Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnökkel.
Vosganian televíziós nyilatkozatát követően azonban a munkaügyi miniszter a Rompres hírügynökségnek már úgy fogalmazott, az általa vezetett tárca vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a társadalombiztosítási költségtöbbletet szem előtt tartva a januári határidő előtt, még idén emeljék a nyugdíjak értékét. Mint hangoztatta, nem ez lenne az első alkalom, amikor hasonló megfontolásból előbb emelnék a nyugdíjasoknak szánt pénzöszszeget. Példaként a 2006-os és 2007-es nyugdíjemelést hozta fel. „A 2007. január elsejére tervezett 16,8 százalékos nyugdíjemelésre még 2006 decemberében sor került, és a nyugdíjpontot 2008. január elseje helyett két hónappal korábban, 2007 novemberében emeltük fel az országos bruttó átlagbér 37,5 százalékára” – emlékezetetett a munkaügyi tárcavezető.
A nyugdíjakra vonatkozó, 2007/
250-es számú törvény értelmében jövő január elsejétől a nyugdíjpont értékének el kellene érnie a bruttó átlagbér 45 százalékát, elérve a 740–750 lejt. Ez reálértékben mintegy 30 százalékos nyugdíjemelést jelentene.
Újabb pénzösszegek az autópályákra is
Utakat javítanak, és szociális lakásokat építenek egyebek mellett azokból a pénzösszegekből, amelyeket a kormány legutóbbi ülésén elfogadott költségvetés-kiigazításkor jóváhagytak. A legtöbb pénzben a közlekedési minisztérium részesült, amely az eddig kiutalt összeghez képest több mint másfélmillió lejjel fordíthat többet az utak, vasutak, valamint a Băneasa repülőtér kifutópályájának javítására, illetve az észak-erdélyi és a Bukarest–Ploieşti autópálya építésére. Újabb összegeket kapott a pénzügyi és védelmi tárca, valamint a titkosszolgálat is. További 200 millió lejt fordítanak szociális lakások, sporttermek építésére, illetve a falvak vízellátására. A legutóbbi költségvetés-kiigazításkor egyetlen banit sem kapott pluszba az oktatási, a munkaügyi, az egészségügyi és a mezőgazdasági minisztérium.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?